Az Európai Unió jogi lépéseket fontolgat Elon Musk ellen, miután felmerült a gyanú, hogy a közelgő németországi választások előtt tisztességtelen előnyhöz juttatta a szélsőjobbos AfD kancellárjelöltjét.

Az európaiaknak soha nem közömbös, hogy ki ül a Fehér Házban, de ezúttal Donald Trump érkezését a szokásosnál is fokozottabb várakozás előzi meg az Atlanti-óceán innenső oldalán – a republikánus politikus kritikusai és szimpatizánsai körében egyaránt. A nemzetközi kontextus miatt a január 20-án rajtoló új washingtoni adminisztráció erőteljes befolyást gyakorolhat a dolgok menetére Európában – nemcsak az elnök személyes döntései és állásfoglalásai, hanem fehér házi csapata révén is. A következő négy év egyik legbefolyásosabb embere pedig egyúttal a világ leggazdagabbja is.

Elon Musk kiemelkedő támogatója volt a kampányban a megválasztott elnöknek, november 5-e óta pedig részt vett a kormányzati átmenetről szóló megbeszéléseken. Donald Trump beiktatásával a techmilliárdos befolyása várhatóan erősödni fog. Irodája lesz a Fehér Házban, ahol a kormányzati hatékonysági minisztériumon (DOGE) fog dolgozni.

Musk az elmúlt hetekben világossá tette, hogy szándékában áll érdekérvényesítő és befolyásoló szerepét kiterjeszteni Európára. Keményen nekiment vezető politikusoknak, köztük Keir Starmer brit kormányfőnek és Frank-Walter Steinmeier német államfőnek, Olaf Scholz kancellárt „alkalmatlan bolondnak” nevezte. Véleménycikket jelentetett meg német lapokban, melyekben az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot Németország „utolsó reménysugarának” nevezte. Múlt héten a szélsőjobboldali alakulat kancellárjelöltjével, Alice Weidellel beszélgetett saját közösségi platformján.

Musk nem titkolt célja a február második felében esedékes parlamenti választás befolyásolása Európa gyengélkedő, de még mindig vezető államában. Érvelése szerint igyekezete azért legitim, mert a Berlin mellett felépített Tesla üzem révén jelentős üzleti érdekeltségekkel rendelkezik Németországban.

Csakhogy Musk több egyszerű üzletembernél, és nem is hétköznapi influenszer, még ha sok követője az X-en akként is kezeli. A techmilliárdos 2022 őszén megvásárolta az akkori még Twitter néven futó közösségi oldalt, és tulajdonosi minőségében irányítani tudja, hogy egyes információk, vélemények kikhez jutnak el.

Fennáll a gyanú, hogy a Weidellel készült beszélgetést az X felturbózta. Ilyesmiről akkor beszélhetünk, ha olyan felhasználó készülékén is megjelenik egy poszt, aki nem követője Musknak – akinek a profilján közzétették az interjút –, illetve az érdeklődési körei és látogatási előzményei alapján „nem lenne jogosult” a szóban forgó tartalomra.

Kapcsolódó

Elon Musk, a minden lében kanál

Nem a szabad véleménynyilvánítással van a baj, hanem azzal, hogy a pénz, a tőke mindent kisajátít és felvásárol. A kapitalizmussal van a baj, mely Elon Musk példáján demonstrálja, mennyire nem a demokrácia barátja.

befolyás leggazdagabb Donald Trump Elon Musk vélemény Másréti Kató Zoltán

Kívülről persze senkinek nincs rálátása arra, hogy az X-en közzétett tartalmakat milyen kritériumok alapján „mutatja meg” az egyes felhasználóknak a platformot működtető algoritmus, viszont az tény, hogy a bejegyzések láthatósága általában korlátozott. Ezt hívják szerves elérésnek (angol szakszóval „organic reach”). Ha valaki azt szeretné, hogy a posztjai több emberhez jussanak el, reklámdíjat kell fizetnie. Tehát ha a Musk-Weidel interjút elérését „feldobták”, és azért az AfD kancellárjelöltje nem fizetett, az – amellett, hogy sértené a digitális szolgáltatásokról szóló európai törvényt – a német törvények szerint illegális kampányfinanszírozásnak minősülhet.

Az Európai Unió igazságügyi biztosa, az ír Michael McGrath előre figyelmeztette Muskot: az Európai Bizottság szorosan figyelemmel követi, hogy nem növelik-e mesterségesen a Weidellel készült beszélgetés elérését. Amúgy az interjúval önmagában nincs probléma, hiszen a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog az EU-ban, hangsúlyozta az RTÉ közszolgálati csatornának az ír uniós biztos.

Az afférral kapcsolatban felvetődik egy másik probléma is. A romániai elnökválasztást nem azért érvénytelenítette az alkotmánybíróság, mert kétségbe vonta Călin Georgescunak azt a jogát, hogy videókat tegyen közzé a közösségi médiában, hanem mert manipulálták a platformokat – állítólag külföldi segítséggel –, ennek eredményeként pedig a radikális jelölt tartalmai olyan felhasználókat is elértek, akikhez egyébként nem jutottak volna el, más szóval Georgescu tisztességtelen előnyhöz jutott a többi jelölthöz képest. A Weidel-eset ettől csak annyiban térne el, hogy az AfD kancellárjelöltjét nem valamilyen obskúrus trollfarm juttatta tisztességtelen előnyhöz, hanem egy másik ország – jelesül az Egyesült Államok – kormányában fontos szerepet játszó személyiség. Ez pedig a külföldi beavatkozás alapdefiníciója.

Az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatot indított a TikTok ellen „a romániai elnökválasztásba való külföldi beavatkozás komoly gyanúja” kapcsán. A Weidel-ügy hasonló kezelése azt üzenné, hogy Brüsszel szemszögéből befolyásolás és befolyásolás között nincs különbség.