Ha Európa erős lenne, keményen visszavághatna Donald Trump megfélemlítési kísérleteire. De Európa gazdaságilag és katonailag egyaránt gyenge, így egyelőre kénytelen időt nyerni – áll egy elemzésben, amelyet a Reuters tett közzé, és amelyet Hugo Dixon, Winston Churchill egykori brit miniszterelnök ükunokája írt.

Ha Európa erős lenne, Brüsszel és az Egyesült Királyság képes lenne vámokat kivetni az amerikai importtermékekre, válaszként bármilyen Washington által z európai árukra bevezetett vámokra. Ráadásul további adókat vethetne ki a magas szén-dioxid-kibocsátású kereskedelemre, hogy büntesse az új amerikai elnököt a párizsi klímaegyezményből való kilépésért.

Ebben az esetben Európa megadóztathatná az amerikai multinacionális vállalatokat is, miután Trump visszautasította a globális megállapodást, amely minimális adózást írt volna elő ezeknek a cégeknek. Európa bírságot szabhatna ki a nagy tech cégekre, amelyek visszaélnek hatalmukkal, hogy blokkolják a piacot, vagy hogy beavatkozzanak az európai politikába. Sőt, Európa közös ügyet találhatna Kínával a kereskedelem és a zöld energia terén, akár összefogva Amerika ellen, idézi az elemzést a News.ro

De ez csak álom marad: Európa gyenge, gazdaságilag és katonailag egyaránt. Németország és Franciaország vezetői, Olaf Scholz és Emmanuel Macron kiszolgáltatott helyzetben vannak, miközben a térségben egyre erősebb szélsőjobboldali populista politikusok gyengítik az európai egységet, mutat rá Hugo Dixon. 

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: az Európai Uniónak készen kell állnia a partnerségre a Donald Trump-kormányzattal

Ha az EU nem áll készen az Amerikai Egyesült Államokkal és az új Donald Trump-kormányzattal való partnerségre, akkor minden tagország veszíteni fog.  

RMDSZ Kelemen Hunor Európai Unió Donald Trump Orbán Viktor nemzetközi kapcsolatok beiktatás

Hozzáteszi, ráadásul Oroszország területeket kebelezett be Ukrajnából, így egyelőre Európa nem nélkülözheti Trump katonai védelmét. Ha olyan lépéseket tesz, amelyeket az új amerikai elnök agresszívnak ítél, az alááshatja az európai blokk biztonságát. Mindenekelőtt Trump leállíthatná Ukrajna támogatását – és Európa egyedül nem tudja megvédeni Kijevet. Ha Oroszország megnyeri a háborút, Európa többi része kiszolgáltatottá válik Moszkvának. Ezért hiba lenne Európának konfrontálódni Trumppal. Ehelyett mindent meg kell tennie azért, hogy megállapodásokra jusson vele, miközben a lehető leggyorsabban megerősíti saját erejét.

Ha Európa csak gazdaságilag lenne sebezhető, akkor szembe tudna szállni Trumppal. De nem fektetett be eleget azóta sem a védelembe, hogy Oroszország 11 évvel ezelőtt elfoglalta a Krím-félszigetet. A Brexit tovább gyengítette az Európai Uniót, megnehezítve, hogy az Egyesült Királyság, valószínűleg Nyugat-Európa legerősebb katonai hatalma, szorosan együttműködjön a közösségi blokkal.
Mindazonáltal a régió helyzete nem reménytelen. Kezdésként közölheti Trumppal, hogy pénzt különít el az amerikai fegyverek vásárlására Ukrajna számára – a NATO vezetője, Mark Rutte múlt héten ezt már kijelentette.

A költségvetési korlátok miatt a legkönnyebb finanszírozási forrást a 300 milliárd dollár értékű orosz vagyon mozgósítása jelentené, amelynek nagy része Európában található. Ha a régió nem akarja elkobozni ezeket a tartalékokat, megteheti, hogy „jóvátételi kölcsönt” bocsát ki.
Európa aztán ígéretet tehet arra, hogy saját védelmi kiadásait, a gazdasági teljesítmény 3%-ára növeli, és a pénz egy részét amerikai fegyverek vásárlására fordítja. Míg Trump azt állítja, hogy a NATO-tagoknak a jelenlegi 2%-os cél helyett 5%-ra kell növelniük kiadásaikat, ez valószínűleg csak egy alku nyitólépése.
„Egyelőre Európának kedvesen kell viselkednie Trumppal. Ezek a gyengeség költségei” – vonja le a következtetést Hugo Dixon.