Az Egyesült Államok erőszakos nyomulása a várttal ellentétes hatást váltott ki Grönlandon. A helyi parlamentben azzal a kimondott céllal hozták létre az új kormánykoalíciót, hogy ellenálljon az amerikai közeledésnek. Az USA jelentette fenyegetés éppenséggel fékezi a J. D. Vance alelnök múlt heti látogatásán is nyíltan bátorított elszakadási mozgalmat.

Grönland maga dönt a jövőjéről, a Dániához tartozó autonóm terület nem lesz az Egyesült Államok része – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen, a sziget új miniszterelnöke Donald Trump legutóbbi megjegyzéseire reagálva. Az amerikai elnök vasárnap újfent kijelentette, hogy az Egyesült Államok „megszerzi Grönlandot”, majd hozzátette, hogy „soha” nem zárja ki a katonai erőt mint lehetőséget.

„Hadd fogalmazzak világosan: Grönland nem lesz az Egyesült Államoké. Nem tartozunk senki máshoz. Mi döntünk a jövőnkről” – szögezte le Trump nyilatkozatára reagálva a csütörtökön megválasztott grönlandi miniszterelnök.

Az NBC-nek adott vasárnapi interjúban az amerikai ismételten azt állította, hogy az Egyesült Államoknak „a világbéke és a nemzetközi biztonság” érdekében van szüksége Grönlandra. Reményét fejezte ki, hogy ezt a célt „jó eséllyel… katonai erő nélkül is” elérheti Washington.

Kritika jöhet, de a hangnemet nem díjazzák

Szövetségesek között ritkán látott diplomáciai csörte alakult ki múlt héten Dánia és az Egyesült Államok között Grönland ürügyén. Egy nappal Trump nyilatkozatát megelőzően a dán külügyminiszter szokatlanul kemény közleményben utasította vissza J. D. Vance amerikai alelnök vádjait, miszerint Dánia elhanyagolta Grönland biztonságát. „Természetesen nyitottak vagyunk a kritikára, de hadd legyek teljesen őszinte: nem értékeljük a hangnemet, amelyben elhangzottak. Az ember nem beszél így a közeli szövetségeseivel, és én továbbra is közeli szövetségesnek tartom Dániát és az Egyesült Államokat” – mondta Lars Løkke Rasmussen a közösségi médiában közzétett angol nyelvű videóban, Vance Grönlandon tett kijelentéseire reagálva. Hozzátette, hogy Dánia már most is többet fektet be az Északi-sarkvidék biztonságába, és továbbra is nyitott az Egyesült Államokkal való együttműködésre.

Alternatív tények

Az amerikai alelnök a felesége, valamint Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Chris Wright energiaügyi miniszter társaságában néhány órát töltött pénteken a sziget északnyugati csücskében található pituffiki amerikai űrbázison. Az eredetileg több naposra tervezett vizitet jelentősen leszűkítették a grönlandi és a dán politikum és közvélemény tiltakozására. Az alelnök felesége és egyik kisfia jelen lett volna a nemzeti bajnokságnak számító kutyaszánverseny szombati rajtjánál. Érdekes módon Usha Vance-szel tartott volna az eseményre Waltz és Wright is. A delegáció népes kísérete már hétfőn megérkezett a grönlandi fővárosba, Nuukba két katonai szállítórepülővel. Az amerikai biztonsági szolgálat emberei helyi sajtóbeszámolók szerint végigjárták a helyi vállalkozásokat, de mindenhol azt a választ kapták, hogy nem látják szívesen az alelnök feleségét, nem akarnak részesei lenni a vizittel járó médiafelhajtásnak.

A közhangulatot látva az amerikaiak jobbnak látták a programot úgy alakítani, hogy a vendégek elkerüljék a találkozást a helybéliekkel. Szintén helyi sajtóbeszámolók szerint szerdán reggel elkezdték visszapakolni az amerikai katonai repülőkre az Usha Vance kíséretét biztosító páncélozott autókat.

Felmérések szerint a grönlandiak csaknem 80 százaléka támogatja a Dániától való elszakadást, viszont ennél is nagyobb arányban, 85 százalékban elutasítják az USA-hoz tartozást.

A helyi vezetők - cáfolva Donald Trump állítását, miszerint az amerikai delegáció meghívásra utazik Grönlandra – siettek rámutatni, hogy a washingtoni küldöttség érkezését agresszív nyomásgyakorlásnak és erődemonstrációnak érzik.

Átlátnak a szitán

A pituffiki katonai bázis személyzete előtt mondott beszédében az amerikai alelnök nyíltan bátorította a grönlandi szeparatizmust. Az Egyesült Államok eltökélt a grönlandi jelenlét növelésében – hangoztatta Vance. Kifejtette, hogy a sziget mostanra kevésbé biztonságos, mint 30, 40 évvel ezelőtt, mivel Dánia „nem tartotta a lépést”, és nem biztosította az elégséges forrásokat a grönlandiak biztonságának megőrzésére a kínai, orosz és más befolyásszerzési kísérletekkel szemben.

„Üzenetünk Dániának nagyon egyszerű: nem végeztek jó munkát a grönlandi nép érdekében. Alulfinanszírozták Grönland népét, és alulfinanszírozták ennek a hihetetlenül gyönyörű, hihetetlen emberekkel teli földnek a biztonsági architektúráját. Ennek változnia kell” – jelentette ki. A delegációt kísérő amerikai újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Washington várakozásai szerint a grönlandiak kimondják majd függetlenségüket Dániától, és reméli, hogy azután az amerikai partnerséget választják.

A gondosan előkészített narratíva részeként Trump szintén pénteken közzétett a saját közösségi oldalán egy videót „Amerika Grönland mellett áll” címmel. A második világháború idején, Grönlandon készült felvételrészletek azt hivatottak üzenni, hogy az Egyesült Államok nem meghódítani, hanem megvédeni akarja a szigetet.

A Dániát célzó amerikai kritika sok tekintetben helytálló, viszont a grönlandiakat nem téveszti meg ez a fajta diskurzus – szögezte le Qupanuk Olsen parlamenti képviselő, az amúgy USA-barátként számon tartott Naleraq párt törvényhozója. Hozzátette: Vance szavai „úgy szólnak, mint egy másik gyarmatosítóé, aki a maga oldalára akar állítani. Azonban mi nem leszünk amerikai gyarmat”. A CBC-nek adott interjúban a grönlandi politikus cáfolta egyúttal azt a narratívát is, miszerint a szigetet „a világbéke érdekében” kellene átvennie az Egyesült Államoknak, mert Grönland körül állítólag hemzsegnek az orosz és kínai hadihajók.

Amúgy Olsen – akinek Grönlandról készített videói meglehetős népszerűségnek örvendenek a közösségi médiában – látja a Trump nyilatkozatai által keltett érdeklődés pozitív hozadékait is. Ennek köszönhetően megnőtt a grönlandiak önbecsülése. Ugyanakkor az utóbbi napok, hetek erőszakos „bűbájoffenzívája” a várttal éppen ellentétes hatást váltott ki: az USA jelentette fenyegetés lefékezte a Washington által nyíltan bátorított elszakadási mozgalmat. Vance látogatásának előestéjén a grönlandi pártok azzal a kimondott céllal hozták létre az új koalíciós kormányt, hogy ellenálljon az amerikai közeledésnek.

A 31 tagú parlament öt pártja közül négy vesz részt a kormányzásban, 23 fős többséget alkotva. Az ellenzéket egyedül képviseli a március 11-i választáson másodikként végzett Naleraq. A párt Grönland azonnali elszakadást sürgeti, és nyíltan Amerika-barát. Egyik törvényhozója, Kuno Fencker részt vett Donald Trump beiktatásán. Mindazonáltal a Naleraq is aláírta azt a március 14-i közleményt, amelyben a grönlandi parlamentben képviselt öt párt vezetői elítélték az Egyesült Államok „elfogadhatatlan viselkedését a védelmi szövetségben részt vevő barátaival és szövetségeseivel szemben”.

Kit védenek az amerikai katonák Grönlandon?

Washington agresszivitásának növekedésével nemcsak a grönlandi politikusok tették félre a diplomáciát, de az egyébként rendkívül óvatos dán kormány is elkezdett határozottabb hangot megütni. A Vance vádjaira reagáló videójában a dán külügyminiszter higgadtan, de félreérthetetlenül cáfolta azt a narratívát, miszerint az USA-nak a sarkvidék vagy Grönland védelmének javítása érdekében lenne szüksége a szigetre.

Løkke Rasmussen emlékeztetett arra, hogy 1945 óta van amerikai katonai jelenlét Grönlandon, egy 1951 óta érvényes védelmi megállapodás pedig „bőséges lehetőséget kínál” az Egyesült Államok számára, hogy a mostaninál sokkal erősebb katonai jelenléttel rendelkezzen Grönlandon.

Rasmussen felidézte azt is, hogy Dánia növelte saját befektetéseit az Északi-sarkvidék védelmében, januárban 2,1 milliárd dollárt irányzott elő erre a célra. Az összegből egyebek mellett új hadihajókat és nagy hatótávolságú drónokat vásárolnak.

Az évek során az USA 17 támaszpontot működtetett és több ezer katonát állomásoztatott Grönlandon. Jelenleg mintegy 200 fős kontingest tart fenn a sziget északnyugati csücskében található Pituffik radarállomáson, amely azonban nem Grönlandot védi. Feladata azonosítani az Amerika felé tartó esetleges orosz rakétákat.