A jelenleg zajló davosi világgazdasági fórumon az egyik központi kérdés Grönland ügye. Milyen formában és mikor valósulhat meg Donald Trump elképzelése a világ legnagyobb szigetének teljes ellenőrzésével kapcsolatban? Mekkora az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos álláspontjának támogatottsága az Egyesült Államokban? Mit léphetnek az európaiak a vámfenyegetések árnyékában? Szakértőt kérdeztünk. 

Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője arra emlékeztetett, hogy Donald Trump szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke mellett Grönland amerikai felügyelet alá kerülése a nemzetközi békét és biztonságot szolgálná. A szakértő hozzátette: az amerikai álláspont alapján a nagyhatalmak közül Kína és Oroszország is törekszik az északi-sarkvidéki pozícióit erősíteni, ennek keretében Grönland megszerzésére.

„A grönlandi és a dán vezetés az amerikaival ellentétes álláspontra helyezkedett. Nem látják kiélezettnek a sziget iránti nemzetközi versengést, ami mellett a jelenlegi status quo megőrzését szeretnék elérni. Utóbbi azt jelenti, hogy Grönland jövőjét folytatólagosan, Dánia autonóm tartományaként látják. Azzal együtt, hogy a grönlandiak többsége az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben foglalt állást a függetlenség mellett, az egyre határozottabban megnyilvánuló amerikai szándékra válaszul a grönlandi miniszterelnök szerint az országa lakossága inkább Dániát választaná az Egyesült Államok helyett” – vázolta a helyzetet az Északi-sark geopolitikájával foglalkozó elemző. 

Az eltérő álláspontok éles ellentéteket jeleznek a nyugati, és azon belül is a NATO szövetségesi rendszerében. „Ez a helyzet abban az esetben is sajátos, amennyiben az arktikus térség történetének elmúlt harminc évét vesszük figyelembe. Az Északi-sarkvidék a hidegháború vége óta a nemzetközi együttműködés szimbólumává vált. Ugyanakkor 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése után elsők között ebben a térségben szakadt meg a kooperáció az Északi-sarkvidék nyugati államai (az Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Izland, Norvégia, Svédország és Finnország), valamint Oroszország között” - emlékeztetett Németh Viktória.

Kapcsolódó

Keir Starmer: Trump fenyegetése teljeséggel helytelen – Üléseznek a nagykövetek

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint teljességgel helytelen, hogy Washington büntetővámokkal fenyegeti a Grönland hovatartozásával kapcsolatos amerikai-dán viszály ügyében Dánia mellett felsorakozó NATO-szövetségeseket.

Grönland Nagy Britannia vám Amerikai Egyesült Államok Donald Trump Dánia

Hozzátette: az utóbbi időszakban, Donald Trump elnöksége alatt amerikai-orosz párbeszéd kezdődött, amelyben az Északi-sarkvidék újra központi helyszínné vált. „Éppen a régióhoz tartozó Alaszkában került sor Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójára 2025 nyarán. Ez az esemény is jelezte az európai és az amerikai fél álláspontja közötti távolodást, amelyben ellentétes állásfoglalás körvonalazódik az orosz féllel való párbeszéd lehetősége kapcsán. Ez az eltérő perspektíva az utóbbi időben Grönland státusza kapcsán vált kézzelfoghatóvá” – mondta a Maszolnak az elemző. 

A szakértő a lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatban megjegyezte: a törvényi keretrendszernek megfelelően Grönland népszavazással dönthet saját jogi státuszáról, hogy függetlenné válik, vagy marad Dánia autonóm tartománya. „Ez a 2009-es rendelkezés nehezen összeegyeztethető Donald Trump eredeti felvetésével, miszerint az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot Dániától. Más elképzelések alapján, mivel Dánia és az Egyesült Államok is a NATO tagja, és hagyományosan szoros szövetségesek, tárgyalásos úton állapodhatnak meg a világ legnagyobb szigetének sorsáról” - hangsúlyozta Németh Viktória. 

Elismerték a sziget autonóm döntési jogkörét

Szerinte ez utóbbi iirányba mutatott az is, hogy az amerikai alelnök, JD Vance és a külügyminiszter, Marco Rubio washingtoni tárgyalásra hívta a dán és a grönlandi külügyminisztert, elismerve ezzel a sziget autonóm döntési jogkörét. „Az alkalom nem hozott áttörést, de a felek megállapodtak abban, hogy tárgyalássorozatba kezdenek az álláspontok közelítése céljából” – húzta alá az elemző. 

A szakértő a forgatókönyvek harmadik típusaként a katonai megoldást említette. „Január 15-én hét európai NATO-állam, Franciaország, Németország, Norvégia, Svédország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Finnország katonákat küldött Grönlandra közös hadgyakorlatokra, hogy demonstrálják a sziget védelmére való felkészültségüket. Január 19-ig Dánia további kétszáz katonát küldött Grönlandra. Az Egyesült Államok válaszul a hadgyakorlaton résztvevő országokra a hét szövetséges mellett Dániát is beleértve, a hadgyakorlaton résztvevő országok számára tíz százalékos többletvám kivetését helyezte kilátásba február 1-től” - foglalta össze a történteket Németh Viktória. Úgy vélte, az utóbbi események sem feltétlenül a katonai konfliktus eshetőségét erősítik, hanem inkább a nyugati szövetségesi rendszeren belüli törésvonal létére hívják fel a figyelmet.

Az elemző szerint abban az esetben, ha Egyesült Államok elszántságot mutat, hogy Grönland csatlakozzon, akkor annak az ajánlatnak a részletei is felértékelődnek, amelyeket a sziget 56 ezer fős lakossága számára tesznek. „A grönlandiak álláspontja soha nem látott jelentőséget nyert a nemzetközi színtéren a nagyhatalmak kimagasló érdeklődése mellett. Az elmúlt időszak eseményeinek eredményeként Európai Unió és Dánia is lényegesen nagyobb figyelmet fordít a helyiekre, mint az elmúlt évtizedek során bármikor” – fogalmazott a szakértő.

Ami Trump grönlandi lépésének egyesült államokbeli támogatottságát illeti, Németh Viktória arra emlékeztetett, hogy a friss közvéleménykutatások alapján az amerikaiak többsége nem támogatja, hogy Washington átvegye az irányítást Grönland felett. „Mindössze az amerikaiak egyötöde támogatna egy ilyen helyzetet. Ugyanakkor az amerikai vezetés nem tett egyoldalú lépéseket, azzal együtt sem, hogy határozott kijelentéseket fogalmazott meg Grönland jövőjével kapcsolatban. A múlt héten tárgyalásokra hívta a dán és grönlandi külügyminisztert, és a háromoldalú találkozón tárgyalássorozat elindítását kezdeményezték. Magának a többlet vámtarifának a felvetése is az európaiak grönlandi hadgyakorlata után fogalmazódott meg amerikai részről” – hívta fel a figyelmet az elemző. 

Kérdésünkre, hogy mit léphetnek az európaiak, a szakértő emlékeztetett rá: az európai vezetők bírálták Trump Grönlanddal kapcsolatos vámok kivetésesére irányuló törekvéseit, és kiálltak Dánia és autonóm tartománya, Grönland szuverenitása mellett. „Ugyanakkor a nyolc érintett ország vezetője jelezte, hogy készen állnak a dialógusra, s az Európai Bizottság közleménye is a párbeszédet említi. Ettől függetlenül az érintett országok is a transzatlanti kapcsolatok elhidegülését látják a jelenlegi eseményekben” - fogalmazott Németh Viktória.