A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) továbbra is meghatározó  támogatottsággal rendelkezik a vajdasági magyar közösségen belül, ezt jelzi a Pásztor Bálint vezette formáció fölényes győzelme a kisebbségi önkormányzatiságot ellátó nemzeti tanács helyeiért zajló választáson. A négy évvel ezelőtt még egyedül induló VMSZ-es lista mellett ugyanakkor most mandátumokat szerzett egy új, a magyarországi kormánypárthoz közel álló politikai erő is.    

A VMSZ-hez köthető Magyar Összefogás lista 25 mandátumot szerzett a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT), és Vajdaság valamennyi önkormányzatának területén győzelmet aratott a vasárnapi megmérettetésen. A VMSZ számára azért kiemelten fontos a mostani siker, mert az október 25-én tartott előrehozott szerbiai parlamenti választáson rosszul szerepelt, a délvidéki magyarok közül sokan a szerb Egyetemista Listára voksoltak a belgrádi kormányváltás érdekében.        

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy a választási kampányok lezárultával elérkezett az együttműködés ideje. „Ideje elásni a csatabárdot! Tíz hónapja zajlanak a kampányok. Volt magyarországi parlamenti választás, szerbiai parlamenti választás és MNT-választás” – fogalmazott a politikus. Mint írta, az embereknek elegük van a mocskolódásból, elegük van a kampányból. „Azt várják el tőlünk, hogy a közösség ügyeiben együttműködjünk. Mi erre teljes egészében nyitottak vagyunk! Mi nem a magyarokat akarjuk legyőzni, hanem a magyarokkal, a magyarok érdekében szeretnénk tevékenykedni a szerbiai parlamentben és a Magyar Nemzeti Tanácsban is” – jelentette ki Pásztor Bálint.

A nemzeti tanácsban először mandátumokat szerző Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) reagálásában azt írta: „az elnök úrnak üzenjük, hogy azt a több mint 12 ezer szabad embert, aki vasárnap a VMÚ-nak szavazott bizalmat, nem lehet átverni. Ők is pontosan tudják, ahogy Ön is: a csatabárd elásása mögött önös érdekek húzódnak. Miután elveszítették a közösség jelentős részének a támogatását és immár nem áll Önök mögött a belgrádi és budapesti kormányzó többség, a saját karrierjüket igyekeznek menteni.”

Kapcsolódó

Maradhat az orosz kapcsolat Belgrádban, a VMSZ-nek ártott a Vucsics-közeliség  

Az Egyetemista Lista rendszerkritikus kampánya olyan magyar választókat is megszólíthatott, akik korábban a VMSZ-re szavaztak.

Szerbia Aleksandar Vucsics vajdasági magyarok Vajdasági Magyar Szövetség

A VMÚ delegációja júliusban Budapesten tárgyalt. A VMSZ politikáját élesen bíráló új párt képviselői többek között Kollai Istvánnal, a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkárral és Gajda Attilával, a magyarságpolitikai bizottság alelnökével is megbeszélést folytattak. Fogadta őket Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere is. A látogatás önmagában nem volt meglepő, ugyanakkor Gajda Attila Tisza-képviselő Facebook-bejegyzésben közölt megfogalmazása jelezte, miként vélekedik az új budapesti hatalom a VMSZ-ről. „A VMÚ egy nemrégiben alakult ellenzéki összefogás, amely azért jött létre, hogy a Fidesz mintájára a vajdasági magyarságot minden létező területen leuraló Vajdasági Magyar Szövetség arrogáns hegemóniáját megtörje” – írta akkor a Vajdaságból elszármazott Gajda.

A VMSZ szoros együttműködést alakított ki az elmúlt években a Fidesszel, az Orbán-kormánnyal. Pásztor Bálint VMSZ-elnök a magyarországi kormányváltás után egy alkalommal találkozott ugyan Magyar Péter miniszterelnökkel, de egy későbbi interjúban kijelentette:  a vajdasági magyarok nem mondanak le szövetségeseikről, és a Fideszt továbbra stratégiai partnerüknek tekintik. A VMSZ elnöke október 31-én Belgrádban találkozott a volt kormányfővel. „Orbán Viktort érdekelte mi a helyzet. Belgrádban beszélgettünk. A barátok barátok maradnak” - írta Facebook bejegyzésében Pásztor.   

A VMÚ 12 mandátumot szerzett

A Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 mandátumot szerzett az új összetételű nemzeti tanácsban. „Meggyőztük a vajdasági magyar embereket, hogy lehet másmilyen a közösségünk jövője. Szembe mertünk nézni egy 30 éves apparátussal és egy olyan párttal, amely 16 éve autokratikusan működik a közösségünk felett. Ez egy óriási bátorság, itt tényleg a merészségen van a hangsúly” - fogalmazott Rózsa Zsombor, a VMÚ elnöke a választások után. Hozzátette: a magyar kormánnyal és a jövőbeli szerb kormánnyal is kapcsolatot építenek, „együtt dolgozunk, gondolkodunk és segítjük közösen egymás munkáját”.

Tóth Péter vajdasági újságíró, közgazdász szerint a szerbiai nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztása ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a kisebbségi önkormányzatiság milyen fontos szerepet tölt be a közösségek intézményi és kulturális életében. „A vajdasági magyar közösség számára a választás nem csupán a képviselők személyéről szólt, hanem arról is, hogy milyen irányban folytatódjon az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén végzett munka” - mondta a Maszolnak a kishegyesi újságíró. 

Szerinte a nemzeti tanácsi választások eredménye azt mutatja, hogy a VMSZ-hez köthető Magyar Összefogás továbbra is meghatározó politikai támogatottsággal rendelkezik a vajdasági magyar közösségen belül. „Ugyanakkor a közel 28 százalékos ellenzéki eredmény sem hagyható figyelmen kívül. Ez azt is jelzi, hogy a közösségen belül létezik igény másfajta érdekképviseletre, illetve a jelenlegi intézményrendszer működésének kritikusabb megközelítésére is” - tette hozzá. Úgy véli, a választás egyik fontos kérdése a részvétel volt. „39 394-en szavaztak, miközben a magyar külön választói névjegyzékben csaknem 109 ezren szerepeltek. Ez hozzávetőleg 36 százalékos részvételt jelent. Vagyis a győztes lista jelentős támogatottsága mellett az is látható, hogy a választásra jogosultak többsége valamilyen okból nem élt szavazati jogával” - tájékoztatott Tóth Péter.

Úgy látja, a következő négy év legnagyobb kihívása nem pusztán a megszerzett mandátumok politikai felhasználása lesz, hanem a közösségi bizalom erősítése. „A Magyar Nemzeti Tanácsnak olyan kérdésekben kell eredményeket felmutatnia, amelyek a vajdasági magyarok mindennapjait közvetlenül érintik: az anyanyelvű oktatás, a kulturális intézmények fenntartása, a magyar nyelvű tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén” – fogalmazott az újságíró. 

Hangsúlyozta: a választás egyértelmű felhatalmazást adott a VMSZ féle Magyar Összefogásnak, de a következő időszakban az lesz a valódi mérce, hogy az új összetételű MNT mennyire tudja képviselni nemcsak a rá szavazókat, hanem a teljes vajdasági magyar közösség érdekeit. „A helyzet pikantériája mindezek mellett, hogy Magyarországon és Szerbiában is jelentős politikai változások zajlanak, ami közvetve, és közvetlenül is komoly politikai befolyással bírhat az nemzeti tanácsok működésére” – mondta Tóth Péter.