A magyar állampolgársággal is rendelkező vajdaságiak túlnyomó többsége is a Fideszre szavazott a választásokon, Orbán Viktor nagyarányú veresége Szerbiában is meglepetést okozott. Tóth Péter kishegyesi újságíróval, közgazdásszal kerestük a válaszokat arra, hogy a magyarországi fordulat milyen hatással lehet a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ), a délvidéki magyarokra és a magyar-szerb államközi kapcsolatra. 

A mintegy 200 ezer fős szerbiai magyar kisebbség egyetlen releváns  politikai képviselete, a VMSZ az RMDSZ-nél is szorosabb együttműködést alakított ki az elmúlt években a Fidesszel, az Orbán-kormánnyal. Pásztor Bálint VMSZ-elnök egy minapi interjúban kijelentette, hogy a vajdasági magyarok nem mondanak le szövetségeseikről, és a Fideszt továbbra stratégiai partnerüknek tekintik. 

„Nem lehetünk a magyarországi választások vesztesei, mert azok Magyarországon zajlottak, mi pedig egy Szerbiában bejegyzett párt vagyunk” – idézte a Vajdaság.ma a pártelnököt. Hozzátette, hogy a VMSZ nyíltan támogatta a Fideszt, és erre buzdította a magyarországi szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarokat is, akiknek mintegy 90 százaléka ezt a tanácsot követte. Elmondta: Orbán Viktor választási veresége után felajánlotta lemondását a párt vezető testületeinek, ezzel üzenve a vajdasági magyar politikai élet szereplőinek, azonban egyhangú döntés született arról, hogy marad a párt élén.

A leendő magyar miniszterelnökkel, Magyar Péterrel folytatott megbeszéléséről úgy fogalmazott: nyílt és őszinte volt, időnként éles hangvételű, ami a kampány után érthető. Pásztor szerint a jövőbeli együttműködés alakulása még kérdéses, de úgy véli, az lehetséges az új magyar kormánnyal is, ami egyaránt érdeke a vajdasági magyaroknak és Magyarországnak is. Hangsúlyozta: a VMSZ több mint három évtizede működik, és továbbra sem lát olyan politikai erőt a vajdasági magyar közösségen belül, amely veszélyeztetné a párt vezető szerepét.

Kapcsolódó

Szervezkedés a Vajdaságban a Tisza Párt győzelme után

A kezdeményezők kilenc pontban foglalták össze a céljaikat és követeléseiket. Első pontként gratuláltak Magyar Péternek.

Kormányváltás Magyarországon VMSZ Vajdasági Magyar Szövetség Tisza Párt

Tóth Péter vajdasági közgazdász, újságíró a Maszol megkeresésére elmondta: amióta a kettős állampolgárságnak köszönhetően a szerbiai magyarok többsége is szavazati joggal rendelkezik, mindig a Fidesz kapta mindig az ott élők jelentős többségének (80-85 százalék) szavazatát. Hozzátette: az utóbbi években a szerbek is egyre gyakrabban szóltak elismerően Orbán Viktorról, akit olyan politikusként jellemeztek, aki keményen kiáll országa érdekeiért.

Kérdésünkre, hogy meglepte-e az eredmény a Szerbiában élőket, Tóth Péter azt mondta, a reakciókból ítélve a vajdaság magyarok többsége nem számított ilyen eredményre. “Sokan ugyan úgy vélték, szoros küzdelem, de Fideszes diadal várható, azt alig hitte valaki is, hogy a Tisza szerezhet kétharmados többséget” - fogalmazott az újságíró. Azon kérdésünkre, hogy mire számítanak a vajdasági magyarok a Magyar-kormánytól, s milyen stratégia várható az új helyzetben a VMSZ-től, Tóth Péter azokra nyilatkozatokra hívta fel a figyelmet, amelyekben a leendő miniszterelnök  az anyaországi támogatások megtartásáról, de szigorúbb átláthatóságáról és a magyar–szerb kapcsolatok erősítéséről beszélt. 

Megalakult a Vajdasági Magyar Plénum

Szerbia jogrendszere elismeri a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, és ezek biztosítására hozta létre a nemzeti tanácsok rendszerét. A magyar közösség esetében ennek központi intézménye a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), amely a vajdasági magyarok által közvetlenül választott testület. Feladatai elsősorban négy kulcsterületre terjednek ki: oktatás, kultúra, média és nyelvhasználat. A VMSZ-hez köthető Magyar Összefogás lista a legutóbbi MNT-választásokon az összes mandátumot megszerezte. 

Vannak-e olyan vajdasági magyar körök, amelyek a Tisza Párt hatalomra kerülését kihasználva próbálnak helyet keresni maguknak a szerbiai politikában, közéletben, s milyen esélyük van, hogy a VMSZ pozícióját megingassák? - kérdeztük a Kishegyesen élő újságírótól. Válaszában jelezte: tavaly megalakult a Vajdasági Magyar Plénum. „Magukat a polgárok független, nonprofit és pártokon kívüli civil szervezeteként definiálják, amely alulról szerveződő mozgalomként indult 2025-ben, a szerbiai egyetemista tüntetések által kiváltott társadalmi változások hatására. Próbálnak a VMSZ komoly ellenzékeként fellépni, egyelőre szerény eredményekkel” – mondta Tóth Péter. 

Arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt hónapokban bácskai Tisza-szigetek is alakultak, „melyeknek egyelőre csekély a beágyazottságuk, gyenge a kapcsolatrendszerük, nem tudni, hogyan alakulhat ez majd a jövőben”. Mint mondta, november végéig választásokat kell tartani a Magyar Nemzeti Tanácsban. „A VMSZ, ahogyan korábban is, biztosan támogat majd listát, vagy jelölteket és várhatóan ellenzéki csoportosulások is megpróbálnak majd MNT-képviselői helyeket szerezni és így beleszólni a döntéshozatalba, az esetleges anyaországi pénzek elosztásába is” – fogalmazott a vajdasági újságíró.

Tóth Péter a magyar-szerb államközi viszony alakulása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Alekszandar Vucsics szerb államfő a választásokat követően telefonon beszélt Magyar Péterrel. „Ezt követően azt írta közösségi oldalán: bízik abban, hogy a leendő miniszterelnök is a kölcsönös érdekek mentén politizál, s hogy telefonbeszélgetésük a szerb–magyar kapcsolatok jövője szempontjából kulcsfontosságú témákról a vártnál is jobban alakult” – tájékoztatott a kishegyesi újságíró. Mint mondta, nagy valószínűséggel idén Szerbiában ismét rendkívüli parlamenti választásokat tartanak. „Azt megelőzően, illetve a kampányidőszakban kirajzolódnak majd az erőviszonyok. A VMSZ tisztségviselői már jelezték, hogy önálló listával indulnak a megmérettetésen” – fogalmazott Tóth Péter.  

Pásztor Bálint és Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnökének televíziós vitáját itt láthatják: