Ősszel megmérettetést tartanak a vajdasági magyarok által közvetlenül választott testületben, a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT). Miközben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) igyekszik kapcsolatokat építeni az új magyar kormány irányába, a Tisza politikusai Budapesten tárgyaltak az egyik újonnan alakult, a VMSZ ellenzékének számító délvidéki szervezet képviselőivel.      

A Pásztor Bálint vezette Vajdasági Magyar Szövetség – amely jelenleg hat képviselővel van jelen a szerb parlamentben – az utóbbi évtizedekben meghatározta a délvidéki magyar politikát. A VMSZ-hez köthető Magyar Összefogás lista a legutóbbi MNT-választásokon az összes mandátumot megszerezte. A magyarországi kormányváltás ugyanakkor új helyzetet teremtett a Vajdaságban. Bár Pásztor Bálint az áprilisi hatalomváltás után nem sokkal Budapesten egyeztetett Magyar Péter miniszterelnökkel, a Tisza Párt részéről erőteljes bírálatok fogalmazódtak meg a VMSZ-szel kapcsolatban.   

A VMSZ elnöke a subotica.com hírportálnak adott interjújában az új magyar kormánypárttal kialakítandó kapcsolatról szólva azt mondta: a bizalmat gyakorlatilag a nulláról kell felépíteni. „Nem mondhatom már, hogy teljesen a nullán állunk, de tény, hogy a bizalmat a nulláról kell kiépíteni. A Fidesz tizenhat évig volt kormányon, a Tisza pedig teljesen új politikai erő. A VMSZ számára ez nem újdonság: pártunk immár harminckét éve működik, ebből harminc éve parlamenti párt. Ez idő alatt számos magyar kormánnyal dolgoztunk együtt, és mindegyikkel sikerült – kisebb vagy nagyobb mértékben – olyan együttműködést kialakítani, amely a vajdasági magyarok érdekeit szolgálta” – fogalmazott Pásztor Bálint.

A Magyar Szó által idézett VMSZ-elnök szerint kulcskérdés, milyen politikát folytat majd az új magyar kormány a határon túliak irányában. Kiemelte, hogy ezt nem kizárólag a vajdasági magyarság szemszögéből kell vizsgálni. „Romániában és Szlovákiában is nagyobb magyar közösség él, mint Vajdaságban, ezért valószínűsíthető, hogy Budapest minden külhoni magyar közösséggel azonos elvek szerint kíván együttműködni. A Fidesz az elmúlt tizenhat évben történelmi szintre emelte a nemzetpolitikát, a határon túli magyarok támogatása pedig a 2010 előtti időszakhoz képest a tízszeresére nőtt. Magyar Péter több alkalommal is kijelentette, hogy a megszerzett jogok – köztük az állampolgárság és az identitásmegőrző intézmények támogatása – megmaradnak. Nekünk nincs más választásunk, mint bízni ebben, de az együttműködést új alapokra kell helyezni” – mondta Pásztor. 

Kapcsolódó

Tarr Zoltán a magyarságpolitika feladatáról

A miniszter szerint a magyarságpolitika egyik feladata, hogy megteremtse azt a környezetet, amelyben a határon túliak is bekapcsolódhatnak a magyar közéletbe.

határon túli magyarok Tarr Zoltán nemzetpolitika Vajdaság

Hangsúlyozta: a vajdasági magyar oktatási, kulturális és tájékoztatási intézmények működése elképzelhetetlen az anyaország támogatása nélkül. „Kialakult intézményrendszerünk van, amely csak akkor működhet, ha számíthat Magyarország támogatására. Ez egyébként nem magyar sajátosság. A szerb parlamentben is többször elmondtam, hogy teljesen természetesnek tartjuk, amikor Szerbia támogatja a határon túli szerb közösségek intézményeit. Ha elvárjuk Magyarországtól, hogy segítse a vajdasági magyar intézményeket, ugyanilyen természetesnek tartjuk azt is, hogy Szerbia támogatja a külhoni szerbeket” – fogalmazott a politikus. 

Arra a kérdésre, hogy Budapesten bejelentették: felülvizsgálják az elmúlt tíz év támogatásainak felhasználását, Pásztor Bálint azt mondta, ez minden kormányváltás természetes velejárója. A VMSZ-szel kapcsolatban kiemelte: egy párt támogatottságát mindig a választók döntik el. „A politika egyszerű műfaj: a választásokon dől el a legitimitás. Vannak más magyar politikai szervezetek is, de a VMSZ 1996 óta az egyetlen magyar parlamenti párt Szerbiában. Úgy gondolom, hogy bármely magyar kormánynak azzal a kisebbségi párttal kell együttműködnie, amely parlamenti képviselettel rendelkezik az adott országban” – mondta Pásztor Bálint. 

A VMSZ arrogáns hegemóniájáról írt a Tisza képviselője

Úgy tűnik, Budapesten nem feltétlenül értenek egyet a VMSZ-elnök álláspontjával. Pénteken az egyik újonnan alakult délvidéki szervezet, a  Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) delegációja a magyar parlamentben tárgyalt. A VMSZ politikáját élesen bíráló vajdaságiak többek között Kollai Istvánnal, a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkárral és Gajda Attilával, a magyarságpolitikai bizottság alelnökével is megbeszélést folytattak. Fogadta őket Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere is.

A látogatás önmagában nem volt meglepő, ugyanakkor Gajda Attila Tisza-képviselő Facebook-bejegyzésben közölt megfogalmazása jelezte, miként vélekedik az új budapesti hatalom a VMSZ-ről. „A VMÚ egy nemrégiben alakult ellenzéki összefogás, amely azért jött létre, hogy a Fidesz mintájára a vajdasági magyarságot minden létező területen leuraló Vajdasági Magyar Szövetség arrogáns hegemóniáját megtörje” – írta egyebek mellett a Vajdaságól elszármazott Gajda, aki jelzésértékűnek nevzete, hogy Kollai István, a magyarságpolitikáért felelős, nemrég kinevezett helyettes államtitkár egyik első közszereplése épp ehhez a találkozóhoz kötődik. 

Pásztor Bálint VMSZ-elnök a találkozó kapcsán egy rövid bejegyzésben reagált közösségi oldalán. „Ahhoz, hogy valaki a vajdasági magyarokat képviselhesse, nem a magyar Országgyűlés Tisza István termébe kell bejutnia, hanem a szerbiai Parlament üléstermébe. Ez mindig is így volt” – írta Pásztor. Ennél jóval hevesebben foglalt állást a VMSZ egy másik ellenfele, a Vajdasági Magyar Plénum (VMP). Surányi Zoltán, a VMP elnöke puccsistáknak nevezte a VMÚ Budapesten tárgyaló delegációját. „Ha az új magyar kormánynak az a szándéka, hogy versenyeztesse a vajdasági magyar ellenzéki pártokat és civil szervezeteket és utána a győztest, vagy a neki legszimpatikusabb szervezetet támogassa, ám legyen, de így soha nem fogjuk legyőzni a VMSZ-t” – fogalmazott Surányi.