Meddig érdeke Amerikának az ukrajnai háború? – tengerentúli politológus tartott előadást Kolozsváron

Az MCC Budapest Peace Forum eseménysorozat részeként William Ruger, az American Institute for Economic Research elnöke látogatott Kolozsvárra. A külpolitikai szakértő a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nyilvános rendezvényén az Egyesült Államok háborúhoz való hozzáállását ismertette.

Az Egyesült Államok nagystratégiájának (grand strategy) fő elemeit fejtette ki csütörtöki kolozsvári előadásában William Ruger, kitérve az amerikai külpolitika és aktuális geopolitikai kérdésekhez való hozzáállására. Az előadó korábban a Charles Koch Intézet kutatási és politikai alelnöke, valamint a Stand Together külpolitikai alelnöke volt. Ezt megelőzően a Texasi Állami Egyetem politikatudományi tanszékének docense és a Texas-Austini Egyetem LBJ School of Public Affairs adjunktusa volt. Ruger az afganisztáni háború veteránja, és más kitüntetések mellett megkapta a Védelmi Érdemrendet, és továbbra is az amerikai haditengerészet tartalékos tisztje. Korábban az Egyesült Államok Afganisztáni Iszlám Köztársaság nagykövete volt, és kiemelkedő szószólója volt az Afganisztánból való kivonulásnak. Az előadást Sükösd Máté, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának hallgatója moderálta.

Fotók: Mathias Corvinus Collegium

William Ruger először is bemutatta az amerikai külpolitikában fellelhető kétféle hozzáállást: a visszafogottságot (restraint) és az elsőbbséget (primacy). A nagystratégia egy állam stratégiája arra vonatkozóan, hogy milyen eszközöket használ a nemzeti érdekek előmozdítására és elérésére. Kulcselemei a területi integritás és biztonság, a gazdasági jólét feltételeinek megteremtése, valamint az alkotmányos rend. Nincs azonban egyetlen nagystratégia sem, amelyet egyetemesen alkalmazhatunk, hiszen az államok túlságosan is különböznek egymástól.

Az előadó szerint az elmúlt 25 évben az USA külpolitikáját a visszafogottság és a realizmus helyett az elsőbbségre és az idealizmusra alapozta, nem ismerte fel a nemzetközi katonai és politikai beavatkozás emberi áldozatait és gazdasági költségeit, ezzel pedig inkább károkat okozott saját háza táján és azokban az országokban is, ahol beavatkozott.

De mi is a visszafogottság (restraint) és az elsőbbség (primacy) elve? Az elsőbbséget vallók szerint aktívan kell terjeszteni az amerikai értékeket és a demokráciát a világon, és akkor is közbe kell avatkozni, ha nem tartják helyesnek egy adott ország rendszerét, még ha nincs is köze az Egyesült Államokhoz. Ez a hozzáállás például azt sem engedné meg, hogy Európa túlságosan eltávolodjon, függetlenedjen Amerikától. William Ruger szerint ez egy agresszív hozzáállás, amelynek követői szívesen hangoztatják az elmúlt hetven év sikereit, de nem beszélnek a nagy problémákról, mint Vietnám, Afganisztán vagy Irak esete. Ebben az évben az Egyesült Államok közel egytrillió dollárt költ hadászatra, miközben ez gazdaságilag nem termelő tevékenység – mutatott rá az előadó, hozzáfűzve, hogy vannak, akik profitáltak az amerikai hadi beavatkozásokból, de a nemzet nem gazdagodik belőle. A tengerentúli beavatkozások inkább instabilitást okoztak, és a hazai adósságok felhalmozódásához vezettek.

Ezzel szemben a visszafogottság (restraint) mellett érvelők azt követelik, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkentse tengerentúli beavatkozásait, és kerülje a külföldi konfliktusokban való részvételt. Amerikának – nukleáris fegyverállománnyal, erős haditengerészettel, légierővel, űrhaderővel – megvan a kellő ereje hozzá, hogy domináns félként kerüljön ki a konfliktusokból, de ez még nem ad okot a bevetésre is, hiszen a beavatkozás nem minden esetben szolgálja a nemzeti érdeket. Például Ukrajna nem életbevágóan fontos az amerikai nemzeti érdekek szempontjából, és bár személyesen az ukránok mellett áll, a háború nem jelent egzisztenciális fenyegetést az USA számára – ismerte el az előadó. Amerikának az egyetlen aggasztó tény a konfliktusban Oroszország nukleáris ereje. Szerinte sajnos Ukrajnának előbb-utóbb el kell majd fogadnia egyes területi változásokat, kompromisszumot kell kötnie a béke érdekében, hogy ne kerüljön sor nukleáris fenyegetésre.

William Ruger rámutatott: a NATO keleti terjeszkedése biztonságpolitikai dilemmát okozott. Ha Amerika elismerte volna, hogy Oroszországnak van egy befolyási zónája, elkerülhető lett volna a háború. Ukrajnát és Grúziát NATO-területnek nevezni nagyon is provokáló, és egyes nyugati politikusok éppen ezt tették. „Nem helyes más országnak megmondani, hogyan kezelje a nemzeti érdekeit. Amerikának nagyon óvatosnak kell lennie a más államok politikájáról való véleménynyilvánításban” – jelentette ki a szakember. Úgy véli, néha szükséges közbeszólni, áldozatot hozni, kiállni egy ideáért, de az Egyesült Államoknak nem kellene megharcolnia ezt a háborút.

A nyugati szankciókkal kapcsolatos kérdésre William Ruger kifejtette, hogy ezek nem segítenek a célok elérésében. Rengeteg kiadáshoz vezetnek, és a háború folytatásával a költségek egyre növekednek. Nyugaton sokan csak azért állnak ki a szankciók fenntartása mellett, mert büntetni akarják Oroszországot, viszont inkább a civil lakosság érzi meg a hatást, sőt világszerte nehézségeket okoz. Ezért is van nagy szükség a békére, de amíg az egyik fél előnyösebbnek tekinti céljai szempontjából a hadakozást, mint a békét, addig harcolni fognak. Egylőre egyik fél sem hajlik a diplomatikus megoldás felé, így hosszú háborúskodásnak nézhetünk elébe, ez pedig hatalmas gazdasági károkkal és rengeteg emberi áldozattal jár, ami az eszkalációt is egyre inkább meggyorsítja – hangsúlyozta William Ruger.

„A diákjainkra való odafigyelés és a tartalmas oktatási programjaink mellett igyekszünk a tágabb közösségek felé is nyitni, és bárki érdeklődőnek hozzáférést biztosítani a meghívott szakemberek, kutatók és akadémikusok előadásaihoz. Ugyanakkor örülünk, hogy nemzetközileg elismert szakembereket hozhatunk el Erdélybe, és ők is továbbviszik Erdély hírét a nagyvilágba” – fejtette ki Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Az MCC programjai a tanév lejártával is folytatódnak Erdély-szerte: a diákok táborokban találkozhatnak, izgalmas kirándulásokon vehetnek részt, emellett az érdeklődők a nyári fesztiválokon, városnapokon, kulturális rendezvényeken is találkozhatnak a Collegiummal.

A Mathias Corvinus Collegium által szervezett Peace Forum nemzetközi konferencia célja a béke felé vezető lehetséges utak feltárása, megvitatása. A több városban zajló beszélgetésekre a világ minden tájáról csatlakoznak előadók, akik felvázolják a béke potenciális forgatókönyveit, górcső alá veszik az Egyesült Államok háborúval kapcsolatos politikáját, valamint az Európát uraló energiakrízist, és kitérnek az államszuverenitás és a 21. századi hadviselés kérdéseire is. Mindezen túl, vizsgálat tárgyát képezi Ázsia érintettsége, s a különböző érdekszférák, a nemzetközi színtér esetleges átalakulása.

Az MCC eseményeiről, illetve az oktatási programok felvételijéről az mcc.ro honlapon, valamint a Collegium Facebook-oldalán olvashatnak az érdeklődők.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?