Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Tanács alapokmányával összhangban úgy határozott, hogy az Ukrajna elleni hadművelete miatt azonnali hatállyal felfüggeszti Oroszország képviseleti jogát a Miniszteri Bizottságban és a Tanács Parlamenti Közgyűlésében – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács pénteken. A 47 tagot számláló szervezet közleménye kiemelte: a felfüggesztés nem végleges, hanem ideiglenes intézkedés, nyitva hagyva a kommunikációs csatornákat. (MTI)

Meglehetősen heves harcok dúlnak Ukrajna és Oroszország fegyveres erői között az ország keleti részén Harkiv, északkeleten Szumi megyében, valamint az ország déli részén – közölte Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteki online sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő kitért arra, hogy az ukrán védelmi minisztériumtól délután kapott tájékoztatás szerint pénteken több mint ezer orosz katona vesztette életét a harcokban. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította az ukrán hadsereget, hogy buktassa meg az ukrán vezetést, amelyet „kábítószerfüggők és neonácik bandájának” nevezett, továbbá azzal vádolta őket, hogy „Kijevben telepedtek le, és túszul ejtették az ukrán népet” – írja a The Guardian.

Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli találkozót tartanak a hétvégén, hogy „megvitassák az ukrajnai helyzetre adandó konkrét válaszokat” - jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter pénteken a Twitteren. A találkozó vasárnap délután 3 órakor Brüsszelben lesz. (MTI)

Tartós élelmiszereket, ágyneműket, matracokat, világítóeszközöket gyűjt Hargita Megye Tanácsa a beregszászi járás lakosságának megsegítésére. Elsősorban gyertyákra, önfeltöltős lámpákra, felfújható matracokra, új ágyneműkre és tartós élelmiszerekre van szükség. Csíkszeredában a megyeháza Sapientia felőli, garázsánál várják az adományokat mindennap.

Székelyudvarhely önkormányzata is gyűjtést szervez:

Az amerikai hírszerzők eredetileg is azt feltételezték, hogy a támadás megindulását követő egy-négy napon belül az ukrán főváros az oroszok kezébe kerül – írja a CNN. A hírszerzés továbbra is arra számít, hogy ez így fog történni, annak ellenére, hogy az ukránok a korábbi feltételezésekhez képest lényegesen keményebb ellenállást tanúsítanak. (MTI)

Oroszország és Fehéroroszország nemzetközi szervezetekből történő kizárására szólított fel pénteken a cseh parlamenti felsőház. A szenátus szerint további szankciók elfogadására van szükség, s azt javasolja, hogy az orosz-ukrán konfliktust a hágai nemzetközi bíróság is tűzze napirendre. (MTI)

Oroszország biztosítani fogja, hogy Ukrajna demilitarizált és náciktól mentesített ország legyen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában azt követően, hogy első ízben fogadta a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár terület, a luhanszki és a donyecki „népköztársaság” külügyi vezetőit. Ugyanakkor a külügyminiszter a neonácizmus és a ruszofóbia ukrajnai megerősödésének hallgatólagos ösztönzésével, valamint kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot. (MTI)

Kész delegációt küldeni Minszkbe Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és elmondta: Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közreadott közlemény szerint Putyin elmondta: „az Egyesült Államok és a NATO hosszú ideje figyelmen kívül hagyta Oroszország jogos biztonsági aggályait, több alkalommal megszegték ígéreteiket, és folytatták a terjeszkedést keleti irányba”.

Az ukrán fegyveres erők egységei megállították az orosz csapatok offenzíváját a Fehéroroszággal szomszédos Csernyihiv megyében, megsemmisítve a betolakodók mintegy húsz harckocsiját és 15 egyéb haditechnikai eszközét - közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a szárazföldi erőkre hivatkozva.

Orosz diverzáns- és felderítőcsoport tevékenykedik az ukrán főváros, Kijev Obolony kerületében - figyelmeztetett pénteken az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöksége. A közleményben arra kérték a Kijev északi részében, a Dnyeper folyó jobb partján lévő kerület lakóit, hogy tájékoztassák a hatóságokat, ha gyanús járműveket látnak, és készítsenek Molotov-koktélokat a betolakodók megsemmisítésére. Azokat pedig, akik a főváros védelmében nem akarnak részt venni, arra kérték, hogy maradjanak otthon.  (MTI)

Forma-1: nem rendezik meg az Orosz Nagydíjat

A Forma–1-es autós gyorsasági világbajnokság szervezői pénteken közleményben jelezték, hogy a „jelenlegi körülmények között lehetetlen” megrendezni idén szeptemberben az Orosz Nagydíjat Szocsiban.

A statement on the Russian Grand Prix pic.twitter.com/OZbbu9Z8ip

— Formula 1 (@F1) February 25, 2022

Az F1 vezetése a közleményében emlékeztetett arra, hogy a versenysorozat világszerte számos országba látogat el, „azzal a pozitív szándékkal, hogy egyesítse az embereket és a nemzeteket”.

„Szomorúan figyeljük az Ukrajnában zajló eseményeket és reménykedünk a jelenlegi helyzet gyors és békés rendezésében” – írták a közleményben, amely szerint csütörtök este a nemzetközi szövetség (FIA), az F1 vezetése és a csapatok képviselői abban állapodtak meg, hogy a mostani helyzetben nem lehet megrendezni a szeptember 25-re kiírt Orosz Nagydíjat Szocsiban.

A Formula–1-es idény március 20-án kezdődik Bahreinben.

Putyin Hszinek: Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és elmondta: Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közreadott közlemény szerint Putyin elmondta: „az Egyesült Államok és a NATO hosszú ideje figyelmen kívül hagyta Oroszország jogos biztonsági aggályait, több alkalommal megszegték ígéreteiket, és folytatták a terjeszkedést keleti irányba”".

Ferenc pápa felkereste Oroszország szentszéki nagykövetségét

A katolikus egyházfő felkereste Oroszországnak a Szentszéknél akkreditált diplomáciai képviseletét pénteken - közölte a szentszéki sajtóközpont. Ferenc pápa a reggeli órákban látogatott el az orosz nagykövetségre, amely a Vatikán szomszédságában, a Szent Péter térre vezető úton található.

A Vatikánban akkreditált tudósítókkal közölt információk szerint a pápa fél órát beszélt Alekszandr Avgyejev nagykövettel, akinek "aggodalmát fejezte ki" az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt.

A hírt elsőként a Telam argentin hírügynökség közölte, mely szerint Ferenc pápa "közvetíteni igyekszik két ország között a Moszkva indította támadást követően".

A La Repubblica című napilap úgy tudja, a nagykövet beszámolt a pápának az ukrajnai helyzetről. Az orosz diplomácia képviselője találkozó előkészítésén dolgozik Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka között.

Ferenc pápa március 2-ra ima- és böjtölési napot hirdetett meg a békéért.

A Nukleáris Tevékenységeket Ellenőrző Országos Bizottság (CNCAN) szóvivője szerint nem növekedett a radioaktív sugárzás mértéke Romániában, miután orosz légideszantosok teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet Ukrajnában. (Agerpres)

Az elmúlt 24 órában 10 624 ukrán állampolgár lépett be Romániába, közülük 3660-an Magyarországra és Bulgáriába utaztak tovább, 11-en menedékkérelmet nyújtottak be a román hatóságokhpoz – nyilatkozta pénteken Lucian Bode belügyminiszter.

Országszerte 111 817 személy lépte át a határátkelőhelyeket a fent jelzett időszakban, ebből 52 268 személy a belépő oldalon. Az Ukrajnával közös határátkelőhelyeken 12 220 ember lépett át, közülük 10 624 ukrán állampolgár.

Lucian Bode kifejtette, hogy azok, akik nem rendelkeznek menekültstátusszal, 180 napon belül egyhuzamban 90 napot nem meghaladó tartózkodásra jogosultak legálisan az országban.

Kijev környékén 18 ezer fegyvert osztottak szét a tartalékosok között

Az ukrán hatóságok szerint csak a kijevi régióban mintegy 18 ezer lőszerrel ellátott fegyvert osztottak ki a tartalékosoknak az orosz invázió csütörtök kora reggeli kezdete óta. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők vezérkari főnöke közös nyilatkozatban közölte, hogy további fegyverek érkeznek. „Hamarosan további támogatást kapunk modern fegyverekkel és más erőforrásokkal partnereinktől” – mondták.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön általános katonai mozgósítást rendelt el, így a 18-60 év közötti férfiaknak tilos elhagyni az országot – sőt, egyes helyeken már a 60 fölöttieket is besorozzák.

A mozgósításban utasítást adtak továbbá „a sorkatonák, tartalékosok katonai szolgálatra történő behívására, az Ukrajna Fegyveres Erőinek katonai egységeihez és intézményeihez”, valamint más állambiztonsági szolgálatokhoz való szállításukra.

Korábban Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is arra kérte a lakosokat, hogy ragadjanak fegyvert és védjék meg a várost. (CNN)

Lavrov kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot

A neonácizmus és a ruszofóbia ukrajnai megerősödésének hallgatólagos ösztönzésével, valamint kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta a luhanszki és a donyecki "népköztársaság" diplomáciai tárcájának vezetőjét.

Lavov a találkozót követő sajtótájékoztatón visszakérdezett az őt faggató újságíróktól, hogy vajon hogyan fogadná Nagy-Britannia, hogyha Írországban betiltanák az angol, vagy Franciaország, ha Belgiumban betiltanák a francia nyelv használatát.

„Megerősítettük, hogy továbbra is támogatjuk a donyecki és a luhanszki népköztársaságot abban a törekvésében, hogy megerősítsék függetlenségüket, hogy biztosítsák jogaikat, mindenekelőtt azt a jogot, hogy a saját földjükön éljenek, és joguk legyen a Donyec-medence kulturális, nyelvi és egyéb hagyományaira, amelyek évszázadok alatt alakultak ki, és amelyeket az ukrán rezsim most megpróbál aláásni" - mondta.

További harci repülőgépeket és helikoptereket helyezett át a NATO Romániába, a szövetség keleti szárnyának megerősítése érdekében, válaszképpen az Ukrajnában kezdődött orosz hadműveletre. Csütörtök délután két amerikai F-35 Lightning II típusú „lopakodó” vadászbombázó szállt le a dél-romániai Borcea légitámaszponton, amelyek – a védelmi tárca közlése szerint – részt vesznek a légtérvédelmi járőrszolgálatban, a szövetséges légierők együttműködésének erősítése és a NATO reagáló- és elrettentőképesség növelése érdekében. Megérkezett Romániába négy AH-64-Apache és egy UH-60-Black Hawk harci helikopter is, amelyeket szintén Németországból vezényeltek át az Ukrajnával határos térségbe. (MTI)

Merkel: meg kell állítani Putyint

Meg kell állítani Oroszország és elnöke, Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját, amely semmivel sem igazolható és éles választóvonal Európa történelmében - közölte Angela Merkel volt német kancellár pénteken.

Angela Merkel kiemelte, hogy a lehető leghatározottabban elítéli a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő támadást. „Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Zelenszkij elnök vezette kormánnyal vannak ezekben a szörnyű órákban és napokban" - írta. Hozzátette, hogy teljes mértékben támogatja az utódja, Olaf Scholz kormányának az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport többi tagjával, a NATO-val és az ENSZ-szel együtt tett erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy lehető leggyorsabban véget vessenek "Oroszország és Putyin elnök agressziójának".

A támadás Ukrajna egésze, egy független ország területi épsége és szuverenitása ellen irányul, és ez nem csupán a nemzetközi jog "égbekiáltó megsértése", hanem "mély törés a hidegháború utáni európai történelemben" - írta német hírportálokon idézett közleményében Angela Merkel, aki először szólalt meg nyilvánosan tavaly decemberi visszavonulása óta.

Adattörlő kártevő támadta meg több ukrán szervezet számítógépes rendszerét

Adattörlő kártevő támadott meg több ukrán szervezetet, több száz számítógép került veszélybe - közölte az ESET szoftvercég pénteken az MTI-vel.

A vállalat kutatói szerint a HermeticWiper nevű kártevőt szerdán észlelték először, de túlterheléses támadások már hetek óta támadnak banki és kormányzati honlapokat, köztük az ukrán parlamentét és a kijevi külügyminisztériumét. Számos oldalt le is kellett kapcsolni emiatt.

A HermeticWiper törli a megfertőzött rendszerek összes adatát, számítógépek teljes tartalmát úgy, hogy azokat semmilyen módon nem lehet helyreállítani. Más rosszindulatú kártevőkkel szemben nem az adatlopás a célja, hanem pusztán a rombolás - tették hozzá.

A közlemény szerint januárban egy másik adattörlő is végigsöpört már Ukrajnán, zsarolóvírusnak álcázva magát. A mostani kártevő ugyanakkor sokkal veszélyesebb, mert többféle módszer egyidejű alkalmazásával szolgáltatásokat, infrastruktúrákat tehet tönkre - tették hozzá. (MTI)

Spanyolország evakuálta kijevi nagykövetségét

Spanyolország evakuálta kijevi nagykövetségét, a külképviselet munkatársai több mint száz spanyol állampolgárral együtt, szervezett konvojban hagyják el az országot - közölte José Manuel Albares külügyminiszter a Cope rádió reggeli műsorában pénteken. A tárcavezető elmondta: egy ötven főből álló konvoj már csütörtökön távozott Lengyelország felé. Több mint száz spanyol állampolgár azonban továbbra is Ukrajnában kíván maradni, többségük kettős állampolgár.

Beszámolt arról is, hogy Spanyolország humanitárius segélyt küld Ukrajnába Lengyelországon keresztül, a többi közt orvosi felszereléssel és gyógyszerrel, emellett a civilek védelmére golyóálló mellényeket és sisakokat is eljuttatnak. José Manuel Albares kizárta, hogy Spanyolország támadó akcióban vegyen részt.

A spanyol külügyminiszter hangsúlyozta: Putyin katonai agressziójával a béke, a jólét és a nemzetközi törvényesség európai rendjét kérdőjelezi meg. Azonban az ár, amelyet a tömeges szankciókkal fizetni fognak, nem lesz elviselhető az orosz gazdaság számára - érvelt. A tárcavezető elismerte, hogy mindennek költségei lesznek bizonyos európai ágazatokban is, ám véleménye szerint ezek nem mérhetők össze "a tétlenség, a semmittevés árával" egy "Európa szívében zajló háborúval" szemben. Hozzátette: az Európai Unió már vizsgálja a kompenzációs intézkedések lehetőségeit.

Feloldotta a pénteken elfogadott határozatában az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) az Ukrajnából érkező személyek karanténkötelezettségét. Az intézkedés kiterjed a Moldovai Köztársaságon keresztül beutazókra is. (Agerpres)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok által létrehozott, Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy segítsenek tárgyalásokra kényszeríteni Oroszországot.

We defend our freedom, our land. We need effective international assistance. Discussed this with @AndrzejDuda. Appealed to the Bucharest Nine for defense aid, sanctions, pressure on the aggressor. Together we have to put ???????? at the negotiating table. We need anti-war coalition.

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 25, 2022

Nem Szentpéterváron, hanem Párizsban, a Stade de France-ban rendezik meg május 28-án a Bajnokok Ligája idei döntőjét – jelentette be pénteken az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA).

Csernobilt orosz ejtőernyősök védik az „ukrán nacionalistáktól”

Orosz légideszantosok teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet - jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken Moszkvában.

„Az orosz ejtőernyősök és az atomerőmű biztonsági zászlóaljához tartozó ukrán katonák együttműködése az erőmű védelmében garancia arra, hogy a nacionalista alakulatok vagy más terrorista szervezetek ne tudják kihasználni az országban kialakult helyzetet” – nyilatkozott a tábornok.

A szóvivő az ukrán katonai infrastruktúra 118 földi objektumának megsemmisítéséről és öt ukrán harci gép lelövéséről számolt be. Saját veszteségadatokat nem közölt.

Izrael fokozott erőfeszítésekkel folytatja állampolgárainak kimentését

Izrael fokozott erőfeszítésekkel folytatja állampolgárainak kimentését Ukrajnából - jelentette a katonai rádió pénteken a diplomáciai tárca közléseit idézve. Az izraeli külügyminisztérium bejelentette, hogy csütörtökön mintegy 500 izraeli hagyta el Ukrajnát több határátkelőhelynél, az országban lévő izraeli nagykövetség segítségével. A tárca közleménye szerint a nagykövetség munkatársai és a minisztérium képviselői több ezer, a határátkelőhelyeken tartózkodó izraelivel állnak kapcsolatban, segítik ki- és továbbjutásukat.

A Háárec című újság honlapja szerint eddig mintegy 8880-an regisztráltak a Lvivbe (Lembergbe) költöztetett kijevi izraeli nagykövetségen azokon felül, akik korábban jelentkeztek be és már megérkeztek Izraelbe. Közülük 5840-en izraeli állampolgárok, a többiek pedig elsőfokú családtagjaik, akik nem rendelkeznek izraeli állampolgársággal. A külügyminisztérium ismételten felszólított pénteken is minden Ukrajnában tartózkodó izraelit, hogy hagyja el az országot.

Jaír Lapid külügyminiszter Facebook-bejegyzése szerint az elmúlt két hétben több mint 4000 izraeli hagyta el az országot. Az elmúlt 24 órában három autóbuszt sikerült izraeliekkel a határra juttatni a Lviv külvárosában található gyűjtőpontokról, és mellettük az izraeli küldöttek több száz izraelit segítettek átjutni a különböző, öt országban található szárazföldi határátkelőhelyeken. Lapíd hangsúlyozta, hogy az izraeli külügyminisztérium fokozott erőkkel, a hét minden napján 24 órában dolgozik az izraeliek megsegítésén, és több segélyvonalat hozott létre az Ukrajnával kapcsolatos kérdések kezelésére.

Az izraeli nagykövetség telefonjai folyamatosan csörögnek, de sokszor hiába fordulnak hozzájuk, mert Ukrajna legtöbb városából jelenleg nagyon nehéz eljutni Lvivbe, ahonnan már képesek továbbsegíteni őket Izrael felé, hangsúlyozták a katonai rádió péntek reggeli műsorában. Az izraeli külügyi tárca képviselői továbbra is öt ország szárazföldi határátkelőhelyeinél várják a menekülő izraelieket és zsidókat.

Izraelben attól tartanak, hogy Washington egyértelmű állásfoglalásra kéri a jeruzsálemi vezetést Oroszország ellen az ENSZ közgyűlésén, noha Moszkva katonai jelenléte Szíriában óvatosságra készteti a döntéshozókat. Izrael számára rendkívül fontos a cselekvési szabadság biztosítása Szíriában annak érdekében, hogy megakadályozzák az Iránból irányított katonai egységek térnyerését az országban és a libanoni síita Hezbollah milíciájának további iráni felfegyverzését. Ezért a katonai rádióban megszólaló politikusok és szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy Izrael csatlakozik-e, illetve ha igen, akkor milyen mértékben az Oroszország elleni szankciókhoz.

Nincsenek már szabad szobák Botoşani fontosabb hoteljeiben az ukrajnai menekültek szállásigénylése miatt. A városba érkezett ukrajnaiak az országuk elleni indított orosz invázió miatt hagyták el a hazájukat. Csütörtök este és péntekre virradóan több száz család igényelt szállást Botoşani hoteljeiben.

„Nálunk harmincnál több ukrán állampolgár szállt meg. Jelenleg nincs szabad szobánk” – mondta az Agerpresnek az egyik központi szálloda recepciósa. Az ukrán állampolgárok nem kértek menedékjogot, ezért a román hatóságok turistaként tartják őket nyilván. Sokan közülük Kijev környékéről érkeztek Romániába.  

Az ukrán fegyveres erők péntek reggel lőtték a kelet-ukrajnai Horlivka külterületét és két települést a donyecki népköztársaság déli részén – számolt be Ivan Prikhodko, Horlivka polgármestere, valamint a szakadár terület képviselete. Egy iskolát ért támadásban életét vesztette két tanár. (MTI)

A lengyel elnök szerint terrorcselekmény Kijev bombázása

Egyértelmű terrorcselekménynek nevezte Kijev bombázását péntek reggel Andrzej Duda elnök, miután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A telefonbeszélgetésre hivatkozva Andrzej Duda Twitter közösségi honlapján azt írta: az ukrán fővárosban nagyon nehéz a helyzet, drónok lakóházakra vetnek bombákat, emberek halnak meg. A lengyel elnök szerint Kijev bombázásának célja az ukránok erkölcsi tartásának megtörése. „Mindazonáltal óriási az elszántság a főváros megvédésére” – húzta alá Duda. Volodimir Zelenszkij péntek reggeli televíziós beszédében közölte: Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították. (MTI)

Határozottan elítélte a csütörtöki EU-csúcson tartott felszólalásában Klaus Iohannis az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót. Beszédében az államfő hangsúlyozta, hogy az orosz csapatok Ukrajna több régiója, köztük a főváros, Kijev ellen intézett támadásai egy független és szuverén állam elleni szándékos és egyértelmű agressziónak minősülnek. Kifejtette: Románia támogatja Oroszország súlyos szankcionálását és további büntetőintézkedések előkészítését, amelyeknek szerinte Fehéroroszországra is ki kell terjedniük. Az államfő Románia szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet, közölve, hogy Bukarest folytatja a humanitárius segítségnyújtást. (Agerpres)

Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott véres háborúban Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt. Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, az ITV brit kereskedelmi televízió Jó reggelt Nagy-Britannia (Good Morning Britain) című pénteki műsorában mondta, hogy kész harcolni. „Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok” – mondta az 50 éves többszörös világbajnok bokszoló. Volodimir Klicsko február lején jelentkezett a tartalékos hadseregbe. „Erős az ukrán nép. Hű marad magához ebben a szörnyű megpróbáltatásban. Ez egy szuverenitása és békére vágyó nép, amely testvéreként tekint az orosz népre. Tudja, hogy lényegében ők nem akarják ezt a háborút” – írta csütörtökön LinkedIn mikroblogján. (MTI)

Klitschko brothers to take up arms and fight for Ukraine https://t.co/9OlSRbpl4c pic.twitter.com/tJ8Bg6QviH

— Reuters (@Reuters) February 25, 2022

Anton Gerascsenkó, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegramon fél öt körül arról írt, hogy rakétákkal lövik Kijevet, és két nagy robbanást is hallott. Nem sokkal később hozzátette, hogy a robbanások a légvédelemnek köszönhetőek, akik sikeresen kiiktattak egy orosz repülő objektumot – a tanácsadó a repülő kifejezést használta.

Kuleba: „utoljára 1941-ben a nácik”

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba is reagált péntek reggel az éjszakai, Kijevet ért légicsapásokra, méghozzá egy elég kemény hangvételű posztban.

Horrific Russian rocket strikes on Kyiv. Last time our capital experienced anything like this was in 1941 when it was attacked by Nazi Germany. Ukraine defeated that evil and will defeat this one. Stop Putin. Isolate Russia. Severe all ties. Kick Russia out of everywhete.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 25, 2022

Mint írta, Kijevnek legutóbb akkor kellett a mostanihoz hasonló helyzettel szembenéznie, amikor 1941-ben a náci Németország intézett ellene támadást, de hozzátette, hogy ahogy akkor, úgy most is le fogják győzni a gonoszt.

A külügyminiszter azt is írta, hogy meg kell állítani Putyint, Oroszországot pedig el kell szigetelni, minden kapcsolatot meg kell szakítani vele és mindenhonnan ki kell rúgni – ez utóbbi alatt vélhetően a nemzetközi szervezeteket értette a miniszter.

Orbán Viktor: nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebben a háborúba!

Közösen elítéltük Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben és egységes szankciók bevezetéséről döntöttünk - mondta Orbán Viktor  péntek hajnalban, a brüsszeli uniós csúcs után, a Facebookon közzétett nyilatkozatában. „Világossá tettem, hogy mi ki fogunk állni Magyarország nemzeti érdekei mellett és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba” – fogalmazott a miniszterelnök.

A magyar kormányfő elmondta: a csúcson egyetértettek abban, hogy a háború semmilyen konfliktushelyzetre nem jelenthet megoldást. Hangsúlyozta, hogy az egységes szankciók nem érintik az energia területét, ezért, mint mondta Magyarország és az Unió többi tagállamának energiaellátása a szankciók ellenére is biztosított.

Orbán Viktor közlése szerint döntöttek arról, hogy több pénzt kell fordítani azoknak az országoknak a biztonságára, amelyek szomszédosak Ukrajnával, így Magyarországéra is „és több pénzt kell fordítanunk a keleti határvédelemre”.

A kormányfő leszögezte, hogy a csúcson egyetértettek abban: felelős magatartásra van szükség, elhamarkodott és felelőtlen nyilatkozatok csak rontják a helyzetet és veszélyeztetik az európai emberek biztonságát. Közölte, hogy a tárgyalások a NATO-ban folytatódnak.

Kína különjáratokkal biztosítaná állampolgárai hazatérését Ukrajnából

Kína különjáratokkal biztosítaná állampolgárai hazatérését Ukrajnából a csütörtökön megkezdődött orosz hadművelet nyomán kialakult helyzetre tekintettel - derült ki a Kijevben állomásozó kínai nagykövetség pénteken közzétett felhívásából.

A nagykövetség a hivatalos WeChat oldalán arról tájékoztatta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy Kínába tartó charterjáratokra regisztrálhatnak. A felhívás szerint az Ukrajnában tartózkodó magánszemélyek és kínai vállalatok magas szintű biztonsági kockázatnak annak kitéve. A különjáratokat mindenki saját döntése alapján veheti igénybe - tették hozzá. A regisztrációra február 27-éig biztosítanak lehetőséget, a járatok indításának időpontját pedig a helyzet alakulásának megfelelően jelölik majd ki.

A Global Times című kínai lap internetes oldalán pénteken megjelent beszámoló szerint jelenleg mintegy hatezer kínai állampolgár tartózkodik Ukrajnában.

Kína kijevi nagykövetsége csütörtöki felhívásában még nem tett javaslatot az ország elhagyására. Akkor egyebek mellett azt tanácsolták az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgároknak, hogy maradjanak otthon, aki pedig úton van, az helyezzen ki járművén jól látható helyre kínai zászlót.

Peking csütörtökön elutasította az "invázió" megjelölést az orosz katonai művelet leírására, és mérsékletre intette a feleket a helyzet további romlásának elkerülése érdekében. Vang Ji kínai külügyminiszter arról biztosította orosz hivatali kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy Kína megérti Oroszország biztonsági kérdésekkel kapcsolatos, jogos aggályait. (MTI)

Nem hagyhatják el Ukrajnát a 18 és 60 év közötti férfiak

A Volodimir Zelenszkij elnök által kihirdetett hadiállapot miatt korlátozzák a 18–60 év közötti férfiak Ukrajnából való kiutazását – közölte az Ukrán Állami Határőrszolgálat.

Prága, Riga és Vilnius felfüggesztette a vízumok kiadását orosz állampolgároknak

Csehország, Lettország és Litvánia péntek hajnalban közölte, hogy felfüggeszti a vízumok kiadását orosz állampolgároknak, Japán és Ausztrália pedig további szankciókat vetett ki Oroszországra tekintettel az Ukrajna ellen folyamatban lévő támadásra.

Petr Fiala cseh miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy felfüggesztik az orosz állampolgárok vízumigényléseinek feldolgozását Csehország diplomáciai képviseletein. Mint mondta, kivételt a humanitárius ügyek képeznek. Hozzátette, hogy bezárják a szentpétervári és a jekatyerinburgi cseh konzulátust, és visszavonják a Karlovy Varyban és Brnóban lévő orosz konzulátusok működési engedélyét.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter és a litván külügyminisztérium az orosz állampolgároknak kiadandó vízumokat illetően tett hasonló értelmű bejelentést. Még csütörtökön a lett médiahatóság három, illetve öt évre megvonta három, orosz nyelvű adó műsorszórási engedélyét nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva. A lengyel kormány kibervédelmi megbízottja, Janusz Cieszynski pedig bejelentette, hogy a lengyel országos médiatanács szintén megvonta több, orosz adó – köztük a Russia Today – működési engedélyét. Az egyik legfőbb lengyelországi kábeltelevíziós szolgáltató, az Orange szóvivője közölte, hogy az összes orosz adó sugárzását kiveszi a kínálatából. (hirado.hu)

Éjjel is folytatódtak a harcok

A Guardian beszámolója szerint a harcok éjszaka is folytatódtak, a helyi jelentések szerint az orosz–ukrán határhoz közeli Szumi városában is folyamatosan lövéseket lehetett hallani. (hirado.hu)

#Сумы, 24/02/22, что-то горит https://t.co/IH21w0DaV6 #RussiaInvadedUkraine pic.twitter.com/19WaAcldje

— Necro Mancer (@666_mancer) February 24, 2022

Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek hajnalba nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki. Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban elmondott beszédében.Az elnök arról is beszélt, hogy engedélyezte amerikai légi és szárazföldi erők áthelyezését Európába, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az amerikai csapatok nem azért mennek Európába, hogy „Ukrajnában harcoljanak”, hanem hogy a NATO-szövetséget védelmezzék. (MTI)