A legnagyobb esély arra van, hogy 30 év alatt a térség összmagyarsága kevéssel 9 millió fő alá apad.

Demográfiai szempontból eléggé lehangoló kép bontakozik ki négy magyarországi szakember frissen nyilvánosságra hozott, A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011-2051 című tanulmányából. 1990-ben még 12,9 millió magyar élt a Kárpát-medencében, 2016-ban azonban már csak hozzávetőleg 12 millióan voltunk. Jelenleg a Kárpát-medence magyarságának körülbelül 16 százaléka él az utódállamokban.

A tanulmány szerzői négy lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel a népesség alakulására. Az anyaország esetében, ha a legkedvezőbb szcenárió valósul meg, akkor 1,3 millió fővel fog csökkeni a magyarság lélekszáma, 8,2 millióra. Ha ellenben minden tendencia a lehető legrosszabbul alakul, akkor a fogyás 30 százalékos, 3,2 milliós is lehet, mely esetben csak 6,6 millió magyar él majd Magyarországon 2051-ben. A legvalószínűbb az, hogy a valós lélekszám 7,5 millió lesz.

Szlovákiában a magyarság gyorsabban fogy, mint az anyaországban. 2011-ben még félmillió magyar élt a Felvidéken, az évszázad közepén azonban 30-40 százalékkal, 135-180 ezer lélekkel lesznek kevesebben, vagyis 320-370 ezren maradnak.

Erdélyben 2011-ben 1,22 millió magyar élt, 2051-ben azonban, a legvalószínűbb forgatókönyv már csak 753 ezer fő létét vetíti előre. A pesszimista forgatókönyvek szerint szinte megfeleződik az erdélyi magyarság létszáma, 640 ezerre csökken, míg ideális esetben 900 ezer ember fogja magát magyarnak vallani 30 év múlva.

Kapcsolódó

Szociológus az aggasztó demográfiai adatokról: a kivándorlás a legnagyobb probléma

Az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatai szerint mélyponton van a születések száma, száz év leforgása alatt soha nem született még olyan kevés gyerek Romániában, mint a 2020-as évben, amikor 12 százalékkal kevesebb újszülött jött a világra. Az adatok elemzésére Veres Valér szociológust, egyetemi oktatót kértük meg, aki a jelenség hátteréről és várható következményeiről is beszélt. 

népességcsökkenés demográfia Veres Valér

Bármelyik forgatókönyv is érvényesül majd, a Székelyföld súlya nőni fog az erdélyi magyarságon belül. A legrosszabb esetben 360, a legjobban pedig 490 ezer magyar él majd 2051-ben Hargita, Kovászna és Maros megyékben.

Kárpátalján 2017-ben közel 123 ezer magyart írtak össze. A vizsgált időszak végére a régióban élő magyarok száma 71 és 94 ezer között lesz. A legnagyobb vérveszteséget a vajdasági magyarság fogja elszenvedni. 2011-ben a közösség 253 ezer főt számlált, 2051-ben azonban a számuk 110-157 ezres intervallumban mozog majd.

Összegezve az adatokat, azt kapjuk, hogy legnagyobb valószínűséggel közel 9 millióan maradunk 2051. Jó esetben a magyarság lélekszáma a Kárpát-medencében 9,7 millió lesz, ellenben ha a demográfiai folyamatok a lehető legrosszabb forgatókönyvet fogják követni, akkor csupán 7,75 millió.

Nem elég, hogy fogyunk, öregszünk is

A fogyatkozással párhuzamosan a magyarság elöregszik az előttünk álló 30 évben. 2051-re Magyarországon, Székelyföldön és a Felvidéken a 65 évnél idősebbek az összlakosság 30 százalékát teszik majd ki, míg Erdélyben, a Székelyföldet is beleértve, valamint a Vajdaságban a harmadát. Kárpátalján kedvezőbb lesz a helyzet, az összlakosságon belüli arányuk 25 százalékra nő csak.

Románia kivételével minden más utódállamban csökkenni fog a magyarságnak az összlakosságon belüli aránya. Románia esetében ennek a fő oka a többségi lakosság nagyarányú elvándorlása. Szlovákiában jelenleg 9 százalék körüli a magyarok aránya, ami 2051-re 7, legjobb esetben 7,5 százalékra fog csökkenni. A kárpátaljai magyarok jelenleg Ukrajna lakosságának kb. 0,27 százalékát teszik ki, 30 év múlva az arányuk 0,22 százalék körüli lesz. A vajdaság lakosságának jelenleg mintegy 12 százaléka magyar, 30 év múlva már csak 9-11 százaléka lesz az.

A tanulmány szerzői megállapítják, hogy a termékenységi mutatók javulása és/vagy az elvándorlás ütemének lassulása esetén a demográfiai folyamatok kedvezőbben alakulhatnak a felvázoltaknál. Szintén pozitív hatású volna, ha az utódállamokban a magyar identitás választása ismét vonzóvá válna.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy az utódállamok magyarságának kb. 30 éve tartó áttelepedési hulláma nagyon pozitív hatással volt a magyarországi demográfiai folyamatokra. Három évtized alatt k. 350 ezer, az átlagnál fiatalabb és képzettebb erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar telepedett le Magyarországon. Nélkülük „Magyarország népessége már 10 évvel korábban 10 millió fő alá csökkent volna” – olvasható a tanulmányban.