A magyar többségű városokra a népesség csökkenése volt jellemző az elmúlt 20 évben.

Románia lakossága több millióval csökkent az elmúlt évtizedekben, az ország különböző vidékein azonban ellentétes demográfiai folyamatok zajlanak. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 320 város közül 76-ban nőtt a lakosság a 2000 és 2020 közötti időszakban, 244-ben ellenben csökkent, néhányban drámai mértékben.

Az, hogy az erdélyi magyarság szénája demográfiailag nem áll jól, egyértelműen kitűnik a városi népesség számának alakulásából. Mindössze két olyan magyar többségű, városi rangú település van Erdélyben, ahol tavaly többen éltek, mint 20 évvel korábban. Mindkettőben minimális mértékben gyarapodott csak a lakosság: a Bihar megyei Székelyhídon 0,69, míg Nyárádszeredán 0,81 százalékkal.

Az erdélyi nagyvárosok közül csupán kettőnek nőtt a népessége az elmúlt két évtizedben: Gyulafehérvárnak 3,02, Kolozsvárnak 2,49, Besztercének pedig 7,31 százalékkal. A számottevő magyar közösséggel bíró kisvárosok közül a következőkben érvényesült pozitív demográfiai trend: Négyfalu (20,95 százalékos növekedés), Erdőd (19,38 százalék), Pécska (9,53 százalék) és a Temes megyei Detta (0,51 százalék).

Népességrobbanás Ilfovban

Vannak azért olyan városok is, ahol az elmúlt évtizedekben szépen, sőt, látványosan megszaporodott a lakosság. Ez egy kivétellel a kiköltözőknek tudható be, mivel az illető települések nagyvárosok vonzáskörzetében találhatók. Az első tíz között 7 Ilfov megyei van, ezek Bukarest alvóvárosainak számítanak. Bragadiru lakossága 244,42 százalékkal nőtt 20 év alatt, Popești-Leordeni és Pantelimon esetében 172,41, illetve 99,03 százalékos volt a gyarapodás.

Az első tízben két erdélyi város szerepel: Vidombákon 41,08, Miszmogyoróson 39,29 százalékkal nőtt a népesség, ami a brassóiak, illetve a nagybányaiak kiköltözésével magyarázható. A gyarapodó városok között van egy kakukktojás is, a moldvai Vaslui, ahol 72,13 százalékkal nőtt a lakosság. Vaslui az ország egyik legszegényebb régiójában található, azonban ez nem zavarja a román állampolgárságot szerzett moldáviaiakat, akik tömegével jegyeztetik be magukat a városban található lakcímekre, bár életvitelszerűen nem tartózkodnak ott.

Kihal a bányászvárosok népe

A legnagyobb, 44,27, illetve 36,09 százalékos népességfogyás a Solca és a Milișăuț nevű bukovinai városkákban következett be. Utána a bánsági Csákova következik, ahol jelenleg kb. negyedével élnek kevesebben, mint 20 évvel korábban. Az elnéptelenedő városok között szerepel a Hargita megyei egykori bányásztelepülés, Balánbánya is, mely népessége 24,02 százalékkal apadt. Látványosan megfogyatkozott a Bihar megyei Vaskó (25,42 százalék) és Vaskósziklás (21,96), a bánsági Gátalja (22,68), Herkulesfürdő (20,91), valamint a Zyil-völgyében található Lupény (20,86) és Hobicaurikány (20,09).

A székely városok közül Szováta lakossága csökkent legnagyobb mértékben. 2000-ben még 12 202-an lakták a fürdővárost, tavaly azonban már csak 10 255-en, ami közel 16 százalékos mínuszt jelent. Tusnádfürdő lakossága is hasonló arányban fogyatkozott meg. A magyar többségű városok közül viszonylag nagy volt a fogyás Szilágycsehben (12,76 százalék), Nagykárolyban (11,92), Kovásznán (11,58 százalék) és Kézdivásárhelyen (10,17).

Sepsiszentgyörgyön 8,14 százalékkal csökkent két évtized alatt a lakosság, Gyergyószentmiklóson 8,09, Csíkszeredában 7,10, Székelyudvarhelyen pedig 4,72 százalékkal.

A belső népvándorlás átírta a legnagyobb városok rangsorát is. 2000-ben még Konstanca volt a második legnagyobb város Bukarest után, Temesvár a 3., Kolozsvár az 5., Brassó pedig a 8. helyen állt. Időközben Kolozsvár feljött a 3 helyre, bár lakossága csak 2,49 százalékkal nőtt. Temesvár visszacsúszott az 5. helyre, Brassó továbbra is 8., Nagyvárad pedig bekerült az első tízbe, annak ellenére, hogy népessége 4,10 százalékkal megfogyatkozott.