A koronavírus-járvány terjedése miatt elrendelt szükségállapot alatt évtizedek óta nem látott gazdasági visszaesést regisztráltak Romániában és ez alól sajnos Erdély sem kivétel. A szükségállapot után Erdély gazdasági mobilitása az országos átlaghoz képest jobban meg tudta közelíteni a járvány előtti szintet, de nem érte el azt – tette közzé legújabb kutatásának eredményeit az Erdélystat.

Régiók tekintetében Közép-Erdély, azon belül Kolozs megye gazdasági mobilitási indexe csökkent leginkább, hiszen eltérő gazdasági struktúrával rendelkezik és a szolgáltató szektor itt jóval nagyobb, mint a többi megyében. Partiumban és Székelyföldön kisebb mértékű volt a visszaesés. A járvány második hullámának kezdete óta a gazdasági mobilitási mutató újra egyértelműen csökkenő pályára állt, viszont a csökkenés mértéke jelentősen elmarad az áprilisi mélyponttól.

A gazdasági mobilitás alakulása Erdélyben és annak régióiban

Összességében Erdély gazdasági mobilitási mutatója hasonlóan alakult az országos átlaghoz, főleg a március 16-tól május 14-ig tartó szükségállapot alatt, amikor Romániában átlagosan 49,7 százalékkal, míg Erdélyben 47,6 százalékkal volt alacsonyabb a gazdasági mobilitás. Az országos és az erdélyi legalacsonyabb gazdasági mobilitás az ortodox húsvéthoz köthető, országos szinten április 20-án 85 százalékkal, míg Erdélyben 82 százalékkal volt kisebb a gazdasági mobilitás, mivel sokakat az ünnepi tevékenységek kötöttek le.

A nyári hónapokban az erdélyi gazdasági mobilitás kissé az országos átlag fölött volt, ami azt valószínűsíti, hogy a régió gazdasága az országos átlaghoz képest jobban vissza tudott térni a normális kerékvágásba. Ennek ellenére a járvány előtti alapállapot szintjét összességében nem sikerült elérni még Erdélyben sem.

Június közepe után ugyan láthatunk pozitív értékeket, de ezek alapvetően csak a hétvégéket jelentik, hogy a nyári hétvégéken sikerült elérni a megszokott (januári) mobilitást.

Erdély régiói között jelentős különbségeket tapasztalhatunk. A Maros és Kolozs megyét magában foglaló Közép-Erdély az összes többi régió alatt helyezkedik el, holott februárban ennek pont a fordítottja volt látható. Ez leginkább Kolozs megye és azon belül Kolozsvár komoly visszaesésével magyarázható, hiszen az online oktatás miatt a város lakosságának közel negyedét jelentő egyetemisták otthonról tanulnak.

Ezen túlmenően a munkahelyek-dimenzió itt jelentősebben visszaesett, köszönhetően a megye GDP-jének nagy szeletét adó információs és kommunikációs szolgáltatásoknak, hiszen ebben a szektorban az otthoni munka könnyebben kivitelezhető. Hasonló mintázatot alakult ki Brassó, Temes és részben Szeben megyében, itt sikerült a legkevésbé megközelíteni az alapállapotra jellemző mobilitási értékeket.

A szükségállapot alatt a Partiumban csökkent a legkisebb mértékben a gazdasági mobilitás (viszont ez a csökkenés csak a többi régióhoz képest kisebb, egyébként 48,9 százalékos zuhanás volt áprilisban), de az alapállapothoz ez a régió sem tudott visszatérni. A kisebb gazdasági mobilitási visszaesés az ipari tevékenység magas részarányával magyarázható, hiszen a gyártási tevékenységek során a fizikai jelenlét elengedhetetlen.

Székelyföld gazdasági aktivitása is átlag alatti mértékben csökkent (49,5 százalékos volt áprilisban), és itt sikerült leginkább visszatérni a megszokott mobilitáshoz, ez augusztusban 5,2 százalékkal meg is haladta az alapállapotot. Ez részben a régió alacsonyabb egészségügyi érintettségével, másrészt a gazdaság szerkezetével magyarázható, az otthoni munkát lehetővé tevő ágazatok részaránya kevésbé számottevő.

Kedvező volt a helyi turizmus felélénkülése

Székelyföldön a legnagyobb gazdasági mobilitási visszaesés nem az ortodox, hanem a katolikus húsvét időpontjában volt. Székelyföldön a hétköznapokon a gazdasági aktivitás nem tért vissza a normális kerékvágásba, viszont a hétvégéken jelentősen nőtt a mobilitás, nagy valószínűséggel a belföldi turizmus felélénkülésének hatásaként. Krassó-Szörény megyében is a hétvégéken volt erősebb a gazdasági mobilitás, ez szintén a kedvezőbb járványügyi helyzetnek és a turizmusnak köszönhető.

Hargita és Krassó-Szörény megyében a nyári hónapok alatt az élet csaknem teljesen visszaállt a megszokott kerékvágásba. Az országos átlag fölött volt még számos további erdélyi megye is: Fehér, Beszterce-Naszód, Kovászna, Hunyad, Máramaros, Maros, Szilágy és Szatmár. Jelentősen az országos átlag alatt maradt viszont Kolozs és Temes megye.

Temes megyében Kolozs megyéhez hasonlóan az információs és kommunikációs szolgáltatások nagy szeletét képezik a GDP-nek, így valószínűleg számos alkalmazott otthoni munkavégzése csökkenti leginkább a gazdasági mobilitási mutatót. Arad, Bihar, Brassó és Szeben megyében a gazdasági mobilitás változása lényegében az országos trendeket követi.

Novemberre Szeben megyében a gazdasági mobilitás az országos átlag alá süllyedt, hiszen a megye néhány hete az ország legfertőzöttebb megyéjévé vált, így a megyeszékhellyel (november 16-tól) együtt számos települést vesztegzár alá helyeztek. Szilágy, Máramaros és Szatmár megyékben novemberre szintén erőteljes csökkenés körvonalazódik a gazdasági mobilitásban, ennek legfőbb oka szintén a megyeszékhelyek (Zilah november 5-től, Nagybánya november 11-től és Szatmárnémeti november 19-től) és további kisebb települések vesztegzár alá helyezése a kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt.

(Címlaépkép: Adobe Stock)