Asztalos Csaba: nem lehetséges a román érettségi kiiktatása

Zavaros beadvány, nem megfelelő érvelés. Asztalos Csaba jogász, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint ez áll a mögött, hogy a magyar diákok elvesztették a román érettségi kapcsán kezdeményezett pert az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).

Rossz úton jár, aki azt próbálja bizonyítani, hogy diszkrimináció az állam hivatalos nyelvének a tanítása – szögezte le a Maszolnak Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke azzal az ítélettel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósági elutasította több erdélyi magyar diák beadványát a román érettségit illetően. „Eleve nem volt világos, hogy mit szerettek volna vizsgáltatni: azt, hogy két vizsgával többet kell letenniük az érettségin a magyar tannyelvű osztályok diákjainak, vagy pedig azt, hogy román nyelvből is érettségizni kell” – értékelte.

Asztalos Csaba rámutatott: az ítélet összhangban áll az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014-ben született határozatával – amelyre egyébként hivatkozik is –, miszerint önmagában nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek az, hogy az anyanyelvi oktatást választó magyar diákoknak eggyel több tárgyból kell vizsgázniuk az érettségin.

 A panaszosoknak azt kellett volna bizonyítaniuk, hogy a plusz vizsga – vagy az érettségi menetrendje – annyira jelentős többletterhelést jelent, hogy az már nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének. Az ítélet ki is emeli, hogy a panaszosok „nem szolgáltak semmiféle bizonyítékkal azt illetően, hogy a curriculum önmagában túlzottan nagy terhet róna rájuk” (100. §). Holott Asztalos szerint éppen ez az alapprobléma: a magyar diákoknak olyan plusz vizsgát kell letenniük, amelyre a román oktatási rendszer nem készíti fel őket megfelelően.

A CNCD egy korábbi határozatában el is marasztalta az oktatási minisztériumot, és – elsőként a román állami intézmények között – kimondta, hogy hátrányos megkülönböztetés éri a magyar diákokat a román nyelv rossz oktatási módszere miatt. Ezzel szemben az EJEB a román kormánytól kapott statisztika alapján azt állapította meg, hogy az adatok nem utalnak eltérő bánásmódra, hiszen 2013. és 2018. között például a román és a magyar diákok nagyjából egyforma arányban mentek át az érettségin.

„Ez nagyon nem igaz, de amikor bíróság elé járulunk, akkor meg kell nézni a másik fél statisztikáit is, és nekünk is le kell tennünk a magunk bizonyítékait – fel kell építeni egy ügyet. Én nem tudom, mennyire versenyképesen képviselték a panaszosokat Strasbourgban, milyen statisztikákat tettek le, a válaszperiratot hogyan elemezték, és hogyan válaszoltak a román kormány védekezésére” – mutatott rá Asztalos. (A bírósági határozat szerint a panaszosokat Karsai D.A., Budapesten gyakorló ügyvéd képviselte.)

Évről évre hangsúlyos a magyar nyelven tanulók elmaradása az országos átlagokhoz képest a román nyelv és irodalom érettségi vizsga esetében. Az Erdélystat 2019-re érvényes adatai szerint a magyar diákok az átlagnál 20 százalékponttal többen buktak el román nyelv és irodalomból (29 százalék), miközben magyar nyelv és irodalomból lényegesen jobban teljesítettek (3 százalékos kudarcráta), mint az átlag románból (9 százalék).

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint megoldás lehetne, ha az érettségi menetrendjének megállapításával csökkentenék a diákok terhelését, például azzal, hogy a magyar nyelv és irodalom írásbeli és szóbeli vizsgát korábban, márciusban rendeznék meg. Erre javaslatot is tett a CNCD az oktatási minisztériumnak. Arra a kérdésre, hogy a bíróság ítéletét befolyásolhatta-e az a tény, hogy 2016-tól elkezdték a kisebbségi diákoknak szánt sajátos tanterv bevezetését, egyértelműen nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy az említett ténynek a rögzítésével az ítélet szövegében semmiképpen nem akart üzenni a bíróság.

Asztalos szerint az ítélet üzenet viszont „azoknak, akik a román érettségi kiiktatásában gondolkodtak, hogy ez nem járható út”. Emlékeztetett: ezt a romániai magyarok sem akarják, ez egyértelműen kiderül a Kisebbségi Monitor 2020 című kutatásból, amelynek eredményeit nemrégiben tették közzé. A megdöbbent reakciókat is kiváltó felmérés mindazonáltal csupán megerősíti a Hargita Megye Tanácsa Elemző Csoportjának évekkel korábbi kutatásában megfogalmazódó következtetést, miszerint a magyar szülők nagy része, „egy-két kivételt leszámítva mindenki (97,7 százalék) úgy véli, hogy fontos vagy nagyon fontos, hogy a gyereke társalogni és írni tudjon román nyelven”.

Mint arról beszámoltunk, hétfőn közzétett döntésében az EJEB megállapította, hogy nem éri diszkrimináció a magyar diákokat Romániában azáltal, hogy kettővel több vizsgájuk van az érettségin, illetve román társaiknál kevesebbet tudnak pihenni két vizsga között.

Kulcsár Terza József RMDSZ-listán parlamenti mandátumot szerzett MPP-s képviselő törvénykezdeményezést nyújtott be, amely eltörölte volna a román nyelv és irodalom érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolák végzősei számára. A tervezet kapcsán kiadott állásfoglalásában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) rámutatott: egy átfogó kurrikuláris reform révén lehet és szükséges a közoktatásban létező diszkriminatív helyzeteket megoldani, a tanügyi törvény cikkelyeinek további módosítása vagy a román nyelv és irodalom vizsga eltörlése nem hoz hosszútávú megoldást.

Kapcsolódók

Kimaradt?