banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

100 ezer fővel csökkenhet a Székelyföld lakossága az elkövetkező 20 évben

50 éves távlatban Hargita megyének a legjobbak a kilátásai, ahol 29,5 százalékkal csökkenhet a lélekszám.

A legoptimistább becslés szerint is többmillió fővel, 15,3 millióra csökken az ország lakossága 2070-ig, legalább is az Országos Statisztikai Intézet legújabb tanulmánya szerint, melynek címe Románia lakosságának kivetítése fejlesztési régiókra és megyékre a 2070-es év távlatában. A leginkább borúlátó prognózis 11,8 millió lakossal számol, míg a mértéktartó előrejelzés szerint 50 év múlva 13,2 millióan lakják majd az országot.

Területi bontásban úgy tűnik, hogy gazdaságilag minél fejlettebb egy régió, annál kisebb mértékű lesz a népesség fogyatkozása. A tanulmány szerzői szerint az elkövetkező időszakban egyetlen megyében fog nőni a lakosok száma, ez pedig a Bukarestet körelölelő Ilfov. A prognózis azzal kalkulál, hogy Ilfovnak 2040-re a jelenlegi 486 ezer helyett 688 ezer lakója lesz, 2070-ben pedig 693 ezer. Az előrejelzés szerint Bukarest 1,83 milliós lakossága pár ezerrel nőni fog az elkövetkező 20 év alatt, majd 2070-re pedig 1,6 millió alá esik.

A tanulmány az erdélyi megyék közül Brassónak, Szebennek, Kolozsnak és Temesnek jósolja a legkedvezőbb demográfiai folyamatokat. 2040-ig mind a négy megyében nőhet a lakosság létszáma, utána azonban csökkenésnek indul majd. Brassóban 4,5, Szebenben 8,7, Temesben 12,8, Kolozsban pedig 12,9 százalékos csökkenést tartanak valószínűnek 50 év alatt. Települési bontásban nem tartalmaz adatokat a tanulmány.

Elnéptelenednek a havasalföldi megyék

A jóslatok nem szívderítőek a Székelyföld tekintetében sem. 2040-re Hargita megye lakossága 301 ezerről 268 ezerre, Kovásznáé pedig 201 ezerről 175 ezerre csökkenhet, ami összesen 58 ezer. Ehhez hozzáadódik a Maros megyének jósolt 66 ezer fős csökkenés egy része, ami azt jelenti, hogy 20 év múlva kb. 100 fővel kevesebben élhetnek majd Székelyföldön, mint jelenleg.

Fél évszázad távlatában még lelombozóbb a prognózis: Hargitában 29,5, Kovásznában 31,1, Marosban pedig 31,5 százalékkal ritkulhat meg a lakosság.  Erdélyen belül ezek az átlagosnál rosszabb, országos viszonylatban ellenben viszonylag jó adatok. A tanulmány szerint a Székelyföldinél kisebb arányú apadásra kell számítani, a már említett megyéken kívül Szilágyban, Beszterce-Naszódban, , Biharban és Aradban. A legnagyobb mértékben Krassó-Szörényben és Hunyadban csökken majd a lakosság, 56,4, illetve 54,5 százalékkal.

A legsúlyosabb egyes déli megyék demográfiai helyzete. Teleorman nagyrészt elnéptelenedik majd, 2070-ben a lakosság száma 73,2 százalékkal lesz kisebb a jelenleginél. A tanulmány Olt, Gorj és Mehedinți esetében is 60 százalékot meghaladó népesség csökkenéssel számol.

A tanulmány nem tartalmaz a jövőbeli nemzetiségi megoszlásra vonatkozó adatokat, a megyei bontásúak azonban azt sugallják, hogy Erdélyen belül csökkenni fog a magyarság aránya, országos viszonylatban ellenben viszonylag stabil marad.

Kapcsolódók

Kimaradt?