Székelyföldön az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a népszaporulat.

Száz év leforgása alatt soha nem született még olyan kevés gyerek Romániában, mint tavaly. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2020-ban 178 124 újszülött jött a világra, 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenő szaporulatnak semmi köze a koronavírus-járványhoz. Ezen a téren a pandémia először decemberben éreztethette a hatását, az év utolsó hónapjában azonban több gyerek született, mint 2019 decemberében.

Kapcsolódó

100 ezer fővel csökkenhet a Székelyföld lakossága az elkövetkező 20 évben

50 éves távlatban Hargitának a legjobbak a kilátásai, ahol 29,5 százalékkal csökkenhet a lélekszám.

demográfia Országos Statisztikai Hivatal Székelyföld népességfogyás

Korábban nem volt példa arra, hogy a születések száma ne érje el a 180 ezret. Az eddigi mélypontot 2012 jelentette 180 714 gyerekkel. A szocializmus éveiben 1967-ben és 1968-ban volt a legnagyobb a szaporulat, az abortusztilalom bevezetését követően. Akkor hirtelen közel megduplázódott a születések száma, 525 ezer fölé ugrott, majd csökkenésnek indult: 1969-ben 465 ezer, 1973-ban pedig már csak 378 ezer gyerek jött a világra.

A rendszerváltás évében 369 ezren születtek, 1990-ben azonban lényegesen kevesebben, 314 ezren. Azóta az általános tendencia, kisebb hullámzásokkal, csökkenő.

Tavaly egyetlen olyan megye sem volt, ahol a szaporulat ne maradt volna el az egy évvel korábbitól. A legnagyobb, 25 százalékos visszaesés Vasluiban következett be, de tetemes volt Galac és Bákó megyékben is, 20, illetve 18 százalék.

A magyarlakta megyékben kedvezőbbek az adatok

A legtöbb magyarlakta megye adatai kedvezőbbek az országos átlagnál: Marosban 4,2, Kovásznában 7,1, Hargitában 11,1, Szilágyban 5,2, Kolozsban 9,1, Biharban 10,4 százalékos volt a visszaesés. Szatmárban ellenben az átlagnál rosszabb a helyzet, 14,6 százalékkal maradt el a tavalyi születések száma a 2019-es értéktől.

Ha azt vizsgáljuk, a termékeny korú, 15-49 éves nők hány százaléka szült 2020-ban, a székely megyék szintén elég jól állnak: Marosban 4,64, Kovásznában 4,59, Hargitában 4,28 az arány. A gyermekvállalási kedv Szilágyságban volt a legnagyobb, ahol a vizsgált korcsoporthoz tartozó nők 5,66 százaléka hozott világra gyereket. A másik végletet egy bánsági megye, Krassó-Szörény képviseli, 3,38 százalékkal. Kolozs megye arányszáma is alacsony, 3,81 százalék.

A rendszerváltás óta teljesen megváltoztak a gyermekvállalási szokások. Egyrészt folyamatosan nő az első alkalommal szülő nő átlagéletkora, ezzel párhuzamosan pedig a házasságon kívül született gyerekek száma. Három évtizeddel ezelőtt utóbbiak a teljes szaporulatnak csupán 3 százalékát tették ki, jelenleg azonban már 30 százalékra rúg a házasságon kívül született gyerekek aránya.