2019 első két hónapjában Erdélyben a születések száma 1,9 százalékkal alacsonyabb, a halálozásoké pedig 1,2 százalékkal magasabb volt, mint 2018 azonos időszakában. Így a népességfogyás tempója Erdélyben gyorsult az előző évhez viszonyítva, két hónap alatt 4 658 fővel csökkent a népesség.

A két magyar többségű székely megyében azonban 2019. január–februárban az élveszületések száma jelentősen, 6,2 százalékkal magasabb, a halálozások száma pedig 2,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A születésszám növekedésének köszönhetően tehát a Székelyföldön – szemben Erdéllyel – a fogyás tempója lassult ebben az időszakban.

Erdélyben

A megjelölt időszakban 10 435 gyermek jött világra Erdélyben, ami 204 fővel, 1,9 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbi, 2018. január–februári születésszámot. A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint 2019 első hónapjában erősebb, februárban azonban már egyértelműen gyengébb volt a gyermekvállalási kedv, mint egy évvel korábban. Az év első két hónapjában Erdélyben a legtöbb gyermek Temes megyében született (1 144 fő), ezt követi Kolozs (1 098 fő), majd Brassó (978 fő.) A listát az igencsak elöregedett Krassó-Szörény zárja (329 fő).

Az év első két hónapjában 15 093-an haltak meg, 1,2 százalékkal – számszerűen 173 fővel –többen, mint az előző év azonos időszakában. Ez a negatív trend a januári adatra vezethető vissza: 2019 januárjában 8 081 halálesetet regisztráltak Erdélyben, ami 654 fővel magasabb az előző évi adatnál. Mivel februárban jelentősen kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban, így a januári nagymértékű halálozási növekmény hátterében az idei évben a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány feltételezhető.

Az év első hónapjaiban összességében Erdélyben a születések és a halálozások különbségéből adódó népességfogyás 4 658 fő volt, ami – Erdély lakosságához viszonyítva – továbbra is magas érték, ráadásul a népességfogyás tempójának növekedését mutatja 2018 hasonló adataival összevetve (4 281 fő).

de a mérték igencsak különböző volt: míg a népesség fogyása Temesben 51 főt tett ki, Hunyadban 556-ot.

Székelyföldön

Az erdélyi átlagnál pozitívabb népesedési trendek voltak megfigyelhetőek 2019. január–februárban a Székelyföldön. Hargita és Kovászna megyében az év első két hónapjában 894 gyermek jött világra, ami 52 gyermekkel, 6,2 százalékkal magasabb, mint a 2018. január–februári érték. Különösen Hargita megye esetén jelentős a növekmény az élveszületések számában: több mint 9 százalék.

Ugyanebben az időszakban a Székelyföldön 1 180-an haltak meg. Ez az érték mintegy 2,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, amikor 1 151 fő volt az elhunytak száma.

A születésszám jelentős növekedése és a halálozások mérsékeltebb növekedése együttesen azt eredményezte, hogy a Székelyföldön – szemben a teljes Erdéllyel – lassult a népesség fogyása (az ún. természetes fogyás, ami a vándorlási folyamatokat nem veszi figyelembe). A természetes fogyás 2019. január–februárban mintegy 286 főre becsülhető, ami alacsonyabb, mint 2018 ugyanezen időszakára számolt 309 fő.

Partiumban

A másik jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből összesített partiumi régióban, 2019. február végéig 1 741 gyermek született és 2 629 halálozás történt. A 2018-as hasonló adatok szerint 1 788 születést és 2 754 halálesetet regisztráltak. A régióban tehát mind a születések, mind a halálozások száma csökkent. A két folyamat eredőjeként a népességfogyás mértéke 888 fő volt, ami javulás az előző évi hasonló adathoz képest (966 fő).

Közép-Erdélyben

Erdély harmadik jelentősebb magyar lakosságot tömörítő régiója a Kolozs és Maros megyéből álló Közép-Erdély. Itt 1 940 gyermek született az év első két hónapjában, ez 63 fővel elmarad az előző évi adattól. Mivel a halálozások száma (2 838 fő) növekedett az előző évhez képest, így összességében Közép-Erdélyben a népességfogyás sebességének csaknem 25 százalékos felgyorsulása figyelhető meg.

A különösen kedvezőtlen közép-erdélyi adatok elsősorban Maros megyére vezethetők vissza: itt 7 százalékkal esett a születésszám, miközben ugyanilyen arányban nőtt a halálozás. Maros megye népessége 538 fővel csökkent két hónap alatt, amely a megyék sorrendjét tekintve (Hunyad után) a második legrosszabb érték.