Az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatai szerint mélyponton van a születések száma, száz év leforgása alatt soha nem született még olyan kevés gyerek Romániában, mint a 2020-as évben, amikor 12 százalékkal kevesebb újszülött jött a világra. Az adatok elemzésére Veres Valér szociológust, egyetemi oktatót kértük meg, aki a jelenség hátteréről és várható következményeiről is beszélt. 

Mint korábban írtuk, tavaly egyetlen olyan megye sem volt, ahol a szaporulat ne maradt volna el az egy évvel korábbitól. A legnagyobb visszaesések Vaslui, Galac és Bákó megyékben történtek, ahol akár a 25 százalékot is elérték, ehhez képest a magyarlakta megyékben az átlagnál kedvezőbbek az adatok, Marosban 4,2, Kovásznában 7,1, Hargitában 11,1, Szilágyban 5,2, Kolozsban 9,1, Biharban 10,4 százalékos volt a visszaesés. Szatmárban ellenben az átlagnál rosszabb a helyzet, 14,6 százalékkal maradt el a tavalyi születések száma a 2019-es értéktől.

Kapcsolódó

Mélyponton a születések száma: a magyarlakta megyékben az átlagnál kedvezőbbek az adatok

Székelyföldön az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a népszaporulat.

népességcsökkenés demográfia

Veres Valér, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia karának dékánhelyettese szerint a születésszám évről évre fokozatosan csökken ugyan, de európai kontextusban nem Románia áll a legrosszabbul. Mint fogalmazott, ez az érték ingadozik, mivel volt olyan év is, hogy Romániában növekedett a születésszám, de általánosan az mondható el, hogy csökkenő tendenciát mutat. „Voltak időszakok, például 2004 és 2008 között, amikor Románia nagyon sok mutató szempontjából növekedett. A gazdasági növekedés hatására és a családpolitikai támogatási rendszerek bővülése miatt is jól alakultak a mutatók ezekben az években” – magyarázta. 

A 2008-as gazdasági világválság következtében azonban ismét csökkenni kezdett a gyermekvállalási kedv, és mivel Románia „nehezen tudott kimászni a gazdasági krízisből”, a gyermekvállalási kedv szintje is lassan növekedett. A szociológus emlékeztetett: 2010. január 1-től visszavágták a támogatásokat is, ami jövedelemkieséssel járt, így az emberek anyagilag sem voltak motiváltak a gyermekvállalásra. Megjegyezte: a gyermekvállalással kapcsolatos döntések mögött nagyobb részt nem anyagi jellegű döntések állnak, hanem értékrendbeli döntések, viszont a rövid távú vonatkozásokban tud segíteni az állam.

A koronavírus kétféleképpen hatott a gyermekvállalási kedvre

A statisztikai intézet adatai szerint 2020 decemberében több gyerek született, mint egy évvel korábban. A koronavírus miatt az emberek többet kényszerülnek otthon, együtt lenni, és ez Veres Valér szerint az olyan pároknak segített, akik szeretnének gyereket, de eddig kevés idejük volt a munka és más tényezők miatt. Viszont azoknak, akik munkanélkülivé váltak, nem segített a vírus ebben a döntésben.

„Ez majd csak a 2021-es adatokon fog látszani. 2020-ban csak maximum a március, április eleji döntések látszanak, amikor még nem volt ennyi kialakult probléma, és nem volt még jövedelemkiesés. Itt két kategóriának az együttes hatása van, és nem látjuk még, hogy ennek milyen az eredője” – jelentette ki.

Az egyik kategóriát a középosztály képezi, akik nem veszítették el az állásukat, és ha a jövedelmük csökkent is, ez nem jelenti azt, hogy el kellene halasztaniuk a gyermekvállalási terveiket, így a szociológus szerint rajtuk akár segíthet is a járvány. A „szegényebb kategóriák” esetén viszont a pandémia nehéz helyzetbe a gyermekvállalás előtt álló párokat.

Miért jobbak az adatok a magyarlakta megyékben?

A szociológus magyarázata szerint azért jobbak a mutatók a magyarlakta megyékben az országos átlagnál, mert a kivándorlás az erdélyi magyarságot kisebb mértékben érintette a 2010 utáni években, mint az össznépességet. Egy másik tényezőként azt említette, hogy a magyarság termékenysége az utóbbi időben nagyon lelassult, volt egy időszak, amikor jobban növekedett az országos átlagnál, ám utána lecsökkent.

„Itt mindig több éves jelenségeknek az eredőjéről beszélünk. Nem csak az egy éven belüli elvándorlás befolyásolja a népességcsökkenést, hanem az utóbbi 5 év is. A magyarság körében a nagy visszaesések korábban következtek be, a 80-as évek végén és a 90-es évek elején, és 2005 után nem látunk akkora visszaeséseket, mivel sajnos elég alacsony szintre jutottunk addigra” – magyarázta.

Lesznek-e nyugdíjak évtizede múlva?

Az Országos Statisztikai Intézet idén adatokat közölt arról is, hogy jelenleg egy a négyhez a nyugdíjasok aránya a felnőtt lakosság körében, és becslések szerint ötven éven belül ez az arány akár meg is duplázódhat, így 2070-re 100 fiatal lakosra 189 nyugdíjas juthat.

Veres Valér szerint ez az „óriási növekedés” a nagyon magas kivándorlási arány miatt van, hiszen Európa szintjén Romániában a legmagasabb a kivándorlók száma. Főleg a fiatal felnőtt népesség megy el az országból, akiknek aktívan kellene termelniük, gyermeket kellene vállalniuk, és akik a leginkább hozzájárulnak az ország GDP-jéhez.

A szociológus rámutatott, hogy a gyermekvállalás szintjén vannak nálunk alacsonyabb termékenységű országok is, például a dél-európai országok között. Ilyen Olaszország, Spanyolország, Görögország, és szerinte „egy picit jobban állunk” Magyarországnál is. Mint fogalmazott, az alacsony termékenység és a kivándorlás hatására a nyugdíjasok száma valóban növekedhet a következő években. Megjegyezte: a jövőbe látni nehéz, de úgy gondolja, hogy nyugdíjrendszer nem omlik össze, viszont elképzelhető, hogy – akárcsak sok más országban – az időskori juttatások összege nem lesz túl nagy.

„Nyugat-Európa országaiban például nagy nyugdíjak vannak, az idősek nyugodtan utazhatnak is. Nálunk ez nagyon változó, nagyon sokan kisnyugdíjas van, és az átlagnyugdíj is nagyon alacsony. De én azt hiszem, hogyha az általános életszínvonal megmarad, akkor nem lesz sokkal rosszabb a helyet, mint most” – részletezte.

A szociológus arra is felhívta a figyelmet: a nyugat-európai országok törekednek arra, hogy az aktív népesség aránya ne csökkenjen, és bár szerinte Romániában is létezik hasonló törekvés, ez nem olyan szintű, ami konkrét eredményekkel járna. Úgy vélte, nagyon fontos gazdasági és népességpolitikai döntéseket kellene meghozni, hogy megállítsuk a népességcsökkenést.

Veres Valér szerint az lenne a legfontosabb, hogy megálljon a kivándorlás, mivel ez a jelenség a legnagyobb probléma országos szinten. Hozzátette, hogy szerinte lehetne hatékonyabb az ország infrastrukturális fejlesztése is, mivel már „évtizedekben mérhető, és még mindig nincs egy jól kiépített infrastruktúránk”.

„Ez a gazdasági fejlődés alapja. Persze a légi forgalmi hálózata Romániának elég fejlett, ez sokat kompenzál, és azt is el kell mondani, hogy 95’ óta sokat fejlődtünk, de nagyon sok teendőnk van még. Ha nem tudja az ország megállítani a kivándorlást, akkor el kell gondolkoznia azon, hogy ki fog itt dolgozni az elkövetkezendő évtizedekben, s a választ meg kell találnia” – hangsúlyozta.