Figyelemre méltó mértékben nőtt a gyermekvállalási kedv a Székelyföldön az év első hónapjaiban
2019 első öt hónapjában Erdélyben a születések száma 0,7 százalékkal, a halálozásoké 1 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2018 azonos időszakában. Így a népességfogyás tempója Erdélyben minimális mértékben gyorsult az előző évhez viszonyítva, öt hónap alatt 11 201 fővel csökkent a népesség – mutat rá az Erdélystat friss statisztikája.
A két magyar többségű székely megyében azonban 2019. január–májusban az élveszületések száma 4,8 százalékkal magasabb, a halálozások száma pedig 1,7 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A népességfogyás tempója így Székelyföldön figyelemre méltó mértékben, 17,4 százalékkal lassult. Bár kisebb mértékben, de Partiumban is javuló népmozgalmi egyenleg figyelhető meg.
Erdélyben
25 256 gyermek jött világra 2019. január–májusban Erdélyben, ami 439 fővel, 1,7 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbi, 2018. január–májusi születésszámot. A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint 2019 januárjában erősebb, februártól májusig azonban már egyértelműen gyengébb volt a gyermekvállalási kedv, mint egy évvel korábban.
Az év első öt hónapjában 36 457-en haltak meg, 1 százalékkal, számszerűen 359 fővel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A januári halálozási csúcsot a februári és márciusi jó adatok ellensúlyozni tudták, ezt követően lényegében stagnálás figyelhető meg az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Májusig összességében Erdélyben a születések és a halálozások különbségéből adódó népességfogyás 11 201 fő volt, ami a népességfogyás tempójának minimális gyorsulását mutatja 2018 hasonló adataival összevetve (11 130 fő).
Székelyföldön
Az erdélyi átlagnál pozitívabb népesedési trendek voltak megfigyelhetőek 2019. január–májusban a Székelyföldön. Hargita és Kovászna megyében az év első öt hónapjában 2 152 gyermek jött világra, ami 98 gyermekkel, 4,8 százalékkal magasabb, mint a 2018. január–májusi érték. A növekmény kizárólag Hargita megyére vezethető vissza, ahol 114-gyel több gyermek született, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben Kovászna megyében stagnálás, enyhe csökkenés tapasztalható (837 gyermek az egy évvel ezelőtti 853-mal szemben).
Ugyanebben az időszakban a Székelyföldön 2 799-en haltak meg. Ez az érték mintegy 1,3 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, amikor 2 837 fő volt az elhunytak száma.
A születésszám jelentős növekedése és a halálozások számának csökkenése együttesen azt eredményezte, hogy a Székelyföldön – szemben a teljes Erdéllyel – érezhetően lassult a népességfogyás tempója (az ún. természetes fogyás, ami a vándorlási folyamatokat nem veszi figyelembe). A természetes fogyás 2019. január–májusban mintegy 647 főre becsülhető, ami 17,4 százalékkal alacsonyabb, mint a 2018 ugyanezen időszakára számolt érték (783 fő).
Partiumban
A másik jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből összesített partiumi régióban, 2019. május végéig 4 363 gyermek született és 6 558 halálozás történt. A 2018-as hasonló adatok szerint 4 316 születést és 6 655 halálesetet regisztráltak. Tehát ebben a régióban is – Székelyföldhöz hasonlóan – a születések számának a növekedése és a halálozások számának a csökkenése figyelhető meg. A két folyamat eredményeképpen a népességfogyás mértéke 2 195 fő volt, ami bár Székelyföldhöz viszonyítva alacsonyabb mértékű, de azért 6,5 százalékos javulás az előző évi hasonló partiumi adathoz képest (2 348 fő).
Közép-Erdélyben
Erdély harmadik jelentősebb magyar lakosságot tömörítő régiója a Kolozs és Maros megyéből álló Közép-Erdély. Itt 4 813 gyermek született az év első öthónapjában, ez 90 fővel elmarad az előző évi adattól. Mivel a halálozások száma (6 635 fő) ennél kisebb mértékben csökkent az előző évhez képest, így összességében Közép-Erdélyben a népességfogyás csaknem 3,2 százalékos gyorsulása figyelhető meg.
(Címlapi illusztráció: Shutterstock)