Központi Statisztikai Hivatal: soha nem született olyan kevés gyermek, mint 2025-ben
Megszólalt a héten a hvg.hu-n Sztojcsev Iván, a Heti Világgazdaság gazdasági szakújságírója annak apropóján, hogy a budapesti Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január 30-án közzétette a 2025-re vonatkozó gyorstájékoztatóját a népmozgalmi adatokról és arról számolt be: 2025-ben csupán 72 ezer gyerek született Magyarországon, ami megdöbbentő visszaesés, még ahhoz képest is, amit az évtized elején látható volt. A gyerekvállalási kedv tavaly már majdnem visszazuhant a 2010 környéki szintjére, a demográfiai statisztika pedig annak ellenére tragikus, hogy a halálesetek száma 52 éve nem volt ennyire alacsony.
A KSH két nappal ezelőtt közreadott demográfiai jelentését azóta kommentálta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter is, akinek mondandóját szintén ismertette a hvg.hu. A tárcavezető meglehetősen komplex gondolatmenettel reagált a 2025-ös évre vonatkozó előzetes születésszámra, amely a mérések kezdete – tehát 1949 – óta a legalacsonyabb.
Amikor 2023 karácsonyán boldog emlékezetű Potápi Árpád János akkori nemzetpolitikai államtitkárnak egy ünnepi interjúját mutattam be a megnyilatkozó krédóját tükröző El kell érnünk, hogy ciklusokon és pártpolitikán túlmutató ügy legyen a nemzetpolitika címmel, külön is nyomatékosítottam, hogy ő hangsúlyosan kívánt kitérni ebben a szókérésében arra, „miért oly veszélyes a gyermektelenség, mint az atombomba.”
Potápi, akinek egész életútját és elkötelezettségét meghatározta, hogy bukovinai székely felmenői voltak, akik már gyerekkorában megosztották vele a múlt századi kálváriájuk megannyi mozzanatát, erkölcsi kötelességének tartotta mindig, jóval korábbról, minthogy erre kormányzati stallumot kapott volna a határokon inneni és azokon túl élő nemzettársaira való megkülönböztetett odafigyelést. Tanú vagyok erre, hisz még az 1990-es évekből ismertem őt mint a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökét, és jól indult szívélyes kapcsolatunk megmaradt azt követően is, hogy Bonyhád polgármesterévé választották, illetve országgyűlési képviselő lett szűkebb pátriájában. Jól emlékszem, ő mindig éppúgy aggódott a Tolna megyei alacsony születésszámok okán, mint a csökkenő tendenciát mutató Hargita megyeiek miatt, akárcsak azért is, hogy egyre kevesebb a bácskai magyar újszülött.
Az említett interjúban Potápi Árpád a bel- és külhoni magyar szempontból lehangoló népszámlálási eredmények áttekintését követően nemcsak helyzetet értékelt, hanem programot is felvázolt, mindannyiunk felelősségérzetére apellálva ezekkel a szavakkal:
„Minden nemzetpolitikának csak akkor van értelme, ha a gyermekek jelentette alapra tudjuk építeni, és vannak utánunk jövő nemzedékek, mert az emberiségnek csak akkor van értelme, hogyha van folytatása. Nemcsak egy atomháború vagy egy meteorit becsapódása teheti tönkre a világunkat, hanem a gyermektelenség is. Ezzel a helyzettel szembe kell néznünk, és nem a nemzethalálról siránkoznunk, hanem cselekednünk. A remény ugyanilyen tényező, mert ha a nemzedékek áthagyományozzák egymásnak, akkor lesznek gyermekek, és magyar jövő is.”
Most, hogy korábban elképzelhetetlen mélypontra süllyedt a magyarhoni születésszám, a fájóan hiányzó egykori nemzetnapszámosnak ezek az idézett szavai óhatatlanul is felidéződtek bennem. Mert ha valaha indokolt volt, akkor most nagyon is az, hogy a helyzettel szembe kell nézni, meg tenni kellene valami érdemit sok mindenkinek, és nem csak siránkozni a nemzethalálról. Ugyanis kiderült a KSH friss adatközléséből, hogy amióta csak 1949-ben elkezdték vezetni ezt a statisztikát, soha nem született olyan kevés gyermek Pannóniában, mint a tavalyi évben.
Az se tagadható, derül ki rögtön a Sztojcsev Iván cikkének bevezető soraiból, hogy lehetett sejteni, miszerint riasztóan alacsony szám érkezik majd a statisztikai hivataltól. Viszont még így is meglepő volt, mennyire gyors ütemben zuhant a születésszám 1975 óta, hisz akkor még 194 240 újszülött látott napvilágot, míg ötven év elteltével, tavaly már 72 ezer. Pedig még néhány esztendővel ezelőtt az számított a demográfiában rossz évnek, amikor 90 ezernél kevesebben születtek. (A bűvös 100 ezer alá a születésszámok 1998-ban estek, 90 ezer alá pedig 2022-ben.)
Mindeközben 124 200 magyar halt meg 2025-ben, ami azt is jelenti, hogy ez a szám szerencsére az elmúlt évtizedek 2021-es 155 és fél ezres szomorú rekordjától messze elmaradt. (Itt a trend is megnyugtatóbb, mint a születések esetében, mert évről évre csökken az elhunytak száma.) A központi népesség-nyilvántartó továbbá úgy számolt, hogy a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege kismértékben, mintegy kétezer fővel mérsékelte a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést. Ennek eredményeként végül a magyarországi lakónépesség becsült száma 2025 végén 9 millió 489 ezer fő volt.
A cikkírónk külön magyarázatot is fűz e grafikonhoz, melyet szöveghűen idéznem kell: „Furcsa lehet a sok feltűnően kerek szám – ennek az az oka, hogy a KSH az év végi demográfiai számokat először mindig százasra kerekítve adja meg, a következő pár hónapban pontosítják ezt a precíz adatra.”
A folytatásban szerzőnk az éves demográfiai adatokat értelmezi, és ezek során jut el ahhoz a következetéséhez, mely valóban aggodalomra ad okot. Hisz maga a trend is lehangoló:
„A születésszámban nem is a csökkenés az igazán drámai, hanem annak tempója. Már a 2022-es adat (88 491 születés) is történelmi mélypontot jelentett, ahhoz képest tudott a szám 2023-ban 85 ezerre esni, 2024-ben 77,5 ezerre, 2025-ben pedig még tovább.
Erre lehetne azt mondani: egyre kevesebben élünk az országban, természetes, hogy kevesebb gyerek is születik most. Csakhogy lakosságarányosan nézve is történelmi mélypontra zuhant a születésszám. Eddig a 2024-es adat volt a legkisebb – ezer főre 8,1 születés jutott akkor –, most már csak 7,6.”
A rémisztő mértékű magyar népességfogyást nemcsak a zuhanó születésszám jelzi, hanem egy másik statisztikai mutató, a termékenységi arányszám csökkenése is. A KSH gyorsjelentése e téren se ad okot a elégedettségre, hiszen a folytatásban így kénytelen írni a HVG munkatársa:
„Tovább esett a termékenységi arányszám is, 1,31-re. Ez jelzi azt, hogy egy nő átlagosan hány gyereket szül élete során, és 2014–2021 között valóban hatalmas fordulatot mutatott: a korábbi történelmi mélypontjáról visszafordulva évtizedek óta nem látott magas szintre került akkor. Csakhogy az elmúlt négy évben ismét csökken, mostanra pedig alig valamivel van már csak a 2010–2011-es mélypontja fölött.”
Hogy a magyar nemzetpolitika szempontjából létfontosságú demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása milyen problémákat fog majd okozni, az miért visszafordíthatatlan, és miért baj az, hogy a politikusok párthovatartozástól függetlenül a tízmilliós ország álmát kergetik Hunniában, arról Sztojcsev Iván már az év első napjaiban egy alapos elemzésében értekezett. Ebben hangsúlyosan szólt, arról a megállapításáról, melyet most megismétel:
Ez pedig így hangzik: „Közép- és Kelet-Európában a demográfiai trendek lassan hetven éve együtt mozognak minden országban, vagyis sokkal több múlik a társadalmi és kulturális folyamatokon, mint a politikán.”
Most arra tér ki, amit egy szociológiai kutatás is alátámaszt, azaz, hogy az elmúlt évtizedekben a különböző kormányok politikái az első gyerek vállalását nem nagyon tudták befolyásolni, legfeljebb abban volt hatásuk, hogy a kétgyerekes szülők vállaljanak-e harmadik gyereket.
Cikkének utolsó részében hozza szóba azt, hogy a demográfiai statisztikában a halálozási szám már negyedik éve csökken, és itt felfedezhető egy több évtizede nem látott adat: „A mostani 124 200-as halálozási mutató 1973 óta a legalacsonyabb, a lakosságarányos szám pedig – ezer főre 13,1 halálozás – az elmúlt kilenc év legjobbja.” A kevesebb halálesetre is van magyarázata. Úgy véli, „a szezonális betegségek ingadozása mellett egy olyan tényező látszik, amely fontos magyarázat lehet: 2020-ban és 2021-ben nagyon sok olyan idős ember halt meg, aki a járvány nélkül nagyjából mostanáig élhetett volna, így viszont nyilván nem tudja rontani a 2025-ös halálozási számot.”
A zárszavával sem tud senkit megnyugtatni, de nem is akar, hisz az önbecsapás lenne. Hogy miért, arra ez a válasza:
„Még egy elkeserítő tény: 2025 az az év, amikor Magyarország népessége újra 9,5 millió fő alá csökkent, 1952 óta először. Ez pedig nem csak a statisztikák miatt fontos: a munkaerőpiacot, a nyugdíjrendszert és az iskolarendszert is hatalmas kihívások elé állítja az, amilyen változások történnek a népességszámban. A politikusoknak pedig – és ebben legalább nagy a hasonlóság a kormánypártiak és az ellenzékiek között – nincsenek igazi válaszaik arra, mit lehetne egy ilyen helyzettel kezdeni.”
A KSH pénteki demográfiai jelentésére és annak a korábban elképzelhetetlenül alacsony születési mutatóira reagált, méghozzá sokrétű gondolatmenettel már aznap Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, akinek megszólalását szintén közreadta a hvg.hu.
A politikus azt, hogy csökkent a születésszám, a videójában így magyarázta: „Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma.” Ezt követően már egy pozitív jelenséget vett szemügyre, amikor így fogalmazott: „míg Magyarországon 7,1 százalékkal csökkent 2024-hez képest a születésszám, a magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásának eredményét mutatja, hogy a háborúhoz földrajzilag közelebb lévő visegrádi négy és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek.”
Ezt követően arról is beszámolt, hogy árnyalni érdemes azt az adatot miszerint az EU-ban ugyan a termékenységi arányszám (azaz, hogy egy nő életében hány gyermeket szül) magasabb, mint a magyarországi 1,31-es tavalyi mutató. Viszont ne felejtsük el – hangsúlyozta –, hogy miközben Nyugat-Európában minden negyedik gyermek bevándorló anyától születik, addig „Magyarországot a magyarok megtartják magyar országnak.”
Hankó ezek után még arra is rávilágított, az 1995-ös Bokros-csomagnak köszönhetően pontosan 344 ezer szülőképes korú édesanya hiányzik az országból és a születésszám nyilván ezért is alacsonyabb. Továbbá majd arra is kitért, hogy „a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésével családbarát fordulat következett be, aminek következtében 200 ezerrel több gyerek született az elmúlt 16 évben, mint született volna egyébként.”
A miniszter videóját azzal zárta, hogy már csak azért nincs miért keseregni, „mert egyrészt 2025 utolsó harmadában 13 százalékkal nőtt a házasságkötések száma – ami a gyermekvállalás előszobája – illetve egyre több várandóst regisztrálnak, ami trendfordulót vetít előre 2026-ra.”
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.png)
