Románia népessége tovább fogy, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint 2025. július 1-jén 21,67 millió fő volt az állandó lakosság, ami csaknem 110 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az adatok megerősítik a több mint húsz éve tartó tendenciát: az ország folyamatosan népességet veszít és gyorsan öregszik.

Az INS meghatározása alapján az „állandó lakosság” azonromán állampolgárok számát jelenti, akiknek Romániában van bejelentett lakcímük, függetlenül attól, hogy ténylegesen az országban élnek-e. Ezzel szemben a rezidens lakosság csak azokat foglalja magában, akik valóban Romániában tartózkodnak. Ezért az állandó lakosság statisztikájába az akár hosszabb távon külföldön élő romániaiak is beletartoznak, magyarázza a Hotnews.

A városok népessége csökken, a falvaké alig változik

A statisztikai adatok szerint 2025 közepén 11,99 millió ember élt városban, ami 1%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A vidéki lakosság száma 9,68 millió volt, ami enyhe, 0,1%-os növekedést mutat. Az ország lakosságának 55,3%-a városban, míg 44,7%-a falun él.

Románia ezzel továbbra is az Európai Unió egyik leginkább vidéki országa, hiszen az uniós átlag csupán 25–30% a falusi lakosság arányát tekintve. A magas vidéki arány több szinten is érezteti hatását: lassítja a gazdasági növekedést, mivel a magas hozzáadott értékű iparágak és szolgáltatások a városokban koncentrálódnak; alacsonyabb jövedelmeket és kevesebb lehetőséget eredményez a falvakban; és visszatartja a magánberuházásokat, mivel a vállalatok kerülik az infrastruktúrában és munkaerőben szegény térségeket. Más szóval: a romániaiak fele ott él, ahol a GDP kisebb hányada termelődik.

A vidék magas aránya ugyanakkor jelentős terhet ró az államra. Az elöregedő, szétszórt lakosság számára az államnak költséges infrastruktúrát kell fenntartania – utakat, iskolákat, egészségügyi központokat és közműhálózatokat –, miközben sok településen fogy a lakosság, de a fenntartási költségek változatlanok. Az elnéptelenedő falvakban gyakran maradnak működésképtelen szolgáltatások: kevés diákkal működő iskolák, kihasználatlan rendelők, ritkán használt utak. Mindez hosszú távon nyomást gyakorol a költségvetésre és csökkenti a közberuházások hatékonyságát.

A vidéki szegénység ördögi köre

A vidéki népesség átlagosan alacsonyabb iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Az Eurostat szerint Romániában a legnagyobb a NEET-fiatalok aránya az EU-ban (azoké, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak) – ez a jelenség elsősorban a vidéki térségeket sújtja.

A közösségi közlekedés hiánya, a gyenge digitális infrastruktúra és a kevés munkalehetőség korlátozza a társadalmi mobilitást, ami tartós szegénységi mintákat hoz létre. A következmény: alacsony jövedelmek, korlátozott oktatási lehetőségek és szűk perspektívák.

A demográfiai szerkezet közvetlenül befolyásolja azt is, hogyan jut Románia uniós fejlesztési forrásokhoz és mennyire képes azokat lehívni. A nagy vidéki lakosságarány indokolja a speciális fejlesztési programokat – például a vidékfejlesztési (PNDR), helyi infrastruktúra-fejlesztési vagy digitalizációs projekteket –, ugyanakkor a széttagolt, elöregedett településszerkezet miatt éppen azokban a régiókban a legnehezebb megvalósítani a beruházásokat, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk.

A nők vannak többségben, az átlagéletkor emelkedik

A romániai népesség többségét továbbra is a nők alkotják: 11,1 millió nő és 10,56 millió férfi él az országban, a nők aránya így 51,2%. A 65 év felettiek száma meghaladta a 4 milliót, miközben a gyermekek (0–14 évesek) száma 2,99 millióra csökkent. A demográfiai öregedési mutató – vagyis hány idős ember jut 100 fiatalra – 130,2-ről 135,4-re nőtt egyetlen év alatt. Az átlagéletkor 43,1 év, a medián életkor pedig 44 év, mindkettő emelkedő tendenciát mutat. A legnépesebb korosztály jelenleg a 45–49 éveseké, ami az 1970–1980-as évek születési hullámát tükrözi.

Románia az Európai Unió egyik leggyorsabban fogyó népességű országa. Az Eurostat adatai szerint az elmúlt két évtizedben Románia veszítette el a legtöbb lakost, főként a kivándorlás miatt. 2024 elején 3,1 millió román állampolgár élt más uniós tagállamban, ami az EU-ban más országokban élő uniós polgárok 22%-át teszi ki.

Átlagosan évtizedenként egymillió fővel csökken a népesség. Az INS elnöke, Tudorel Andrei szerint az elmúlt harminc évben az átlagéletkor több mint 7 évvel nőtt, és Románia a hatodikról a hetedik helyre csúszik vissza az EU-ban a népesség nagyságát tekintve.

Hosszú távú következmények: növekvő nyomás a nyugdíjrendszeren

A fogyó és öregedő lakosság egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre és az aktív munkavállalókra. A munkaképes korú (15–64 éves) és az idős (65 év feletti) lakosság aránya folyamatosan romlik, ami a közpénzek fenntarthatóságát és a nyugdíjkorhatár esetleges emelését is napirendre hozza.

A fiatalok számának csökkenése ezzel párhuzamosan visszafogja a gazdasági növekedést és az innovációs potenciált, ami hosszú távon meghatározza Románia fejlődési kilátásait.