A romániai megyék elsöprő többségében népesebb a 65 év feletti, idős lakosság a 14 évnél fiatalabbaknál, derül ki a Libertatea elemzéséből.

George Secăreanu, a Konstancai Ovidius Egyetem Természettudományi és Mezőgazdasági Karának oktatója és a Bukaresti Egyetem interdiszciplináris népességdinamikai kutatócsoportjának tagja, valamint Aurelian Giugăl, a Bukaresti Egyetem Kulturális Antropológia Intézetének és Újságírás és Kommunikációtudományi Karának munkatársa az 1992 és 2022 közötti időszakban számította ki az elöregedési index változását a Román Országos Statisztikai Intézet adatai alapján, megyei bontásban. A tendencia egyértelmű: országos szinten 1992-ben 47,7 65 év feletti jutott 100 14 év alattira, 2007-ben, Románia uniós csatlakozásának évében ez az index 93,4 volt, jelenleg pedig 120.

A romániai társadalom elöregedésének egyik oka az elvándorlás: 2017-es adatok szerint a 20 és 64 év közötti romániai állampolgárok mintegy 20 százaléka élt külföldön, így ők számítottak a legmobilisabb európai uniós állampolgároknak.

1992-ben a demográfiai elöregedés indexe egyik romániai megyében sem haladta meg a 100-at. A legalacsonyabb Konstanca megyében volt (29,5), a legmagasabb pedig Teleorman megyében (86,7). A legkisebb értékek Dobrogeában, Moldova néhány megyéjében és Erdély északi és déli részén jöttek ki, itt volt a rendszerváltás után a legfiatalabb a lakosság, ami a kutatók szerint az 1966-os abortusztilalommal áll összefüggésben. Mint felhívják a figyelmet, a legnagyobb 1992-es indexek alig vethetőek össze a legkisebb 2007-es értékekkel, a 2022-esekről nem is beszélve, annyira megváltoztak az életkori arányok a társadalomban.

Kapcsolódó

Románia lassan, de biztosan elfogy: tavaly minden korábbinál kevesebb gyermek született

Románia lassan, de biztosan elfogy – írja az Adevărul portál azt kommentálva, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb, mindössze 180 ezer gyermek született a 19 millió lakosú országban.

lakosságcsökkenés születések száma csökkenés

2007-ben már 14 olyan romániai megye volt, ahol a 65 év felettiek száma meghaladta a 14 év felettiekét, tehát ahol az index 100-nál magasabb lett. Ami a földrajzi eloszlást illeti, az elöregedő tendenciát mutató megyék közül 12 a történelmi Havasalföldön található, közülük ismét Teleorman „vezet”, itt a legmagasabb, 147,5 az elöregedési index. A legfiatalabb lakossága az adatok szerint Beszterce-Naszód megyének volt (69,1), Erdélyben pedig két megye, Arad és Kolozs rendelkezett már ekkor 100 feletti indexszel.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas demográfiai elöregedési indexszel rendelkező megyék között szerepelnek mind iparilag és gazdaságilag fejlettebb, mind elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó megyék is, ami arra utal, hogy a társadalom elöregedésének okai összetettek. A gazdaságilag fejletlenebb régiókban nagyobb szerepet játszhat az elvándorlás, a fejlettebb térségekben pedig a munka- és gyermekvállalás változó szempontjai. 1992 és 2007 között egyébként Konstanca (168,9 százalék), Brassó (151,5 százalék) megyében, Bukarestben (141 százalék), valamint Brăila (132,5 százalék) és Galați (127,6 százalék) megyében nőtt a legnagyobb mértékben az elöregedési index.

A 2022-es állapotot ábrázoló térképen látszik, hogy csupán öt megyében magasabb a fiatalok száma az idősekénél: Ilfov megyében (74,5) – ami a főváros közelsége miatt lehet vonzó a fiatalok számára, illetve Iași (80,7), Suceava (84,2), Vaslui (89,1) és Beszterce-Naszód (95,7) megyében. A legmagasabb értékeket Teleorman (188), Vâlcea (184,5), Brăila (165,9), Krassó-Szörény (161,5) és Olt (156) megyében mérték. Az erdélyi megyék közül továbbá Fehér és Hunyad megyében is 130 feletti az elöregedési index, Arad, Kolozs, Hargita, Maros és Temes megyében pedig 115 és 130 közötti.

A 2007 és 2022 között eltelt időszakban nőtt a megyék közötti különbség is a lakosság elöregedésének szempontjából. A legkisebb mértékben Giurgiu megyében (4,5 százalék), Bukarestben (11 százalék), Kolozs megyében (12,1 százalék) és Suceava megyében (14,4 százalék) öregedett tovább a lakosság, míg a leginkább Vâlcea (77,6 százalék), Krassó-Szörény (64 százalék), Gorj (62,3), Hunyad (60,5 százalék) és Tulcea (60 százalék) nőtt az idősek száma a fiatalokéhoz képest.

Az aktuális térkép jól mutatja, hogy sem a gyermekvállalás, sem a munkahelyteremtés terén nem sikerült országos szinten egységes stratégiát kialakítani. Így a lakosság falvakról kisvárosokba, kisvárosokból nagyobb városokba, innen pedig a regionális központokba vagy Nyugat-Európába vándorol. Aggodalomra ad okot továbbá az is, hogy a 2022-es állapothoz képest mit fog jelenteni az, ha az 1967-es „bébibumm-korosztály” nyugdíjba vonul. Ők 2032-ben érik majd el a 65 éves életkort.