Megszólalt a héten a 444-ben Haász János és beszámolt arról, hogy június végén a korábbinál részletesebb demográfiai adatokat közölt a magyarországi népesség alakulásáról a statisztikai hivatal. Cikkéből kiderült: a múlt hónap végén frissített és pontosított adatok szerint az ország lakóinak száma 2025. január elsején 9 539 502 fő volt, ami 45 125-tel kevesebb a 2024. elejinél. Ez a fogyás – mint megállapítja: „annyi, mintha egyetlen év alatt elnéptelenedett volna Dunakeszi, Eger vagy csaknem a teljes I. és V. kerület. Az elmúlt huszonöt évben – tette hozzá – ennél nagyobb mértékben csak egyszer, 2011-ben csökkent a népességszám, 2012. január 1-jén csaknem 54 ezerrel éltünk kevesebben az országban, mint egy évvel korábban.”

Amikor áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a múlt évre vonatkozó előzetes mutatókat a magyarországi demográfiai helyzetről, a különböző számsorokban egy, első látásra kedvezőnek mondható adatra bukkantam. A hivatal ugyanis kimutatta, hogy 2024-ben csúcsra emelkedett a Nyugat-Európából hazaköltöző magyarok száma; ők 28 885-ön voltak. Viszont tovább szemelgetve a számsorok között azzal szembesültem, hogy egy másik mutató beárnyékolja a történelmi rekordot, hisz abból kiderült: a hazatérők száma csak részlegesen kompenzálta a kivándorlók miatti veszteséget. Sajnos a mérleg másik serpenyője is csúcsdöntésről szólt, mert 2024-ben 41 294 magyar ment el Pannóniából. Ez a szám azért tekinthető történelmi csúcsnak, hiszen 2010 óta egyszer sem távoztak egyetlen év alatt ennyien. Az eddigi rekord a 2023-as évre datálódott, akkor mintegy 35 és fél ezren mentek el. Annak pedig, hogy miért szerepelnek itt, illetve a későbbiekben is csak az elmúlt másfél évtizedre vonatkozóan a demográfiai mutatók, a magyarázata egyszerű: a KSH honlapján visszamenőleg csak 2010-ig érhetőek el az adatok.

Egy akkortájt a 444-ben megjelent, a KSH adatokat összesítő elemzés  szerint 15 év alatt 367 515-en vándoroltak ki Magyarországról. Ezzel szemben a hazaköltözők száma mintegy 250 ezer fő volt, így a kettő egyenlege: 117 ezres kivándorlás miatti népességcsökkenés, ami olyan, mintha Nyíregyháza népessége tűnt volna el. Ebből továbbá az is kiderült, a 2010-es évtized első felében lassú ütemben nőtt a kivándorló magyarok száma, majd 2016-tól fokozatos esés kezdődött. Ekkor csökkenni kezdett Németország és az Egyesült Királyság vonzereje, utóbbi a szigetország uniós kilépésével áll összefüggésben. A mélypontot a 2020-as év hozta, ami azért nem nevezhető rendkívülinek, hiszen akkor a koronavírus-járvány miatt szigorú korlátozásokat vezettek be az országok. Amint enyhült a szigor, úgy kezdett ismét felpörögni a kivándorlás, 2020-hoz képest 113 százalékkal nőtt a kivándorló magyarok száma tavaly.

Ez a cikk az itt látható grafikonnal azt is bemutatta, hogy az útra kelők számára a főbb célországok iránti preferencia miként alakult. Eszerint Ausztria volt a legnépszerűbb célpont, a kivándorlók kicsivel több mint fele választotta a nyugati szomszédot, amely az elmúlt 6-7 évben vált a legkedveltebbé: 2018-ig a kivándorlók inkább Németországot választották. Ebben az évben Ausztria népszerűsége beérte Németországét, és onnantól egyre magabiztosabban vezet. A KSH részletes kimutatása szerint 2010 óta több mint 124 ezren vándoroltak ki Ausztriába, Németországba 104 ezren, az Egyesült Királyságba közel 53 ezren mentek ki, Hollandiát, Svájcot és más országokat pedig több mint 86 ezren választották.

Magyarország demográfiai állapotának alakulása szempontjából nemcsak a kivándorlás okozhat évről évre nagyobb problémát, hanem a születések számának drasztikus visszaesése is. Idén februárban mindössze 5653 gyermek született, ami sokkoló mélypont. Mióta rögzítik ezeket az adatokat, soha nem volt olyan, hogy egy hónapban 6000-nél kevesebb gyerek szülessen. A természetes népességfogyás tavalyhoz képest 18 százalékkal gyorsult.

A KSH újabb, májusi közleménye az eddig bemutatottaknál is aggasztóbb adatot tartalmazott. Ezek szerint 2025 első négy hónapjában összesen 23 301 gyermek jött világra, 8,7 százalékkal, 2216-tal kevesebb, mint az előző évben. Négy hónap alatt 45 079-en haltak meg, 3,5 százalékkal, 1525-tel többen az egy évvel korábbinál. Januárban 7,8 százalékkal, februárban 0,6 százalékkal, márciusban 7 százalékkal többen, míg áprilisban 2,3 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakában. A születések és a halálozások egyenlegének következtében a természetes fogyás 21 778 fő volt, 21 százalékkal több az előző évi, 18 037 fős értéknél.

Ezek után lássuk, milyen látlelettel állt elő most a KSH a népesedési viszonyokat illetően. Ezt a most bemutatandó cikkében Haáz János foglalja össze.„Az általános demográfiai kép ez alapján éppen olyan lesújtó, mint amilyennek a havi gyorsjelentésekben szereplő születési és halálozási statisztikák, vagy nagyobb léptékben a 2021-es népszámlálás adatai alapján látni lehet, lehetett.” – indítja írását a szerző. Ez követően rögzíti, hogy tavaly számos több éves, évtizedes vagy történelmi negatív rekord dőlt meg a magyarhoni népesség alakulásában, majd sorjázza az észrevételeit.  Mint írja, 2024-ben sosem látott szintre, 40 ezer fölé nőtt a kivándorlók száma, miközben a vándorlási egyenleg, azaz a hazaköltözők és kivándorlók különbsége nyolcéves mélypontra csökkent annak ellenére, hogy a hazavándorlás rekordra nőtt.

Emellett az sem jó hír, hogy csaknem fél százalékos volt tavaly a népességfogyás, aminél rosszabb mutatót ebben az évezredben csak 2012 produkált. Beszédes adat az is, hogy Magyarországon a lakosság számának csökkenése nagyobb arányú volt 2024-ben, mint a covid-világjárvány éveiben. E mutatók ismeretében sajnos áll a megállapítás: „ha ilyen ütemű lesz idén is, jövőre a magyarországi népesség már a 9,5 milliót sem éri el, miközben 2010-ben még 10 millió fölött volt.”

Ezt követően tér ki a cikk a június végén frissített és pontosított adatok részletezésére, melynek legfontosabbikát, azaz, hogy Magyarország népessége 2025. január 1-jén 9 539 502 fő volt már ismerheti az olvasó. A cseppet sem megnyugtató általános kép ezután azzal árnyalódik, ahogyan a szerzőnk a statisztika számait értelmezte. Íme, miként teszi: „Hogy milyen magas ez a tavalyi több mint félszázezres csökkenés, azt nagyon jól érzékeltetheti az is, hogy amikor a 2021-es népszámlálás adatait közzétette a KSH, még történelmi rekordnak számított és sokkolóan magasnak tűnt, hogy 11 év alatt 334 ezerrel csökkent a népességszám (az előző két népszámlálás között még csak 260 ezres volt a népességfogyás). –  Pedig az a 334 ezres csökkenés még csak nagyjából évi 30 400 fős népességfogyást jelentett.

A mostani KSH-adatközlésben már annak másfélszerese szerepel, de az előző évtized átlagát meghaladó volt a 2020-es és 2021-es népességfogyás (37 915 és 41 058) is. Csakhogy amíg abban két adatban nagyon súlyos szerepe volt a covid-világjárványnak, a halálozások megugrásának, addig 2024-ben semmilyen kiugró külső tényező nem állt a rekordot jelentő 45 ezres népességfogyás mögött – épp ellenkezőleg, az áll mögötte, hogy minden mutató romlott kisebb vagy nagyobb mértékben.

Ha arányaiban nézzük a népességfogyást, nem meglepő módon azt látjuk, hogy a tavalyi 0,47 százalékos mutató a második legrosszabb ebben az évezredben, és szintén a 2011-es évé volt rosszabb (0,54 százalékos csökkenés). Az is látszik, hogy a covid utáni két évben enyhébb volt a visszaesés – részben mert a világjárvány alatt elkezdődött folyamat, hogy csökkent a ki- és nőtt a hazavándorlók száma, még kitartott, részben a halálozási adatok javulása miatt –, de 2024 drasztikus hanyatlást hozott.”Ezek szerint 2024-ben az összes demográfiai mutató a felgyorsuló népességcsökkenés irányába hatott. A születések száma történelmi mélypontra zuhant, csupán 77 511 csecsemő született, ami 7714-gyel, arányaiban 9,1 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. Tavalyig arra is csak elvétve volt példa, hogy ne érje el a születések száma az évi 90 ezret. Az ezer lakosra jutó születésszám is 2021 óta meredek lejtőn van, láthatóan a kormányzati családtámogatási intézkedések sem segítették megállítani a negatív folyamatot. Könnyen kiszámítható, hogy ha ez a trend nem változik, idén már 70 ezer alatt is lehet az újszülöttek száma.

A folytatásban Haász egy, a demográfiai helyzet alakulását döntően befolyásoló adatsorát vette górcső alá a KSH-nak. Ezt a következőképpen foglalja össze és értelmezi: „Ha a csecsemők és a születések számáról beszélünk, muszáj megemlíteni azt is, hogy egyelőre kontraproduktívnak tűnik az abortusz elleni kormányzati küzdelem is. A száz élve szülöttre jutó terhességmegszakítások száma a 2010-es években valóban jelentősen csökkent, az évtized eleji 40 fölötti szintről 30 alá (2019-ben 28,9 volt). A mélypontot 2021-ben értük el 23,5-ös mutatóval, azonban 2022-ben hiába jött minden eddiginél keményebb – például a magzati szívhang meghallgatását előíró – abortusz-szabályozás, ahogy azt már akkor látni lehetett, ez nem vetette vissza a terhességmegszakítások számát. A száz élveszületésre jutó abortuszok száma a bevezetés évében már 24,6 volt, majd 2024-re 26,1-re emelkedett (abszolút értékben csökkent, de ahogy írtuk, a terhességek és születések száma is zuhan).”

Viszont az is igaz, a halálozások száma abszolút értékben tovább csökkent a 2021-es, coviddal magyarázható borzasztóan magas, 155 ezer fölötti csúcsról. Azonban ezt a csökkenést is értelmezni szükséges: tavaly a 2023-asnál már csak 706-tal haltak meg kevesebben, ami lényegében stagnálásnak számít, ez ugyanis csak mintegy fél százalékos csökkenést jelent. Az idén ráadásul egyelőre ez a kedvező tendencia is megtörni látszik, mivel év eleje óta a halálozások száma 3,1 százalékkal magasabb volt a tavalyinál. Így év végére ismét 130 ezer közelébe emelkedhet az elhunytak száma.

A vándorlási mutatókra, melyekről korábban már szóltam és melyek a népesség csökkenését eredményezték, szintén kitér az összegzés. A most pontosított adatok szerint, mint már tudjuk, 28 885-re nőtt a Magyarországon született visszavándorlók száma a 2023-as 23 866-ról. Ez abszolút értékben ugyan 5019 fős növekedés, de azt is kell látni, eközben a kivándorlóké 5558-cal emelkedett.

Szerzőnk ezúttal sem marad adós az értelmezéssel, amit alább közre is adok: „Így tehát tavaly több mint 12 ezerrel több volt az elvándorló, mint a hazavándorló: a 12 409-es különbség nyolcéves rekordot jelentett (2016-ban 13 ezerrel haladta meg az elköltözők száma a hazaköltözőkét, az azelőtti két évben 20 ezer körül volt ez az érték). És bár az egyenleget javította mintegy 10 ezer külföldön született bevándorló, a teljes vándorlási egyenleg így is –2154 fő volt, több mint kétszerese a 2023-as –891 főnek (és 2014 óta a legrosszabb érték).”

Mindezek együttesen vezettek ahhoz, hogy 2025. január 1-jén a KSH szerinti lakosságszám már csak az említett 9 539 502 fő volt – fogalmaz záró passzusában a cikkíró. Ehhez még hozzátesz néhány információt, melyekből az is kiderül: botor dolog lenne a szókérése mögött netán politikai motivációkat keresni, mert annak hátterében kizárólag a hivatal friss és fontos demográfiai jelentésének bemutatási szándéka áll: „Hogy egy kicsit messzebbre tekintsünk: ez csaknem félmillióval (474 822-vel) marad el a 2010 elejitől – ezt az évet nem azért választottam, mert akkor kezdődött a Fidesz azóta tartó hatalma, a NER időszaka, hanem azért is, mert akkor, 2010. január elsején szerepelt utoljára a statisztikákban tízmilliót meghaladó népességszám, 10 014 324 fő.

Jövőre viszont, a mostani tendenciák alapján, már minden bizonnyal közelebb lesz a népességszám a 9, mint a 10 millióhoz, vagyis a lakosok száma 9,5 millió alá eshet. Az első öt hónapban a legutóbbi gyorsjelentés szerint 26 044 fő volt, vagyis a január 1-jei számból kiindulva, és a ki- és bevándorlás hatásai nélkül most 9 513 458 fő lehet a népességszám. Mivel idén eddig csak a természetes fogyás miatt havi 5200-zal lettünk kevesebben, csak ennek hatására akár már augusztus végén akár 9,5 millió alá eshet a népességszám – ezt, ahogy írtam, a vándorlási adatok kissé még korrigálhatják. De mivel csak minden év január 1-jei időpontra közöl népességadatot a KSH, hivatalosan és pontosan akkor tudhatjuk majd, ami addig csak sejthető lesz: hogy valóban közelebb vagyunk-e a 9 milliós Magyarországhoz, mint a 10 millióshoz.”