Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó béketárgyalásokba bocsátkozni Ukrajnával, és elszántan folytatja a háborút – állítja a Reuters hírügynökségnek három, a Kremlhez közel álló forrás.

Információik szerint a Kijev által az orosz finomítók és kikötők ellen indított közelmúltbeli dróntámadások csak megerősítették a Kreml urának meggyőződését az offenzíva folytatásáról. Ezzel összefüggésben az orosz védelmi minisztérium egyik volt tisztviselője már a konfliktus eszkalációjának egy olyan forgatókönyvét is felvázolta, amely a Romániában és a balti államokban található NATO-bázisok elleni csapásokat is magában foglalja – idézi a hírügynökségi beszámolót a News.ro.

A Reutersnek névtelenségük megőrzését kérve nyilatkozó források közül kettő úgy véli, Putyin a háború ötödik évében még inkább hajlik a konfliktus élezésére. Az orosz elnökkel rendszeresen találkozó egyik személy szerint „nagy a valószínűsége” annak, hogy Moszkva a következő hónapokban további eszkalációs lépéseket tesz.

Ezek az információk azután láttak napvilágot, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn kijelentette: Vlagyimir Putyin a háború lezárását akarja, és a megoldás „közelebb van, mint azt az emberek gondolnák”. Az amerikai elnök múlt héten külön-külön telefonon egyeztetett Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Trump és Zelenszkij ezt követően a NATO-csúcson személyesen is találkoztak, ahol az ukrán vezető elmondta, hogy a béke közelebb hozását célzó ötletekről tárgyaltak. A Fehér Ház egyelőre nem kommentálta a sajtóértesüléseket.

Putyin a teljes Donbász feletti ellenőrzést akarja

A Reuters egyik forrása megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin továbbra is Oroszország fő katonai céljára összpontosít: a kelet-ukrajnai Donbász régió teljes elfoglalására, annak ellenére is, hogy az orosz csapatok előrenyomulásának üteme idén lelassult. Ugyanezen forrás szerint a Kreml vezetője a közelmúltban elutasította tanácsadói javaslatait, amelyek a konfliktus jelenlegi frontvonalak mentén történő befagyasztását, azaz egy kompromisszumos megoldást szorgalmaztak. Egy másik, Kreml-közeli forrás szerint Putyin szentül meg van győződve arról, hogy az orosz hadsereg előbb-utóbb képes lesz a teljes Donbászt térdre kényszeríteni.

Ezzel párhuzamosan a kijevi elnöki adminisztráció hangsúlyozza: az ukrán hírszerzés adatai arra mutatnak, hogy Moszkva új katonai műveletekre készül, nem pedig béketárgyalásokra. Egy ukrán tisztviselő szerint ezek a tervek az Ukrajna elleni újabb támadások mellett akár egy másik európai állam elleni esetleges akciót is magukban foglalhatnak.

Orosz szakértők már NATO-célpontokról beszélnek

Nyugati katonai elemzők többsége úgy látja, Oroszországnak általános mozgósításra lenne szüksége a teljes Donbász elfoglalásához, egy ilyen döntés meghozatala azonban politikailag rendkívül kockázatos lenne az országon belül. Eközben orosz katonai szakértők körében egyre nyíltabban beszélnek a konfliktus kiterjesztéséről, beleértve az európai célpontok – például a balti államokban található NATO-bázisok – elleni csapásokat.

Egy ilyen forgatókönyv közvetlen összecsapást kockáztatna Oroszország és az Észak-atlanti Szövetség között, és komoly próbára tenné az 5. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyik tagállam elleni támadás az összes szövetséges elleni támadásnak minősül. Jack Watling, a brit Royal United Services Institute (RUSI) szakértője szerint Moszkva elszigetelt, korlátozott támadásokkal próbálhat feszültséget kelteni a NATO-n belül.

„Az oroszok nem akarnak háborút a NATO-val, de az ilyen akciók megoszthatják a Szövetséget a válaszlépések tekintetében” – mutatott rá a szakértő. Watling szerint az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok elmérgesedése Putyinnak a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetéséhez szükséges politikai érveket is megadhatná.

A következő szakasz: csapások a balti és a romániai NATO-bázisokra

Vlagyimir Putyin orosz tábornokok előtt tett közelmúltbeli kijelentéseiben arról beszélt, hogy az ukránok orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásai miatt Oroszországnak a Donbászon túl is újabb ukrán területeket kell elfoglalnia egyfajta „biztonsági zóna” kialakítása érdekében.

Andrej Ilnitszkij, az orosz védelmi minisztérium volt tisztségviselője a Kommerszant című napilapban megjelent cikkében még ennél is tovább ment. Kifejtette: egy lehetséges eszkaláció azzal kezdődhet, hogy megsemmisítenek 30 kulcsfontosságú ukrajnai ipari létesítményt, köztük egy kohászati kombinátot és Odessza kikötőjét. A volt tisztviselő szerint a következő szakasz már magában foglalhatja a balti államokban és Romániában található NATO-bázisok, valamint az Ukrajnának drónokat és rakétákat gyártó európai üzemek elleni csapásokat.

Amikor Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét ezekről a kijelentésekről kérdezték, csupán annyit mondott: Oroszországnak meg kell erősítenie saját biztonságát, és nem „hunyhat szemet” Európa militarizációja felett.