Hollandiát közel 8 hónapja irányítja ügyvezető kormány.

Szeptember 1-én robbant ki a kormány bukásához vezető koalíciós válság, a Cîțu-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt pedig október 5-én szavazta meg a parlament. Bár a sajtó már elkezdte a „véget nem érő” jelzőt használni az aktuális kormányválságra, ez szerény kezdeménynek minősül csak a nemzetközi viszonylatban is maratoni hosszúságúnak számító politikai krízisekhez képest.

Az Európai Unióban jelenleg nem Románia az egyetlen ország, melynek nincs teljes jogkörrel felruházott kormánya. Ugyanaez a helyzet Hollandiában is, ráadásul 230 napja. Ennyi idő telt el ugyanis a legutóbbi parlamenti választások óta, de Mark Rutte még mindig ügyvezető kormányfőként vezeti az országot.

A helyzet annak tudható be, hogy a németalföldi törvényhozásban nagyon kiegyenlítettek az erőviszonyok, több, nagyságrendileg hasonló támogatottságú formáció képviselteti magát. A márciusi választásokon Rutte pártja, a liberális, Néppárt a Szabadságért és  a Demokráciáért (VVD) szerepelt a legjobban, azonban egy többségi koalícióhoz nem is kettő, hanem három partnerre van szüksége.

Ez pedig nem kis feladat, főleg úgy, hogy az egyik koalíciós partner, a szintén liberális D66 időnként meggondolja magát azt illetően, kivel is szeretne kormányozni. „Még sok tennivaló van” – mondta a folyamatban levő koalíciós tárgyalásokról Mark Rutte.

A megbízott kormányfőt abból az alkalomból interjúvolták meg, hogy október 29-én megdőlt a korábbi holland rekord: a 2017-es választások után 224 napra volt szükség, hogy összeálljon egy életképes koalíció. A politikai elemzők biztosra veszik, hogy Rutte sikerrel fog járna, van ugyanis tapasztalata, elvégre az előző koalíciót is ő kovácsolta össze.

A holland képviselőházban jelenleg nyolc párt képviselteti magát: két jobb-közép, a CDA és a CU, a muszlim- és bevándorló ellenes Szabadságpárt, valamint három baloldali alakulat, melyek egyike hangsúlyosan környezetvédő is. A VVD és a D66 korábbi, s valószínűleg jövendőbeli koalíciós partnerei a CDA és a CU.

Belgiumnak nincs párja

A világrekorder mellett azonban még Hollandia sem rúghat labdába. A leghosszabb ideig Belgiumot vezette megbízott kormány, 592 nap az abszolút rekord. Charles Michel kabinetje 2018 decemberében bukott meg, a választásokat 2019 májusában tartották meg. 16 hónapon át  tartó tárgyalások eredményeként  Alexander de Croo, a Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD) politikusa alakíthatott kormányt.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Sajtóértesülés: a PSD igényt tart a miniszterelnöki tisztségre

Igényt tart majd a miniszterelnöki tisztségre a kormányalakítási tárgyalások során a jelenleg ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) – értesült a legnagyobb parlamenti frakciókkal rendelkező alakulathoz közel álló forrásokból a G4Media.

kormányalakítás 2021 kormányalakítási tárgyalások PSD PNL

Az előző rekordot is Belgium tartotta 541 nappal. Ennyi idő kellett a 2010 júniusában megtartott választások után, hogy felálljon egy parlementi többséget maga mögött tudó kormány, melynek élén a vallon szocialisták vezetője, Elio Di Rupo állt.

A szövetségi államban a hónapokon át tartó kormányalakítási tárgyalások megszokottnak számítanak, aminek a bonyolult választási rendszer az oka. A szövetségi parlamentbe legutóbb 12 párt képviselői jutottak be, így hát az sem meglepő, hogy a koalíció hétpárti. A parlamenti pártok, egyetlen kivétellel, etnikai alapon szerveződnek, flamandok vagy vallonok, de ideológiai irányvonaluk is van. 

Hollandia és Belgium példája láttán azonban a romániai politikusok nem dőlhetnek nyugodtan hátra, a két Benelux állam gazdasága ugyanis olyannyira stabil, hogy azokat még egy hosszan tartó kormányválság sem képes megingatni. Nagyon nem kellene azzal kísérletezni, hogy mi történne hasonló politikai környezetben a honi gazdasággal.