Az Egyesült Államok felhasználhatja a Finnországból megrendelt jégtörőhajókat egy Grönland elleni támadáshoz. A „rémálomforgatókönyvet” elutasítja a helsinki kormány – hangsúlyozva, hogy nem hadihajókról van szó –, viszont a finn sajtóban megszólaló szakértők szerint a leszállítandó hajók igenis felszerelhetők fegyverrel, és fontos logisztikai szerepet játszhatnak egy invázióban.

Mióta Grönland az amerikai elnök célkeresztjébe került, kevesek számára maradt titok, hogy az Északi-sarkvidék jelentősége növekszik. A nagyhatalmak versengenek az egyre gyorsabb ütemben olvadó jég alatt feltárt természeti erőforrásokért és a megnyíló közlekedési útvonalakért. Oroszországnak egyértelmű előnye van a versenyben: körülbelül 40 jégtörővel rendelkezik, míg az Egyesült Államok három ilyen hajója közül csak kettő működőképes. Washington évek óta próbál jégtörőket építeni – akár partneri együttműködésben –, de a folyamat túlságosan lassúnak bizonyult. Ezért a regnáló Trump-kormányzat úgy döntött, Finnországhoz fordul, hogy pótolja évtizedes lemaradását az arktiszi kapacitások terén. Nem véletlenül: a helsinki kormány adatai szerint a világon szolgálatban lévő jégtörők mintegy 80 százalékát finn cégek tervezték, és körülbelül 60 százalékukat finnországi hajógyárakban építették meg.

Októberben Donald Trump megállapodást írt alá a Fehér Házban Alexander Stubb finn elnökkel 11 jégtörőről, február közepén pedig megszülettek a kereskedelmi szerződések is az érintett cégek között. Négy hajót Finnországban építenek meg, a többit amerikai gyárakban, finn technológiai támogatással. A jégtörők egy részét már 2028-ra vízre bocsáthatják – vagyis elérhetővé válnak a 2029 januárjában leköszönő Trump-kormányzat számára.

A kétségtelen gazdasági előnyök mellett az üzlet kényes diplomáciai kérdéseket is felvet – mutat rá összefoglalójában a finn közmédia. A kockázatot nem is annyira a hajók műszaki jellege jelenti – bár a jégtörők fegyverplatformként is használhatók, hiszen az amerikai parti őrség tüzérségi állásokat szerel rájuk –, hanem az, hogy milyen politikai célokra vetheti be őket Washington. Az Yle „rémálomforgatókönyvként” vetette fel: lehetséges, hogy az Egyesült Államok a Finnországból rendelt jégtörőket felhasználja Grönland elleni támadáshoz?

A finn szakértők véleménye megosztott. A haditengerészeti technológia kutatói szerint a jégtörők alkalmasak lehetnek katonai feladatokra, bár korlátozottan: lassúak, nehézkesek, és nem mozognak olyan hatékonyan, mint a speciálisan erre tervezett hajók. A katonai stratégák viszont figyelmeztetnek, hogy a jégtörők nem is feltétlenül a harcban játszanak szerepet, hanem a logisztikában. Miközben az amerikai légierő a Pituffik légibázison keresztül gyorsabban és hatékonyabban tudna csapatokat mozgatni, a jégtörők mégis fontosak lehetnek: a sarkvidéki infrastruktúra hiányosságai miatt minden olyan eszköz, amely meghosszabbítja a rövid nyári hajózási időszakot – nyitva tartva a megfelelő tengeri útvonalakat –, stratégiai előnyt jelent.

A finn politikai vezetés – a külügy- és a védelmi minisztérium – hivatalos álláspontja az, hogy a jégtörők „nem harci eszközök”, és a projekt célja az arktiszi biztonság erősítése a NATO‑szövetségesek között. A háttérben azonban egyre több a kérdőjel. A finn parlament külügyi bizottságának elnöke is elismeri: a szerződés részletei – különösen a hajók felszereltsége és a finn–amerikai ipari munkamegosztás – még nincsenek teljesen tisztázva.

A finn kormány számára a dilemmát az okozza, hogy az ország egyszerre gazdasági haszonélvezője és potenciális politikai túsza is lehet a projektnek. A mostani szerződés több ezer jól fizető munkahelyet és hosszú távú ipari együttműködést hozhat. Ugyanakkor Finnország NATO‑tagsága és az Egyesült Államokkal való szorosabb katonai integrációja azt is jelenti, hogy Helsinki nem engedheti meg magának, hogy nyíltan bírálja Washington arktiszi ambícióit.

A finn vezetés ezért kifelé a szövetségi lojalitást hangsúlyozza, miközben igyekszik felmérni a Trump‑kormányzat kiszámíthatatlanságából fakadó kockázatokat. Egy katonai szakértő szerint a jégtörők „bármiféle kettős – polgári és katonai – felhasználhatósága” kínos lehet Finnország szemszögéből, de hangsúlyozta, hogy a jégtörőket nem közvetlenül katonai célra vagy invázióra gyártják.

Trump elnök az elmúlt években többször is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „bármilyen eszközzel” megszerzi Grönlandot. A NATO európai tagjai megkönnyebbülve távoztak a januári davosi Világgazdasági Fórumról – azzal a tudattal, hogy sikerült elhárítani egy krízist, amely vámháborúval fenyegetett az Egyesült Államokkal a Grönlandot mindenáron megszerezni akaró amerikai elnök ambíciói miatt. A NATO holland főtitkára és Donald Trump egy lehetséges kompromisszummal állt elő: növelik a NATO jelenlétét az Északi-sarkvidéken, cserében pedig az Egyesült Államok megelégszik a grönlandi amerikai támaszpontok fölötti ellenőrzéssel. John Bolton, Trump volt tanácsadója szerint azonban a veszély csak időlegesen hárult el – „amíg ő az elnök, a probléma létezik”.