Az Egyesült Államok izraeli nagykövetének legutóbbi kijelentései első pillantásra éles fordulatot jeleznek a Trump-adminisztráció hagyományosan telepesbarát politikájához képest, valójában azonban jól illeszkednek abba a narratívába, amely az erőszakot elszigetelt, „elenyésző kisebbség” tetteiként kezeli, miközben a telepesmozgalom egészét továbbra sem kérdőjelezi meg.

A ciszjordániai Turmus Ayya nevű palesztin településre látogatott az elmúlt hétvégén Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete, és miután palesztin-amerikai családokkal találkozott, szokatlanul éles hangnemben „terrorizmusnak” nevezte a radikális izraeli telepesek erőszakos cselekményeit, az elkövetőket pedig „terroristáknak”. A diplomata gesztusa és retorikája komoly visszhangot váltott ki, mivel éles ellentétben áll Donald Trump elnök 2025 januári döntésével, amellyel eltörölte a Biden-adminisztráció telepes csoportok elleni szankcióit. Megfigyelők azonnal felvetették: mi állhat a hivatalos – általában szankcióellenes – fehér házi álláspont és a nagykövet szavai közötti feszültség hátterében, illetve jelez-e elmozdulást az USA Izrael-politikájában.

A Hamász 2023. október 7-i támadása óta a megszállt Ciszjordániában drámaian megnőtt az izraeli telepesek által elkövetett támadások száma a palesztin lakosság ellen. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint 2023 októbere és 2026 augusztusa között több mint 2500 regisztrált telepesincidens történt, amelyek közül mintegy 800 fizikai támadásnak minősült, több tucat halálos áldozattal és több száz sebesülttel. A támadások gyakran földfoglalásokkal, gyújtogatásokkal, házak és járművek megrongálásával, valamint palesztin gazdák elűzésével járnak.

A legutóbbi esetek közül kiemelkedik a Qusra nevű falu esete. Izraeli telepesek augusztus 9-én körbevették a palesztin házakat, elvágták a vizet és az áramot, hogy – jogvédő szervezetek szerint – magántulajdonban lévő földeket foglaljanak el. Az ügy nemzetközi felháborodást váltott ki, az izraeli hadsereg több tucat katonát vezényelt a térségbe, akik ideiglenesen visszaszorították a telepeseket. A helyiek – köztük Ridi Loui palesztin-amerikai állampolgár – attól tartanak, hogy a katonák távozása után a telepesek ismét megpróbálják elfoglalni a területet.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Turmus Ayya palesztin településen – ahol a lakosság mintegy 80 százaléka amerikai állampolgár – az utóbbi hónapokban folyamatos telepes támadások történtek. A város polgármestere szerint legalább hat palesztin-amerikai vesztette életét 2024 óta izraeli katonák vagy telepesek támadásai következtében – miközben a hatóságok ritkán lépnek fel az elkövetők ellen.

A három éve tartó gázai konfliktus és több tízezer palesztin civil meggyilkolása a hagyományosan zsidóbarát republikánus szavazók nagy részét is Izrael ellen fordította. Ebben a kontextusban került sor az amerikai nagykövet látogatására a palesztin településen. Egyes megfigyelők szerint azonban Mike Huckabee a kötelezőt is alig hozta. Kijelentette, hogy Izraelnek kötelessége megvédeni a palesztin lakosságot a támadásoktól, ugyanakkor az erőszakot elkövetőket egy „elenyésző kisebbségnek” nevezte. Amikor a helyiek számonkérték, hogy miért nem gyakorol nagyobb nyomást Izraelre a telepesek megfékezésére, a nagykövet előbb kikérte magának, hogy „honnan tudják, hogy nem teszem”, majd azzal védekezett, hogy az Egyesült Államok joghatósága és befolyása korlátozott az izraeli hatóságok felett.

Huckabee látogatása és retorikája első látásra valóban elmozdulást jelez, hiszen Donald Trump és kormánya hagyományosan a radikális iszlamista csoportoknak tartja fenn a terrorizmus kifejezést. Ráadásul maga Huckabee közismerten a telepes-mozgalom elkötelezett támogatója, aki a Ciszjordánia kifejezés helyett a bibliai „Júdea és Szamária” megnevezést használja a Jordán folyó nyugati partján fekvő, Jordániától 1967-ben elfoglalt és azóta katonai megszállás alatt lévő területre. Amikor azonban radikális telepesek napokig ostrom alatt tartják többek közt egy amerikai állampolgár házát, az ország nagykövete nem maradhat néma. Huckabee az elkövetőket nyíltan „izraeli terroristáknak” bélyegezte. A telepesek erre válaszul meggyaláztak egy helyi mecsetet, a falra pedig festékszóróval azt írták: „Huckabee, ezt a terroristától kapod”. A nagykövet erre szárazon úgy reagált: „Örülök, hogy elismerték.”

Bár Huckabee „terrorista” megfogalmazása szokatlanul kemény egy Trump-tisztviselőtől, a nagykövet narratívája valójában megfelel a hivatalos álláspontnak. Amikor Donald Trump eltörölte az elődje által kivetett szankciókat, azzal jelezte, hogy Washington nem tekinti rendszerszintű problémának a telepesek tevékenységét. A Trump-kormányzat az „apró kisebbség” elméletével hidal át egy feloldhatatlannak tűnő politikai ellentmondást. Az erőszakos telepeseket egy „elenyésző, elszigetelt kisebbségnek” nevezi, ezzel pedig Washington fenntarthatja a telepesmozgalom általános politikai támogatását, miközben elítéli a kirívó túlkapásokat.

Mindazonáltal kijelentéseivel Huckabee bizonyos fokú nyomást helyezett minden idők legradikálisabb izraeli kormányára. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kénytelen volt egy ritka nyilatkozatban elítélni az erőszakot, az izraeli rendőrség pedig közölte, hogy letartóztatásokat hajtott végre a ciszjordániai telepesek körében, akik többnyire mentesülnek a felelősségre vonás alól.

A washingtoni adminisztráció álláspontjának megingathatatlanságát jelzi az USA reakciója a brit kormány bejelentésére, miszerint szankciókat vetnek ki az illegális izraeli telepesekre. Ed Milliband külügyminiszter – aki maga is zsidó származású – a londoni parlament előtti keddi felszólalásában személyes húrokat is pengetve közölte: miközben a brit kormány továbbra is szoros politikai és kereskedelmi kapcsolatok kíván fenntartani Izraellel, mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse az „etnikai tisztogatásnak” minősülő telepeserőszakot.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint a brit lépés alááshatja a ciszjordániai feszültségek enyhítésére tett erőfeszítéseket. Illetve még a brit bejelentés előtt Mike Huckabee „figyelmeztetett”, hogy a tervezett szankciók feszültséget szítanának Washington és London között, és hogy az Egyesült Államok esetleges válaszlépései „óriási gazdasági kárt okozhatnak a brit vállalkozásoknak”. A nagykövet a BBC-nek nyilatkozva kifejtette: a brit cégek egyes amerikai államokban – például Floridában – korlátozásokkal szembesülhetnek, mivel ott törvény bünteti az Izrael elleni bojkottban való részvételt. „Olyan ez, mintha valaki eldobna egy követ anélkül, hogy tudná, hova esik” – fogalmazott az amerikai diplomata.