Az öt előrehozott választás után decemberben beiktatott izraeli kormány gátlástalanul felhasználja mindössze négyfős parlamenti többségét, hogy átverjen olyan jogszabályi változtatásokat, amelyek átrendezik az állam működésének alapjait. Teszi ezt annak ellenére, hogy a társadalomnak nagyjából a fele nyilvánvalóan ellenzi a javasolt módosításokat, amiként azt a 30 hete tartó utcai tiltakozások jelzik. Tiltakoznak a biztonsági és hírszerző erők tagjai is, a tartalékosok szolgálatmegtagadással fenyegetőznek.

Az izraeli parlament ellenszavazat nélkül fogadta el az átfogó igazságügyi reform első darabját. Kár volna azonban ebből összhangra következtetni. Ellenkezőleg, a voksolás 64–0 arányú eredménye a 120 tagú Kneszetben azt mutatja, hogy Izraelben csaknem tökéletes a politikai megosztottság.

A hétfőn harmadik, egyben utolsó olvasatban elfogadott törvény értelmében a legfelsőbb bíróság ezentúl nem semmisítheti meg a kormány döntéseit „ésszerűség” alapján. A hatalomba decemberben visszatért Benjámín Netanjáhú miniszterelnök és szélsőjobboldali elemeket is tartalmazó koalíciója azzal érvel, hogy csupán helyreállítaná a demokráciát, több évtizedes „bírói diktatúra” után. Meglátásuk szerint a legfelsőbb bíróság túlságosan balra billent.

Izrael nem rendelkezik írott alkotmánnyal, a „hiányt” pedig a legfelsőbb bíróság pótolja. Az évek során a bíróság aktivizmusa egyre erőteljesebbé vált, különösen azután, hogy a 90-es években a Knesszet elfogadott egy sor úgynevezett alaptörvényt. Ezekre hivatkozva a bíróság érvénytelenített olyan jogszabályokat, amelyek a testület által alapvetőnek tekintett jogokat sértettek.

Például egy 2007-es ítéletében a bíróság „ésszerűtlennek” nyilvánította a kormánynak azt a döntését, hogy csak bizonyos osztálytermeket erősítsenek meg a Gázai-övezet szomszédságában található iskolákban. A bírák megállapították, hogy a rakétatűz valamennyi diák életére súlyos és napi fenyegetést jelent, ezért kötelezték a kormányt, hogy az érintett tanintézményekben minden tantermet megerősítsen. Egy másik ügy, amelyben a bíróság az ésszerűségre hivatkozott, személyesen érintette Netanjáhú egyik szövetségesét. Aryeh Deri, az ultra-ortodox Shas párt elnöke az idei év elején azért volt kénytelen távozni a belügyminiszteri posztról, mert a bíróság „szélsőségesen ésszerűtlennek” minősítette a jelenlétét a kormányban, miután felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték adócsalás miatt.

A kormány törvénymódosítása egy tágabb csomag része, a cél drasztikusan korlátozni a túlságosan progresszívnek tartott legfelsőbb bíróságot. Az ésszerűségi záradékon kívül a kormány azt tervezi, hogy csökkenti a bíróság hatáskörét a törvények felülvizsgálatában. A Knesszet egyszerű többséggel felülbírálhatná az ilyen bírósági döntéseket. Ugyanakkor a kormánynak nagyobb beleszólása lenne a bíróság tagjainak a kinevezésébe. Így a „reform” átvitele lényegében egyet jelentene a fékek és ellensúlyok megszűnésével.

Az ellenzők szerint a változtatások Izrael demokratikus berendezkedését veszélyeztetik, és magukban hordozzák a többségi uralom kockázatát. Aggályaikat látszik igazolni a Netanjáhú által vezetett – négy év alatt öt előrehozott választás után beiktatott – kormány, amikor gátlástalanul felhasználja a mindössze négyfős többségét, hogy átverjen a parlamenten olyan változtatásokat, amelyek átrendezik az állam működésének alapjait. Teszi ezt annak ellenére, hogy a társadalomnak nagyjából a fele nyilvánvalóan ellenzi a javasolt módosításokat, amiként azt az immár 30 hete tartó utcai tiltakozások jelzik.

Játék a demokráciával

Több szervezet petíciót nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz, amelyben a hétfőn elfogadott törvényt megsemmisítését kérték. A testület szerdán bejelentette, hogy befogadta az indítványukat. Így most a bírák abban a helyzetben vannak, hogy dönteniük kell a saját függetlenségük megvédéséről.

Egyes megfigyelők párhuzamot vonnak Magyarországgal, ahol 2010-ben a parlament korlátozta az alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét, a taláros testület pedig elfogadta a módosításokat, noha elvileg elmeszelhette volna a hatalmát gyengíteni hivatott törvényt.

Izraelben a bíróságra óriási nyomás nehezedik a közvélemény részéről, hogy megsemmisítse a Netanjáhú-reformot. Ha enged a kormánynak, az elmélyítheti a politikai válságot, amely az ország történetének legnagyobb tiltakozó megmozdulásait robbantotta ki.

Netanjáhú szélsőjobboldali, vallásos szövetségei éppen a demokráciára hivatkoznak, amikor amellett érvelnek, hogy a bíróság nem vizsgálhat olyan törvényt, amely korlátozza a nem megválasztott bírák beavatkozását a választott törvényhozók döntéseibe. „Az, hogy a bíróság maga döntsön a hatásköréről, nem a hatalmi ágak szétválasztása. Az nem demokrácia” – bizonygatta Simcha Rothman, a reform legfontosabb szószólója az Associated Pressnek.

A társadalom közel fele – akiket a 47 százalékos parlamenti ellenzék képvisel – nyilván másként gondolja. Az elmúlt hét hónapban százezrek tiltakoztak a terv ellen az utcákon. Az ellenállás kiterjedt a biztonsági és hírszerző erőkre is. A tartalékosok – akik a sorkatonáktól eltérően önkéntesek – azzal fenyegetőznek, hogy ha a törvény hatályba lép, nem jelentkeznek szolgálatra. A bírósági reform ily módon biztonsági kérdés is – amellett, hogy megkérdőjelezte Izrael státuszát a Közel-Kelet egyetlen modern demokráciájaként.

A miniszterelnök kritikusai azzal vádolják Netanjáhút, hogy a „bírósági puccs” valódi célja meggátolni, hogy egy független bíróság rácsok mögé küldje a korrupciós vádak miatt évek óta húzódó büntetőügyében.

Washingtoni előszobáztatás

A bírósági reform Izrael külkapcsolataira is kihatással van. Az Európai Unió szerdán közölte, hogy „szorosan és aggodalommal követi az izraeli fejleményeket”. Az amerikai kormány „sajnálatosnak” nevezte a törvény „áterőltetését a tömeges tiltakozás ellenére”, és úgy vélte, az igazságszolgáltatási reform alááshatja „a közös értékeket”. A Biden-adminisztráció ugyanakkor nemcsak szavakban fejezte ki nemtetszését. A hatalomba decemberben visszatért Netanjáhú azóta várja a meghívást a Fehér Házba, hiába. Netanjáhúnak az első telefonbeszélgetésre is február második feléig kellett várnia, és noha a múlt héten az amerikai elnök beleegyezett egy személyes találkozóba, az időpont és a helyszín továbbra sem ismert.

Az izraeli miniszterelnök az elmúlt hónapokban igyekezett megnyugtatni a Biden-adminisztrációt, hogy kormánya igyekszik széleskörű támogatást szerezni a tervezett bírói reformhoz. Noha az ígérethez nyilvánvalóan nem tartotta magát, az Egyesült Államok külügyminisztériuma kedden hangsúlyozta, hogy Washington nem csökkenti az Izraelnek nyújtott segélyeket.

A legfelsőbb bíróság azután tárgyalja a hatáskörét megnyirbáló törvényt, hogy a Knesszet visszatér a nyári szünetről.