Szoros eredmény várható a vasárnapi lengyel parlamenti választáson. A legutóbbi felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosságra (PiS) épülő szövetség hat százalékkal vezet a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció előtt, de erősen kétséges, hogy a PiS abszolút többséget tud szerezni. A koalíciókötés az ellenzéknek kedvezhet.     

A Politico Poll of Polls kutatása szerint a PiS köré szerveződő Egyesült Jobboldal áll az első helyen 36 százalékkal, de szeptember közepe óta gyengül. Donald Tusk ex­miniszterelnök Polgári Koalíciója (KO) 30 százalékon áll. A KO esetleges szövetségese, a kereszténydemokrata, liberális Harmadik Út, valamint a Baloldal egyaránt százalékon áll. Fontos szerepbe kerülhet a jobboldali Szabadság és Függetlenség Konföderáció is, amely inkább PiS-hez húzhat.  

Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő a Maszol megkeresésére elmondta: az utolsó héten hét közvélemény kutatásból öt ellenzéki, kettő pedig kormánypárti sikert jelzett előre. „Ha azt nézzük, hogy négy évvel ezelőtt mely közvéleménykutató cégek jósoltak a legjobban, akkor a Kantart és a Pollstert kell most is a legmegbízhatóbbnak tekintenünk, ők pedig most az ellenzék győzelmére tesznek. Az biztosnak látszik, hogy sem a jelenlegi kormánypárt, a PiS, sem a legnagyobb ellenzéki erő, a KO - ebben van a Polgári Platform, a Modern, a Zöldek és más kisebb pártok - nem fog tudni egyedül kormányozni, tehát koalíciós kormányzás lesz október 15. után Lengyelországban” - tájékoztatott a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa. 

A mély politikai megosztottságra, illetve a szembenálló táborok jellemzőire vonatkozó kérdésünkre a történész arra emlékeztett: a posztkommunista baloldal 2005-ös legyőzése óta a PiS és a Polgári Platform (PO) között alakult ki mély ellentét. „Ezek már léteztek ugyan a 80-as évek ellenzéki mozgalmában is, de ekkor kristályosodtak ki világosan két pártban. A PiS inkább a rurális Lengyelország, a PO pedig az urbánus Lengyelország pártja. Ebből sok világnézeti, kulturális és életmódbeli különbség fakad. A két párt ezekre tudatosan épít is. Erre még ráépült a Jarosław Kaczyński és Donald Tusk személyes konfliktusa, amely a 2010-es szmolenszki repülőgép-katasztrófa óta mélyült el végletes módon, miután Kaczyński Tuskot is felelősnek tartja testvére haláláért” - összegzett Mitrovits. 

A szakértő elmondta: a kormánypárti tábor úgy határozta meg a választások tétjét, hogy a szuverén Lengyelország vagy a bevándorlók Lengyelországa, az ellenzék szerint pedig a liberális demokrácia és az autoriter rendszer között kell választaniuk a polgároknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy e megosztottságon túl megjelentek a harmadik utat kínálók is, mint péládul a középre pozicionált Lengyelország2050, vagy a nemzeti oldalon a Konföderáció, akik - legalábbis eddig - a PiS-PO állandósult harca helyett valami mást kínál.

Mi a kormányzó PiS erőssége, s mi a gyenge pontja? - kérdeztük a szakértőtől. Mint mondta, a PiS erőssége a vidéki társadalomba való erős beágyazottságában rejlik. „Ebben nagy segítségére van a katolikus egyház is. Az elmúlt nyolc évben kiterjedt családtámogatási rendszert hozott létre, csökkent a munkanélküliség, szinte felszámolta a mélyszegénységet. Gyenge pontja, ami miatt valószínűleg jelentős számú szavazót veszít a négy évvel korábbiakhoz képest, az a covid-járvány kezelését érő kritikák, a magas infláció, az EU-val való rossz viszony, ami miatt nem kapják meg a Helyreállítási Alapból járó pénzeket. Illetve az is hozzájárulhat a szavazatvesztésükhöz, hogy most nem tudtak olyan jelentős anyagi jellegű ígéreteket tenni, mint 4 vagy 8 éve. Most lényegében a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetése a legfőbb szociális ígéretük” - hangsúlyozta az elemző. 

A kormányváltásra törekvő erők állapotára vonatkozó kérdésünkre Mitrovits Miklós azt mondta: Donald Tusk visszatérése a lengyel belpolitikába nagy lendületet adott az ellenzéknek. „Előtte nem csak a PiS, hanem az ellenzéki társai is sokat kritizálták Tuskot. Le kellett győznie a belső kritikusokat is. Majd erős kézzel összerántani a tábort. Lényegében fél éve egyszemélyes kampányt folytat, ahogy a PiS is egyszemélyes Tusk-ellenes negatív kampányt. Mondhatni, hogy a semmiből - négy éve nagyon nagy vereséget szenvedett a KO - jött vissza és ha győzelemre viszi az ellenzéket, akkor az egy nagyon komoly politikai teljesítményt jelent majd” - hangsúlyozta a szakértő. Szerinte amit Tusk az elmúlt időszakban a kormánypárti médiától kapott, azt kevesen bírnák idegekkel.

Michał Karnowski, a Sieci lengyel konzervatív hetilap szerkesztője a Mandiner portálnak a vasárnapi választás kapcsán arról beszélt, hogy szoros eredmény várható, de a PiS nagyon jól mobilizálja a választóit szerte Lengyelországban, így Jarosław Kaczyński táborának óriási esélye van megnyerni a harmadik kormányzati ciklus jogát. Emlékeztette arra, hogy 2020-ban is óriási nyugat-európai, európai uniós ellenszéllel szemben választották meg államfőnek a kormánypárt által támogatott Andrzej Dudát. 

„A felmérések azt mutatják, a lengyelek értékelik a kormány elmúlt nyolc éves teljesítményét, a társadalompolitikai eredményeit, a hadsereg megerősítését, azt, hogy a kormány megerősítette a lengyel államot, a határvédelmet, a gazdaság függetlenségét, hogy a nagy állami vállalatokat lengyel kézben tartotta, és hogy a hagyományos nemzeti értékeket, főleg a család intézményét védi. A nyugati média egy teljesen fals képet mutat a lengyel állapotokról. A lengyelek nagy része büszke hazájára, illetve Lengyelország jelenlegi berendezkedésére” - fogalmazott a lengyel újságíró. 

Ami a Varsóban hatalmon lévő PiS és a Fidesz közötti hasonlóságokat illeti, Michał Karnowski azt mondta, „mindkét kormány az uniós tagállamok nemzeti szuverenitásáért harcol a brüsszeli hatáskör-happolás ellen, mindkét kormány a józan ész talaján állva a családok és gyermekek védelmét látja el egy új baloldali ideológiai őrület ellenében, és mindkét kormány saját állampolgárainak életminőségét próbálja megóvni a nemzetközi tőke nyomulása ellenére.”

A parlamenti választással párhuzamosan egy négy-kérdéses népszavazást is lebonyolítanak majd Lengyelországban. A referendum kérdései: támogatja-e az állami tulajdonú vállalatok privatizációját?; támogatja-e a nyugdíjkorhatár nők esetében 60, férfiak esetében 65 évről történő felemelését?; támogatja-e a Lengyelország és Belarusz között létesített biztonsági határ eltávolítását?; illetve támogatja-e több ezer közel-keleti és afrikai bevándorló betelepítését a kötelező uniós elosztási kvóta alapján? A lengyel újságíró szerint ezek a kérdések a kampány központi kérdései is voltak, a PiS mind a négy kérdésre nemmel felel.