Egy hónappal a lengyelországi választások előtt hatalmas botrány van kibontakozóban, amely alááshatja a kormányzó PiS újrázási esélyeit. Mint kiderült, mintegy negyedmillió vízumot osztottak ki busás kenőpénzekért, főleg afrikaiaknak és ázsiaiaknak. A botrány azért különösen kellemetlen a kormánynak, mert kampányát részben kemény migránsellenes üzenetekre építette fel.

Augusztus utolsó napján váratlanul lemondott Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) parlamenti képviselője. Hivatalosan a „kielégítő együttműködés hiányával” magyarázták a távozását, azonban hamarosan kiderült, hogy a háttérben sokkal súlyosabb indokok húzódnak meg. Erre utalt az is, hogy a politikust törölték a PiS választási listájáról – amelyen amúgy előkelő helyet foglalt el –, pedig előzőleg már a plakátokat is kinyomtatták. Pár nappal később a Gazeta Wyborcza megírta, hogy korábban Wawrzyk miatt látogatták meg a külügyminisztériumot a Központi Korrupcióellenes Iroda ügynökei, illetve hogy vizsgálat folyik egy megvesztegetési ügyben. A gyanú szerint ötezer dollárig terjedő összegeket fizettek lengyel beutazási vízumért nem európai uniós államok polgárai. Hatósági közlés szerint hét ember ellen emeltek vádat, három személyt vizsgálati fogságba helyeztek.

A lengyel média szerint mintegy 250 ezer vízumot szórtak ki az elmúlt másfél évben a lengyel konzulátusok a világ minden táján, de főleg Ázsiában és Afrikában. Az Európai Unióba szabad beutazást biztosító dokumentumért esetenként akár több tízezer eurós kenőpénzt is fizettek a kérelmezők. De például többszöri beutazásra feljogosító lengyel vízummal utaztak Mexikóba, majd onnan az Egyesült Államokba indiaiak, akiknek egy része az Onet lengyel portál beszámolója szerint bollywoodi forgatócsoportnak adta ki magát.

A menesztett miniszterhelyettes a konzuli ügyekért, többek között a vízumkiadási rendszerért felelt a külügyben.

Tökéletes időzítés

A botrány nem is robbanhatott volna rosszabb pillanatban. Október 15-én parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, a PiS kampánya pedig nagy hangsúlyt fektet a kormány migránsellenes politikájára. Úton-útfélen emlékeztetnek, hogy a kabinet falat épített a Fehéroroszországgal közös határon, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Lengyelországba. Emellett a választásokkal egy időben referendumot is tartanak, amelyen a PiS reményei szerint a lengyelek határozott nemet mondanak az EU migrációs politikájára. „Támogatja-e illegális bevándorlók ezreinek befogadását a Közel-Keletről és Afrikából, az európai bürokrácia által előírt kényszerbetelepítési mechanizmus alapján?” – ez lesz az egyik kérdés.

Az ellenzéki centrista Polgári Koalíciót (KO) vezető Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke „a 21. század legnagyobb botrányáról” beszélt. Azzal vádolta a kormányt, hogy megpróbálja eltussolni az ügyet, illetve sejttette, hogy a kenőpénzekből személyesen is profitálhattak vezető kormányzati tisztviselők. Mateusz Morawiecki miniszterelnök ezzel szemben Tuskot vádolta „alternatív valóság kreálásával”, és határozottan állította, hogy a 2021 óta kiállított negyedmilliónyi vízum közül „mindössze pár száz” esetben történt szabálytalanság.

Felmelegített jóvátétel

Közben a PiS a lehető legtöbbet próbál kihozni egy „újramelegített” ötletből: gigászi összeget követel Németországtól a második világháború idején elkövetett pusztításokért, írja a Politico. 1939–1945 között a nácik közel hatmillió lengyelt mészároltak le, a lakosság több mint ötödét. Az áldozatok 90 százaléka civil volt, fele zsidó.

A Jog és Igazságosság Pártja röviddel 2015-ös hatalomra kerülése után hozakodott elő először a jóvátétel kérdésével, de a választások közeledtével ismét elővette a témát. Tavaly a kormány diplomáciai jegyzékben hivatalosan is benyújtotta a számlát Berlinnek: 1,3 billió dollárig terjedő kártérítést a náci megszállás által okozott pusztításokért. Németország januárban hivatalosan visszautasította a követelést, de Annalena Bärbock német külügyminiszter már korábban jelezte: bár a háború utáni Németországnak „örök kötelessége emlékezni” a szenvedésre, amelyet lengyelek millióinak okozott, „a jóvátétel kérdése, mint tudják, le van zárva”.

Ennek ellenére Arkadiusz Mularczyk lengyel külügyminiszter-helyettes több ezer levelet küldött ki a helyi hatóságoknak, amelyben arra buzdította őket, hogy hozzanak szimbolikus határozatokat a jóvátétel támogatására. Augusztus végén Wieluń helyi tanácsa elfogadott egy ilyen határozatot, amely azért is szimbolikus, mert ez volt az a lengyel város, amelyet elsőként támadott meg a náci Németország az 1939. szeptemberi invázió során.

Symboliczna decyzja❗️
Rada Miasta Wieluń możliwe, że jako 1 w Polsce podjęła uchwałę w sprawie poparcia dla reparacji, odszkodowania i zadośćuczynienia z tytułu strat, jakie Polska poniosła z tytułu napaści Niemiec oraz późniejszej okupacji. pic.twitter.com/o4XrJOwBXH

— Arkadiusz Mularczyk (@arekmularczyk) August 29, 2023

A jóvátétel azért is ígéretes kampánytéma a PiS számára, mert a lengyel kormánypárt évek óta Németország támogatójaként festi le az ellenzék vezérét, Donald Tuskot.

A Politico szeptember 17-én közzétett közvélemény-kutatása szerint a PiS a voksok 39 százalékára számíthat október 15-én, tíz százalékponttal előzve meg az ellenzéki centrista koalíciót. Magyarán a jelenlegi kormánypárt lesz továbbra is a legnagyobb parlamenti alakulat, de a kétkamarás parlament alsóházában csak a szélsőjobboldali Konföderáció segítségével alakíthat többséget. Utóbbi pártot 11 százalékon mérik, míg két kisebb – baloldali, liberális és kereszténydemokrata pártokat tömörítő – koalíció egyenként a voksok 9 százalékára számíthat.