Az ukrajnai háború ürügyén a lengyel kormányzó párt megpróbálta kiiktatni legfontosabb riválisának vezérét. A „lex Tusk” néven emlegetett kezdeményezés visszaütött, hiszen közelebb hozta egymáshoz az együttműködésre eddig képtelen ellenzéki pártokat.

A kampány idejére megnemtámadási megállapodást, a választások utánra pedig közös koalíciós kormányzást ajánlott kedden Włodzimierz Czarzasty, a Baloldal (Lewica) nevű lengyel párt vezetője a többi ellenzéki pártnak. A hírt közlő Gazeta Wyborcza szerint a lépés egyértelműen a június 4-i ellenzéki felvonulás „látványos sikerével” hozható összefüggésbe.

Mint arról beszámoltunk, a hétvégén közel félmillióan tüntettek Varsóban a „lex Tusk” néven emlegetett törvény ellen. Az ellenzék szerint a jogszabály – az ukrajnai háború és a feltételezett orosz befolyás elhárítása ürügyén – valójában a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) riválisainak kiiktatását célozza, illetve személy szerint az ellenzék fő erejét adó Polgári Koalíció vezetője, Donald Tusk ellen irányul fél évvel a küszöbön álló parlamenti választások előtt.

Széttartó ellenzék

Lengyelországban október-novemberben tartják a parlamenti választásokat (a pontos időpontról még nem született döntés), a PiS pedig a harmadik egymást követő győzelmére készül. Ez rekordnak számítana, viszont a jobboldali-nacionalista tömörülés támogatottsága jócskán visszaesett az előző választások óta. A legfrissebb felmérések szerint a szavazatok 36 százalékára számíthat, miközben 2019-ben a voksok 43 százalékával győzött. A fő ellenzéki párt az Európai Tanács és az Európai Néppárt volt elnöke, Donald Tusk által vezetett Polgári Koalíció (Koalicja Obywatelska – KO). Támogatottsága 29 százalékos, vagyis alig változott 2019 óta, amikor 26 százalékot ért el.

Jelentősen, négy százalékkal erősödött ugyanakkor a szélsőjobboldali nacionalista kispártok Konföderáció (Konfederacja - Kon) nevű szövetsége. Az ukránellenes nacionalistákat is maga mögött tudó tömörülés a voksok 11 százalékára számíthat, és elemzők szerint biztosíthatja a többséget a PiS-kormányzás folytatásához – hacsak az ellenzék nem indít közös listát, amire eddig kevés esély mutatkozott.

A már említett három mellett várhatóan még két alakulat lépheti át a választási küszöböt: a Polska 2050 nevű új jobbközép párt – amelyet Szymon Hołownia médiaszemélyiség alapított két éve –, illetve a baloldali Lewica, amelynek támogatói tábora mintegy harmadával csökkent 2019-hez képest, viszont még így is 10 százalék körüli eredményre számíthat.

Kommunikációs manna

A lengyel konzervatívok legfontosabb választási ügynöke tavaly óta: Oroszország. Ukrajna lerohanása és a PiS-kormány szolidaritása a megtámadott keleti szomszéddal egységbe kovácsolta a hagyományosan oroszellenes lengyel társadalmat, valamint konszolidálta a Jarosław Kaczyński által elnökölt párt támogatottságát. A háború egyúttal leszűkítette az ellenzék mozgásterét. Ezt a konjunktúrát próbálta még jobban kiaknázni a PiS azzal a törvénnyel, amellyel extrém esetben az ellenzéki vezetők kiiktatásához vezethet.

Az ellenzék gyanúja – miszerint a törvény célja megakadályozni Donald Tusk indulását – már csak azért sem tűnik légből kapottnak, mert a PiS vezetői rendszeresen a szemére vetik a volt miniszterelnöknek, hogy kiszolgáltatta a lengyel gazdaságot Moszkva energetikai zsarolásának. Az új törvény pedig éppen azt vizsgálná – 2007-ig visszamenően –, hogy mennyire veszélyeztették „orosz ügynökök” a lengyel biztonságpolitikát.

Az Európai Bizottság, de főleg az amerikai külügyminisztérium tiltakozására Andrzej Duda elnök kezdeményezte a frissen kihirdetett jogszabály módosítását. Ha a változtatásokat elfogadják és életbe lépnek, a jogszabály még mindig alkalmas lesz az ellenzéki politikusok megbélyegzésére és megfélemlítésére. Ugyanis a javasolt módosítások szerint, noha a vizsgált személyeket már nem tiltanák el a közügyek gyakorlásától, az elvileg független, de valójában a kormányzó párt által ellenőrzött kilenctagú bizottság kiállítana róluk egy „bizonylatot”, miszerint „az orosz befolyás alatt cselekvő személy nem garantálja a közérdekű tevékenység megfelelő elvégzését”. A bizottság döntése ellen – a korábbi változattól eltérően – fellebbezni lehet a bíróságon, de ez semmire sem garancia, tekintve a lengyel bíróságok pártatlanságával kapcsolatos aggályokat. (Az Európai Unió a bíróságok „bedarálása” miatt folytat a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárást Lengyelország ellen.) Másfelől egyáltalán nem biztos, hogy a kormánypárt parlamenti képviselői megszavazzák Duda elnök módosító javaslatait.

A lengyel sajtó kedden arról írt, hogy a Szejm PiS-többsége már a következő ülésen megválaszthatja az úgynevezett ellenőrző bizottság tagjait. Míg Andrzej Duda nemzetközi nyomásra állítólag a „lex Tusk” módosítását akarja, addig változatlan formában, azaz szankciókkal együtt hatályba lépett a múlt pénteken aláírt jogszabály. Erre is hivatkozott a Baloldal elnöke, amikor felhívást intézett ellenzéki kollégáihoz: „Mutassuk meg az embereknek, hogy akarunk együttdolgozni”. Czarzasty elképzelése szerint a választásokig az ellenzéki pártok tartózkodnak egymás támadásától, majd miután megnyerik a választást, formálisan is szövetségre lépnek a közös kormányzás érdekében.

Források szerint, noha a PiS-vezetés nyilvános lekicsinyli az ügynöktörvény elleni megmozdulást, felismerte a benne rejlő veszélyt. „Ez jelzés volt arra, hogy ha bármivel fokozzuk a társadalmi feszültséget, Donald Tusk utcára viszi az embereket, és azok követni fogják" – nyilatkozta a kormányzó párt egyik vezető politikusa a Gazeta Wyborczának.