Az afganisztáni tálibok külügyminiszter-helyettese „felszólította” az iszlamisták felső vezetését, hogy nyissa meg az iskolákat a lányok számára. Nyugati diplomaták világossá tették, hogy a tálibok hivatalos elismeréséhez vezető út mindaddig blokkolva van, amíg a nőkkel kapcsolatos politikájuk nem változik.

Helyi idő szerint kedden két amerikai térhetett haza az Egyesült Államokba háromévi afganisztáni fogság után. A katari közvetítéssel létrejött alkut még a Biden-adminisztráció ütötte nyélbe, de a fogolycserét már egy nappal az új elnök beiktatása után bonyolították el, egyebek mellett a rossz időjárás miatt.

Az afganisztáni tálibokkal kötött megállapodás értelmében a két amerikait egy kábítószercsempészre cserélték, akit 2008-ban két életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Korábban a tálibok egy fő finanszírozója volt.

Kabulban az Egyesült Államok és Afganisztán közötti kapcsolatok „normalizálása” felé tett lépésként méltatták a fogolycserét. Washington nem ismeri el hivatalosan a 2021 augusztusa óta regnáló tálib rezsimet, ahogy a világ többi állama sem. A tálibok minden eszközt megragadnak, hogy ezen változtassanak, és visszafordítsák a gazdaság mélyrepülését, amelyet a hatalomátvételükre adott külföldi reakciók – kinnlevőségek befagyasztása, egyéb szankciók – indítottak el.

„Az Iszlám Emirátus pozitívan tekint az Amerikai Egyesült Államok lépéseire, amelyek segítik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását és fejlődését” – áll a kabuli kormány közleményében, amely hozzáteszi, hogy a fogolycsere „jó példa a problémák párbeszéd útján történő megoldására”.

Ebben a kulcsban lehet értelmezni az egyik magas rangú tálib politikus hétvégi, közvetlenül a washingtoni stafétaváltás előtt tett nyilatkozatát. Sir Mohammad Abbász Sztanekzai külügyminiszter-helyettes egy nyilvános rendezvényen hibásnak nevezte a tálib kormány nőkkel kapcsolatos politikáját, és felszólította a kabuli vezetést, hogy szüntesse meg a lányok oktatására vonatkozó korlátozásokat.

Sztanekzai hangsúlyozta, hogy a lányok oktatásának tilalma nincs összhangban az iszlám saría joggal. „Arra kérjük az Iszlám Emirátus vezetőit, hogy nyissák meg az oktatás kapuit” – mondta a Tolo helyi műsorszolgáltató szerint. Hozzátette, hogy Mohamed próféta idejében a tudás ajtaja nyitva állt mind a férfiak, mind a nők előtt. „Ma negyvenmillió lakosból húszmillió emberrel szemben követünk el igazságtalanságot” – magyarázta Sztanekzai, aki az amerikai erők 2021-es kivonulásához vezető tárgyalásokat irányította a tálibok részéről Dohában, az előző Trump-adminisztráció idején.

Az Associated Pressnek nyilatkozó szakértő szerint a különvélemény nem újdonság, viszont első alkalommal történik meg, hogy valaki közvetlen felhívást intéz a nőpolitika megváltoztatására, ráadásul a keményvonalas iszlamista csoport legfőbb vezetőjének, Hajbatullah Ahundzáda mollának címezve. „Sztanekzai tovább ment abban az értelemben, hogy nyilvánosan megkérdőjelezte a jelenlegi megközelítés legitimitását” – nyilatkozta Ibrahim Bahissz, a Crisis Group nevű agytröszt dél-ázsiai programjának elemzője.

Noha kezdetben mérsékeltebb uralmat ígértek, az Afganisztánt kormányzó tálibok rögtön a 2021-es hatalomátvétel után kitiltották a nőket a nyilvánosság legtöbb területéről, és megakadályozták, hogy a lányok hatodik osztály fölött iskolába járjanak. A több mint három éve „ideiglenesen” bezárt lányiskolákat azóta sem nyitották meg újra, sőt időközben teljes mértékben visszatértek az előző, 1996–2001 közötti rezsimjük praktikáihoz. A Reuters korábban forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a lányok továbbtanulásának tilalmával sok tálib vezető sem értett egyet, az intézkedést a legfőbb vallási vezető és szűk tanácsadói köre erőltette.

A nők jogainak lábbal tiprása – az iszlám jog sajátos értelmezése alapján – a legfontosabb kérdés, amely a kabuli rezsim nemzetközi elszigetelődéséhez vezetett. Nyugati diplomaták világossá tették, hogy a tálibok hivatalos elismeréséhez vezető út mindaddig blokkolva van, amíg a nőkkel kapcsolatos politikájuk nem változik.

Január elején Sztanekzai egy kabuli rendezvényen arról beszélt, hogy Afganisztán jó kapcsolatokat szeretne ápolni az Egyesült Államokkal. Arra kérte az új amerikai elnököt, Donald Trumpot, hogy változtasson országának Afganisztánnal kapcsolatos politikáján, és léptessen életbe új politikát a tálibok és az Egyesült Államok által 2020-ban aláírt dohai megállapodás alapján.

A tálibokat egyetlen ország sem ismeri el Afganisztán legitim vezetőiként, de néhány ország – köztük Oroszország és India – nem zárkózik el teljesen a kapcsolattartástól.

A hónap elején Dubajban indiai-afgán magas szintű diplomáciai találkozót tartottak, jelezve a felek mélyülő együttműködését. Múlt hónapban az orosz parlament alsóháza első olvasatban jóváhagyott egy régóta vitatott törvényjavaslatot, amelynek alapján Moszkva törölheti a tálibokat a terrorista csoportok névsorából.

Kedden az Egyesült Arab Emírségek vezetője, Mohammed bin Zájed al-Nahján abu-dzabi sejk fogadta Sziradzsuddin Hakkáni tálib belügyminisztert, akinek hálózata hajtotta végre a legvéresebb támadásokat a Nyugat által támogatott afgán kormány ellen a 2021-es hatalomváltást megelőző két évtizedben. Hakkáni fején továbbra is 10 millió dolláros vérdíj van az Egyesült Államokban, amely az Egyesült Arab Emírségek fontos szövetségese, emlékeztet az AP.