Egyre gyakoribbak a harcok Afganisztán keleti határán, ahol újabban Pakisztán határozottabban – következésképp halálosabb következményekkel – lép fel a tálib harcosokkal szemben. A térségben tavaly a terrortámadások gyakorisága és intenzitása olyan szintet ért el, amelyre egy évtizede nem volt példa. Iszlámábád azzal vádolja a kabuli tálib vezetést, hogy menedéket és támogatást biztosít a terroristáknak.

Amikor húszévi amerikai uralom után, 2021 augusztusában Afganisztán ismét a tálibok kezére került, a pakisztáni hírszerző szolgálat vezetője az elsők között látogatott Kabulba, legitimálva az új rezsimet. A gesztus keveseket lepett meg. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő amerikai invázió után a pakisztáni vezetést gyakran érte a vád, hogy rejtegeti vagy legalábbis megtűri a területén menedéket kereső tálib vezetőket és harcosokat. Az utóbbi három és fél évben fordult a kocka, Iszlámábád pedig az amerikaiak korábbi helyzetéhez nagyon hasonló szituációban találta magát.

A pakisztáni tálibok (Tehreek-e-Taliban Pakisztán, TTP) vérszemet kaptak, és ugyanazt a forgatókönyvet alkalmazzák, mint afganisztáni társaik az amerikai erőkkel szembeni, két évtizeden át tartó felkelés idején. A pakisztáni kormányerők elleni támadásokat afgán területén készítik elő, és rendszerint ott is keresnek menedéket a megtorlás elől. Ráadásul pakisztáni tisztségviselők szerint a TTP nagy mennyiségű modern fegyverhez és felszereléshez – például éjjellátó szemüvegekhez – jutott, miután az amerikai hadsereg által kiképzett és felszerelt afgán hadsereg jóformán harc nélkül megadta magát a táliboknak. Ez jelentős előnyt biztosít a felkelőknek a pakisztáni kormányerőkkel szemben.

A Pakisztáni Béketanulmányok Intézete, egy iszlámábádi székhelyű agytröszt múlt héten kiadott jelentésében úgy értékelte, hogy a terrortámadások gyakorisága és intenzitása megugrott Kabul tálib hatalomátvétele óta, és tavaly olyan szintet ért el, amelyre egy évtizede nem volt példa.

Iszlámábád szerint a modern fegyverek nem pusztán egyéni nyerészkedés eredményeként kerülhettek a pakisztáni felkelőkhöz, maga a kabuli rezsim is tevőlegesen segíti őket.

Kabul és Iszlámábád kapcsolatai drámaian megromlottak. December 24-én a pakisztáni légierő által végrehajtott támadások több mint 50 ember halálát okozták Kelet-Afganisztánban, a két ország közötti eddigi legsúlyosabb összecsapásban. Iszlámábád szerint a csapások a TTP búvóhelyeit vették célba a határ afganisztáni oldalán. A kabuli kormány szerint az áldozatok közt nők és gyermekek is voltak.

A feszültség az elmúlt napokban is magas maradt. Pénteken a kora reggeli órákban a pakisztáni légierő legalább 50 rakétát lőtt ki több falura a keleti Kunar tartományban. A hírt közlő forrás szerint egyelőre nem érkeztek jelentések az incidens lehetséges áldozatairól vagy károkról, és a tálib hatóságok sem kommentálták az ügyet. Hasonló incidens történt január 2-án, amikor a pakisztáni hadsereg tüzérséggel lőtt három falut a délebbre fekvő Khost tartományban.

Csütörtökön az Afganisztánnal határos Haibar-Pahtúnhva tartományban fegyveresek túszul ejtettek 16 munkást, akik a Pakisztáni Atomenergia Bizottság felügyelete alá tartozó bányába tartottak. Nyolcat közülük a biztonsági erők még aznap kiszabadítottak, a többiek sorsáról nem tudni.

Kapcsolódó

Több tucat embert ölt meg terrortámadásokban a szeparatista szervezet

Pakisztán Beludzsisztán tartományában szeparatista fegyveresek koordinált támadásaik során rendőrőrsöket, vasútvonalakat és országutakon közlekedő járműveket támadtak meg, legalább 39 embert megölve – közölték hétfőn tisztségviselők az etnikai lázadók évek óta legelterjedtebb terrortámadásában.  

Pakisztán terrortámadás szeparatizmus terrorista

A pakisztáni tálibok stratégiája átalakulóban van. A többnyire civileket célzó „klasszikus” terrortámadások helyett újabban a pakisztáni biztonsági erőkkel folytatott harcra összpontosítanak. Ezt megerősítette egy interjúban Qari Shoaib Bajauri, egy magas rangú pakisztáni tálib vezető is, aki tagadta ugyan, hogy a csoport afgán harcosokra támaszkodna, de azt elismerte, hogy soraiban vannak „pakisztáni mudzsáhidok”, akik az afgán tálibok oldalán harcoltak, és most „hazatértek”.

Egy tavalyi jelentésben az ENSZ szankciófigyelő csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a közelmúltbeli határon átnyúló támadásokban a kabuli tálib rezsim különböző rangú tagjai, valamint al-Kaida militánsok segítették a pakisztáni tálibokat, illetve fegyvereket és felszereléseket szállítottak nekik.

A kabuli rezsim hivatalos álláspontja a tagadás. Következetesen állítják, hogy a TTP Pakisztánon belülről működik, és az afgán vezetés nem felelős a szomszédos országok biztonságáért. Ugyanakkor egyes körök részéről nyomás nehezedik a kabuli kormányra, hogy nyíltan álljon ki a „pakisztáni testvérek” mellett. Ezzel magyarázhatók az ellentmondásos nyilatkozatok a kabinet egyes tagjai részéről. Khairullah Khairkhwa megbízott információs miniszter december végén kijelentette: „népünk akarata az, hogy védelmet nyújtsunk minden embernek – helyieknek és vendégeknek egyaránt”. A nyilatkozatot széles körben úgy értelmezték, mint burkolt megerősítését annak, hogy az afgán kormány pakisztáni tálib fegyvereseket fogad „vendégként”.

Ezzel kapcsolatban a Washington Post felidézte, hogy az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején a tálibok hasonló megfontolásból „vendégül látták” az al-Kaida fegyvereseit és a 9/11-es terrortámadásokat kitervelő Oszama bin Ladent. Az akkori „kaland” az amerikai invázióhoz és a tálib rezsim bukásához vezetett 2001 végén. Nem sokkal jobbak a tálibok esélyei az atomhatalom Pakisztánnal szemben sem. Éppen ezért a pakisztáni tálibok jelenléte egyre kínosabb a kabuli hatóságok számára, akik „mostanra már rájöttek, hogy a TTP káderei visszaélnek a vendégszeretetükkel”, vélekedett Asif Durrani, Pakisztán korábbi afganisztáni különleges képviselője.

Pakisztán részéről továbbra is van nyitottság a párbeszédre. Miközben a pakisztáni vadászbombázók éppen megtorló csapásokat hajtottak végre Kelet-Afganisztánban, Durrani utódja Kabulban tárgyalt Sziradzsuddin Hakkáni belügyminiszterrel. Ő vezeti a Hakkáni-hálózatot, amely a tálibok pénzügyeiért és katonai eszközeiért felelt a múltban, és történelmileg szoros kapcsolatokat ápolt Iszlámábáddal.

Biztonságpolitikai szakértők szerint a Hakkáni család továbbra is befolyásos, de ha meg akarja oldani a határokon átnyúló terrorizmus problémáját, Pakisztánnak közvetlenül az afgán rezsim valódi központjával kell keresnie a kapcsolatot: Hibatulla Ahundzáda vallási vezetővel és a jelenlegi tálib rezsim gerincét adó kandahári csoport többi tagjával.