Noha kezdetben mérsékeltebb uralmat ígértek, az Afganisztánt 2021 óta kormányzó tálibok mára teljes mértékben visszatértek az előző, 1996–2001 közötti rezsim praktikáihoz. A saría (iszlám jog) legújabb értelmezése teljesen kizárja a nőket a nyilvánosságból.

A közösségimédia-oldalakon újabban ezerszám jelentek meg videók, amelyeken hétköznapi afgán nők énekelnek a legkülönfélébb környezetben, de többnyire a szabadban. A fura trend válasz a tálib rezsim frissen bevezetett szabályozásaira, amelyek még jobban megkeserítik a túlzott szabadságnak eddig sem örvendő afgán nők életét.

Az ázsiai országot a 2021. augusztusi amerikai kivonulás óta kormányzó radikális iszlamista mozgalom augusztus végén fogadta el első átfogó törvénycsomagját „a bűnök megelőzésére és az erények előmozdítására”. A női szabadságjogok szempontjából a legsúlyosabb az az előírás, amely megköveteli a nőktől, hogy az otthonuk falai közül kilépve elrejtsék az arcukat, a testüket, sőt a hangjukat is.

A rendelkezések széleskörű nemzetközi elítélést váltottak ki. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főképviselője felháborítónak nevezte, hogy az új erkölcsi törvények lényegében kiírják a nőket a nyilvánosságból. Az oktatást és a legtöbb munkakör ellátását tiltó rendelkezésekkel együtt az új törvények „rendszeres nemi üldöztetésnek” minősülnek, és az ország jövőjét veszélyeztetik – mutatott rá Türk.

A tálibok visszautasítják a vádakat. Mindazonáltal a kabuli rezsim rögtön a hatalomba való visszatérése után elkezdte a nők szisztematikus kizárását a nyilvánosságból. Annak ellenére, hogy kezdetben mérsékeltebb uralmat ígértek – szemben a kilencvenes évek első tálib kormányzatával –, a 2021-es hatalomátvétel után azonnal kitiltották a nőket a közélet legtöbb területéről, és megakadályozták, hogy a tizenkét évnél idősebb lányok iskolába járjanak. Erősen korlátozták a hajadonok munkavállalását, utazását és hozzáférését az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint elkezdték szigorúan büntetni az iszlám fejkendőnek a tálib értelmezéstől eltérő viselését. Sok területen már a tálib hatalomátvétel után „eltanácsolták” a női alkalmazottakat. Akik mégis dolgozhatnak és nem házasok, azoknak sok esetben gyalogolniuk kell a munkahelyükre, mert férfikísérő nélkül nem szállhatnak buszra.

Formális erénytörvény azonban eleddig nem létezett. Ezt a „hiányt” pótolja a keményvonalas iszlamista csoport legfőbb vezetője, Hajbatullah Ahundzáda molla által aláírt, rendkívül részletes törvénykönyv. A 114 oldalt felölelő, 35 paragrafust tartalmazó szabályozás megköveteli a nőktől, hogy az eddig elfogadott, az arcot szabadon hagyó hidzsáb helyett a fejet is eltakaró burkát viseljenek idegenek előtt, „hogy elkerüljék a kísértést és mások megkísértését”.

A törvénykönyv 13. cikke szerint „a női hang intim”, ezért nyilvánosság előtt nem hallatható – szavalás, felolvasás vagy éneklés céljával sem. A nőknek tilos szemkontaktust létesíteni férfiakkal, akikkel nem állnak rokoni vagy házastársi kapcsolatban. Erre amúgy nem is lesz alkalmuk, ha betartják a 19. cikket, amely tiltja a két nem tagjainak „keveredését”. Ugyanez a cikk tiltja az egyedülálló nők utazását és fuvarozását (ha maguktól nem tartanák be a tiltást), valamint a zenélést és zenehallgatást. Ugyanakkor kötelezi az utazókat és a közszállításban dolgozókat, hogy a törvényben megjelölt időpontokban imaszünetet tartsanak.

A törvény betartását a „bűnök megelőzésére és az erények előmozdítására” létrejött minisztérium felügyeli, és szükség esetén alkalmazza a megfelelő szankciókat. A törvénykönyv előírásait ismertető AP hírügynökség emlékeztetett: egy ENSZ-jelentés már júliusban felhívta a figyelmet, hogy a tálibok erényügyi minisztériuma egyre brutálisabban próbál érvényt szerezni az „iszlám törvényeknek”, illetve a sajátos értelmezésük alapján hozott ad hoc rendeleteknek, „fokozva a félelem légkörét” az országban. A dokumentum arra is kitért, hogy a minisztérium kiterjesztette hatáskörét a nyilvánosság más területeire is, beleértve a médiafigyelést és a kábítószer-függőség felszámolását.

Helyszíni jelentések szerint az állami irányítás alatt álló RTA műsorszolgáltató leállította a sugárzást Kandahár tartományban arra hivatkozva, hogy az erkölcsi törvények 17. cikke tiltja élőlények ábrázolását. Nem kizárt, hogy ez csak a kezdet – tekintve, hogy Kandahár a tálibok déli hatalmi központja és Ahundzáda molla bázisa –, és az új törvénykönyv alapján végül teljesen megszűnik a máris erősen korlátozott afgán média.

Richard Bennett, aki az ENSZ emberi jogi jelentéstevőjeként több alkalommal munkalátogatást tett Afganisztánban, elmondta, hogy több tartományból kapott jelzéseket az erkölcsi felügyelők jelenlétének látható növekedéséről, valamint a korlátozások szigorításáról. Például a borbélyokat arra utasították, hogy ne vágják a férfiak szakállát meghatározott hosszúságnál rövidebbre. Bennettet augusztusban kitiltották Afganisztánból a tálibok „propaganda terjesztése” miatt.

A 2021-es tálib hatalomátvétel milliókat sodort szegénységbe. A külföldi segélyek szinte egyik napról a másikra leálltak, Afganisztán valutatartalékainak befagyasztása és az egyéb szankciók pedig tovább fokozták a külső támogatásoktól függő gazdaság problémáit.

Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint 12,1 millióra tehető azoknak az afgánoknak a száma, akik nem jutnak elegendő élelemhez. A lakosság negyede nem tudja, mikor és honnan szerez legközelebb ennivalót.