Jun Szogjol történelmet írt azzal, hogy ő lett az első dél-koreai elnök, akit hivatali ideje alatt őrizetbe vettek. Ugyanakkor nagyon erősen nem lóg ki a sorból: a második világháború után létrejött távol-keleti országban az számít ritkaságnak, ha egy elnök épségben és szabadlábon befejezi a megbízatását.

Dél-Korea csaknem valamennyi vezetőjét súlyos vádak érték, személyesen vagy családtagjai révén. Az alkotmányjogi felelősségre vonás már-már kötelezőnek számít, de akadt az elnökök között olyan, aki börtönben végezte, esetleg száműzték vagy meggyilkolták.

Már az első dél-koreai elnökök is drámai véget értek

A II. világháború és az egységes Korea megteremtésére irányuló próbálkozások kudarca után Li Szin Man 1948-tól, több mint egy évtizeden át irányította Dél-Koreát. Vezetésével az ország sikeresen ellenállt az 1950–53-as koreai háború alatt a Szovjetunió és Kína által támogatott Észak „egységesítési” törekvéseinek, ami lényegében a Dél leigázását jelentette volna. Ennek ellenére 1960-ban eltávolították hivatalából, és 1965-ben száműzetésben halt meg Hawaii szigetén. Utolsó éveit egy kunyhóban töltötte, jövedelem nélkül. A Li lemondása által keltett politikai zűrzavart kihasználva Pak Csong Hi vette át a hatalmat egy államcsínnyel, 1961-től 1979-ben bekövetkezett haláláig. Neki tulajdonítják a dél-koreai gazdasági csoda megalapozását. Olcsó kölcsönöket nyújtott az olyan nagyvállalatoknak, mint a Samsung és a Hyundai, ösztönözte az exportot és országos infrastruktúra-fejlesztést hajtott végre.

A későbbi elnökasszony, Pak Kunhje apja vaskézzel kormányzott, főleg utolsó éveiben félelem és terror uralkodott Dél-Koreában. Végül az elnök titkosrendőrségeként is működő biztonsági szolgálat főnöke lelőtte, minden jel szerint nem szándékosan. A sors fintora, hogy négy évvel korábban Pak túlélt egy merényletkísérletet. Akkor a támadó által leadott lövések „csak” a first ladyt sebesítették meg halálosan.

Mély politikai megosztottság

Maga a lázadással vádolt és ezért felfüggesztett Jun Szogjol azzal tett szert országos ismertségre, hogy rács mögé küldte Pak Kunhje korábbi elnököt (2013–2016). Nem zárható ki teljesen, hogy a bosszú vezérelte, ugyanis három évvel korábban Dél-Korea első és eddig egyetlen női elnöke felfüggesztette, majd áthelyeztette Junt egy vidéki ügyészségre, amikor az éppen a hírszerzés beavatkozását vizsgálta az előző elnökválasztásba.

Jun a korrupciós eseteket vizsgáló különleges ügyosztály vezetőjeként tért vissza Szöulba, Pakot pedig 2018-ban a bíróság 24 év börtönre ítélte abban a korrupciós ügyben, amely miatt 2016 decemberében felmentették hivatalából.

A Pak-ügyben játszott szerepének köszönhetően – illetve annak ellenére – Jun a konzervatívok üdvöskéje lett. Ehhez hozzájárult az is, hogy Pak menesztése után az időközben legfőbb ügyésszé avanzsált későbbi államfő célkeresztbe fogta az új, baloldali adminisztrációt. Mun Dzsein elnököt (2017–2022) nem sikerült ugyan elkapnia – ő a ritka kivételek egyike, aki „normálisan” le tudta zárni a mandátumát –, viszont felépített egy ügyet az államfő egyik közeli szövetségese ellen. A liberális Mun Dzsein 2021-ben kegyelemben részesítette a konzervatív Pakot.

Pak konzervatív elődje, I Mjongbak (2008–2013) ugyancsak börtönben végezte. 2018-ban 15 év szabadságvesztésre ítélték sikkasztás, kenőpénz elfogadása és az államkassza megkárosítása miatt. Őt Jun Szogjol részesítette kegyelemben.

A 2003-ban hivatalba lépett No Muhjon ennél is szomorúbb véget ért. Elnöksége második évében illegálisan kampányolás vádjával felfüggesztette a parlament. Noha az alkotmánybíróság felmentette a vád alól, megbízatása lejártával ismét meggyanúsították korrupcióval. A vizsgálat nagy közfigyelmet kapott. A botrány következtében No öngyilkos lett, 2009. május 23-án levetette magát egy szikláról. Az ügy nyomán – amelyben ugyancsak benne volt Jun keze – a baloldal összeomlott, egy évtizedes jobboldali kormányzás következett.

Félresikerült ügyészállam

Pak Csong Hi megítélése a mai napig ellentmondásos. Ugyanakkor egy 2021-es Gallup-felmérés szerint ő az egyik legpozitívabban értékelt dél-koreai exelnök. A magyarázat kézenfekvő: reformjai révén meghatározó szerepet játszott abban, hogy a világ egyik legszegényebb országa néhány évtized alatt a világ egyik vezető gazdaságává vált. Csakhogy megfigyelők szerint az 1970–es években lefektetett államilag irányított kapitalizmus modellje áll egyúttal Dél-Korea végeérhetetlennek tűnő politikai válsága mögött, mutat rá a Financial Times. A nagyvállalatokkal kötött üzlet arról szólt, hogy pénzügyi támogatásért cserébe a cégek követik az állam utasításait. A konglomerátumok fölötti ellenőrzés eszköze a börtönnel való fenyegetés volt, a kontroll fenntartása érdekében homályosan megfogalmazott törvényeket fogadtak el. Az ország demokratizálódása után ezeket nemcsak az üzleti vezetőkre alkalmazták, hanem a politikusokra is, destabilizálva ezzel a politikai rendszert.

Egyelőre nem látszik a vége. Az ügyészek kezével végrehajtott politikai leszámolások újabb bosszúért kiáltanak. Miután Jun Szogjol hűvösre tette Pak Kunhjét, most neki kell szembesülnie a börtön perspektívájával. Valószínű utódja, Li Dzsemjung demokrata párti elnök ellen máris folyamatban van több – meglátása szerint politikailag motivált – nyomozás. Mellesleg az elnök és követői által terjesztett összeesküvés-elméletek tovább mélyítik a szakadékot a szekértáborok közt – már ha lehetséges azután, hogy Jun egyik hitbuzgó követője nyakon szúrta Lit, aki csodával határos módon túlélte a támadást.