Jun Szogjol dél-koreai elnök csütörtökön leváltotta védelmi miniszterét, miután a szöuli ellenzék pártjai vád alá helyezték minden idők legrövidebb és legfurább puccskísérlete miatt. Maga az államfő viszont nem hajlandó visszalépni, pedig most már saját pártja is a felfüggesztését sürgeti.

Jun Szogjol soha nem volt különösebben népszerű. A 2022-es elnökválasztás alkalmával alig félszázalékos szavazatkülönbséggel, a voksok 48,56 százalékával választották meg. Konzervatív pártja, a Népi Erő Párt (PPP) mindössze a mandátumok harmadát szerezte meg a 300 fős törvényhozásban.

Az áprilisi parlamenti választások előtt a lassuló gazdaság és – az egyre merészebb észak-koreai diktátor fenyegetőzései következtében – romló biztonsági helyzet mellett katasztrófák és botrányok rontották a kormánypárt kilátásait. Az előző őszi, 158 halálos áldozattal járó halloweeni tömegszerencsétlenség hullámai még el sem ültek, amikor napvilágra került egy videó, melynek tanúsága szerint az elnök felesége elfogad egy 2200 dollárt érő Dior táskát.

Az elnök egészségügyi reformjával elégedetlen orvosok február óta folyamatosan sztrájkolnak. Számos kinevezési javaslatát és törvénykezdeményezését – legutóbb a jövő évi költségvetés elfogadását – blokkolta a parlamentben kényelmes többséggel rendelkező Demokrata Párt. Az ellenzék törvényhozói ugyanakkor nyomást gyakoroltak a korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel gyanúsított first lady és több kormányzati vezető felelősségre vonása érdekében.

Jun kedden mindent egy lapra tette fel, és statáriumot hirdetett, amire a diktatúrától négy évtizede szabadult Dél-Koreában még nem volt példa. Betiltott minden politikai tevékenységet és civil összejövetelt, és katonai parancsnokság alá helyezte valamennyi sajtóterméket és publikációt. A deklarált cél: megmenteni az országot a kommunista Észak-Korea zsoldjában álló „államellenes erőktől”.

A puccskísérlet rövid úton meghiúsult. Ezrek vonultak utcára az elnök vád alá helyezését követelve, az ellenzéki képviselők pedig a parlamenti alkalmazottakkal karöltve bútorokból emelt barikádokkal és tűzoltó készülékekkel megakadályozták, hogy a hadsereg átvegye az ellenőrzést. A törvényhozók, köztük Jun saját pártjának tagjai egyhangúlag megszavazták a hadiállapot eltörlését.

Hat órával a bejelentése után az elnök visszavonta a döntését, csütörtökön pedig közölte, hogy meneszti védelmi miniszterét. A távozó Kim Dzsonghjon magára vállalta a felelősséget a hadiállapot idején végrehajtott valamennyi katonai akcióért, köztük a parlament lezárásáért is. Lemondott Park Anszu vezérkari főnök is, akire a szükségállapot alkalmazását bízták.

Mióta visszavonta a hadiállapot elrendelését, az elnök nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Kevés az esélye azonban, hogy hallgatásával és egy minisztercserével megúszhatja az affért. Számos tüntetésen követelték a távozását, az ország legnagyobb szakszervezete pedig bejelentette, hogy Jun lemondásáig folytatják a sztrájkot. Az ellenzéki Demokrata Párt előterjesztésére szombaton szavaz a törvényhozás az elnök visszahívására irányuló javaslatról.

Eleinte úgy tűnt, hogy nem lesz meg a szükséges 200 szavazat, hiszen az ellenzék 192, ezen belül a demokraták 170 képviselővel rendelkeznek. Újabban azonban a PPP elnöke is arra a következtetésre jutott, hogy meg kell védeni a koreai népet az elnöktől. Han Donghun azokra az információkra utalt, amelyek szerint a hadiállapot kihirdetésekor, kedd este Jun utasította a hírszerzést, hogy tartóztassák le az általa államellenesnek tartott törvényhozókat, és kísérjék őket a kémelhárítás főhadiszállására, Szöultól délre. Hong Jangvon, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat első igazgatóhelyettese megerősítette pénteken, hogy Jun hat politikai vezető őrizetbe vételére adott utasítást. Köztük volt a kormánypárt elnöke is.

Han Donghun a nap folyamán találkozott Junnal az államfő kérésére, majd a PPP parlamenti frakciója előtt azt mondta: semmit nem hallott az elnöktől, ami álláspontja megváltoztatására késztetné. A New York Times szerint nem világos, a párton belül hányan osztják a pártelnök véleményét, de Han kijelentései növelik az esélyét annak, hogy az alkotmányos vádemelési eljárás sikerrel járjon. A péntek délutáni frakcióülésre – mely végül formális határozat nélkül zárult – várták Junt is, de az elnök nem jelent meg. Vu Vonsik házelnök közölte: a képviselők annyira dühösek, hogy nem tudná szavatolni az államfő személyes biztonságát.

Ha az ellenzéki javaslatot elfogadják, Jun Szogjolt felfüggesztik hivatalából mindaddig, amíg az alkotmánybíróság nem dönt a menesztéséről vagy a tisztségébe való visszahelyezéséről. Előbbi esetben 60 napon belül új választást kell kiírni.

Az eljárás sikeréhez nyolc kormánypárti törvényhozónak kellene átszavaznia. Csütörtökön még a PPP elnöke még arra hivatkozva ellenezte Jun felfüggesztését, hogy csak fokozná a zűrzavart. Az időközben napvilágra került részletek hatására pénteken délután már osztotta ez ellenzéki képviselők véleményét, miszerint félő, hogy ha az elnök hivatalban marad, újabb puccsal próbálkozik. Az aggodalmakra reagálva a dél-koreai hadvezetés biztosította a lakosságot – egy ellenzéki képviselőkkel készített „videóinterjúban” –, hogy a jövőben nem engedelmeskedne egy újabb hadiállapotról szóló parancsnak.

Elemzők szerint a legoptimistább forgatókönyv az elnök számára a lemondás lenne. Ezzel szükségtelenné válna a vádemelés, és pártja is jobb esélyekkel indulna a két hónapon belül esedékes elnökválasztáson. Elképzelhető ugyanakkor, hogy Jun időhúzásra játszik. Az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Li Dzsemjung támogatottsága 41,3 százalékon áll egy friss felmérés szerint, miközben öt ügyben várja a legfelsőbb bíróság ítélethirdetését. Ha Junt felfüggesztik, Li szinte biztosan megnyeri az elnökválasztást, amelyen elég a relatív többség. Ha az alkotmánybíróság az elnök javára dönt, Jun hátradől, és kivárja a jogerős ítéletet fő riválisa pereiben.

A keddi puccskísérlet megdöbbentette az európai és az amerikai közvéleményt, amely a nyugati demokrácia egyik keleti bástyájaként tekint Dél-Koreára. Az ellenzék vezető pártját irányító Linak azonban szintén akadnak „sötét foltjai”. A két éve tartott elnökválasztáson hajszállal alulmaradt populista politikusra november 15-én egy év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a bíróság a választási törvény megsértése miatt. A Demokrata Párt elnöke fellebbezett, de ha másodfokon is veszít, elköszönhet az elnökjelöltségtől. Múlt hónap végén a bíróság felmentette egy másik ügyben, amelyben hamis tanúzásra való kényszerítéssel vádolták. Több eljárás van folyamatban ellene továbbra is. Ezekben vesztegetéssel, illetve egy 1 milliárd dolláros ingatlanfejlesztési botrányban való érintettséggel vádolják.