Csütörtökön Genfben tartják az iráni–amerikai nukleáris tárgyalások harmadik fordulóját, miközben az Egyesült Államok a jelek szerint egyre közelebb kerül a katonai konfliktushoz Teheránnal. Egyes megfigyelők szerint Donald Trump elnök olyan helyzetbe manőverezte magát, hogy már nem tud arcvesztés nélkül meghátrálni.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok látványosan növelte katonai jelenlétét a Közel-Kelet térségében, miközben megbízottjai tárgyalásokat folytatnak Irán képviselőivel. A deklarált cél megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert. Irán tagadja, hogy ilyen szándékai lennének, ugyanakkor tavaly nyáron Trump azzal kérkedett, hogy „totálisan megsemmisítette” az iráni nukleáris létesítményeket.

Az unió állapotáról tartott kedd esti beszédében sem mondott pontosabbat az amerikai elnök. „Szeretném ezt a problémát diplomáciával megoldani. De egy dolog biztos: nem engedem, hogy a terrorizmus messze legnagyobb támogatója világszerte nukleáris fegyver birtokába jusson” – bizonygatta Trump, aki egy hete figyelmeztette Iránt, hogy „nagyon rossz dolgok történnek”, ha nem születik megállapodás a nukleáris programról.

Több megfigyelő szerint a washingtoni adminisztráció célja valójában az 1979-es iszlám forradalommal hatalomra került rendszer leváltása. Donald Trump azután kezdett hirtelen kiemelt érdeklődést mutatni az iráni emberi jogok és az – elvileg megsemmisített – iráni atomprogram iránt, hogy kiderült: a teheráni rezsimnek sikerült elnyomnia a múlt év végén kirobbant rendszerellenes megmozdulásokat. Scott Bessent pénzügyminiszter egy február eleji kongresszusi meghallgatáson elárulta, hogy az irániak „spontán elégedetlenségét” tulajdonképpen Washington idézte elő. „Dollárhiányt okoztunk az országban, és ez az erőfeszítés gyors és nagyszerű csúcspontot ért el decemberben, amikor Irán egyik legnagyobb bankja csődbe ment. A bankot megrohamozták, ezért a központi banknak pénzt kellett nyomtatnia, az iráni valuta pedig szabadesésbe esett, az infláció robbanásszerűen emelkedett. Ezért láttuk az iráni népet az utcán” – fogalmazott Bessent a szenátus banki bizottsága előtt, az amerikai mainstream sajtó által elhallgatott nyilatkozatában.

Donald Trump két repülőgéphordozót is a térségbe vezényelt – köztük a világ legnagyobb hadihajóját, a USS Gerald Fordot. Ugyanakkor a Le Monde által ellenőrzött műholdfelvételek szerint az Iránnal szomszédos országokban található amerikai támaszpontokon többszörösére nőtt a harci repülőgépek száma – annak ellenére, hogy ezek az országok hivatalosan megtagadták, hogy területükről támadást indítsanak iráni célpontok ellen. Vadászgépek, bombázók, utántöltő gépek és rakétavédelmi rendszerek sokasága jelent meg a Közel-Keleten. Ez a legnagyobb amerikai erődemonstráció a régióban az iraki invázió óta.

Amerikai sajtóértesülések szerint Donald Trump egy célzott, vagyis korlátozott támadás elindítását mérlegeli Irán ellen, ha pedig Teherán nem enged a követeléseinek, akkor következne egy nagyobb, a rezsim meggyengítését vagy akár megbuktatását célzó támadás.

A két fél tárgyalói csütörtökön Genfben megvitatnak egy új javaslatot, amely megelőzhetné a katonai konfliktust. Ennek lényege, hogy Irán csak nagyon korlátozott mértékben, kizárólag orvosi célokra dúsíthatna uránt. Egy másik kompromisszumos változat szerint Irán a magasan dúsított urán felét külföldre küldené, míg a többit felhígítaná. Így Teherán elmondhatná, hogy nem mondott le teljesen a dúsításról, Trump pedig azt kommunikálhatná, hogy Irán minden fegyverkezésre alkalmas kapacitását bezárja.

A tárgyalások sikere egyáltalán nem biztos: Trump továbbra is a „nulla dúsítás” álláspontját hangoztatja, Irán pedig a nukleáris programot nemzeti jognak tekinti.

Washington arra is törekedett, hogy a tárgyalásokat a nukleáris kérdésen túl kiterjesszék Irán rakétaprogramjára és a regionális fegyveres csoportok támogatására. Irán nyilvánosan elutasította ezt, bár források a Reutersnek elmondták, hogy a rakétákkal ellentétben a fegyveres csoportok támogatása nem feltétlenül jelent vörös vonalat Teherán számára.

Trump egy hete azt mondta: a világ „a következő tíz napban” megtudja, sikerül-e megállapodásra jutni Iránnal, vagy az Egyesült Államok katonai lépéseket tesz. A lehetséges célpontok között szerepelnek az Iráni Forradalmi Gárda főhadiszállásai, nukleáris létesítmények és a ballisztikus rakétaprogramhoz kapcsolódó objektumok.

Ugyanakkor az amerikai sajtóban több, egymástól független szivárogtatás jelent meg, amelyek szerint a Pentagonban nagyon rossz ötletnek tartják az Irán elleni támadást. A New York Times szerint a vezérkari főnök és a CIA igazgatója is hangsúlyozta az elnöknek, hogy Irán nagyobb falat, mint Venezuela volt.

Kapcsolódó

Háború küszöbén a Közel-Kelet? – Így nézne ki egy amerikai támadás Irán ellen

Az egyik legnagyobb félelem, hogy egy támadás végül a rezsim összeomlásához, majd hosszan tartó instabilitáshoz vezet.

Feszültség Irán Donald Trump Teherán

A hadsereg vezetői szerint az USA kritikusan alacsony készletekkel rendelkezik légvédelmi rakétákból és más kulcsfontosságú fegyverekből. A tavalyi 12 napos közel-keleti háború során az USA elfogyasztotta elfogórakétái negyedét úgy, hogy nem is vett részt közvetlenül a harcokban. A hadsereg szerint egy Irán elleni háború ballisztikus rakéták tömeges bevetésével járna, ami teljesen más léptékű konfliktus lenne, mint korábbi műveletek. Szinte biztos, hogy Irán a közel-keleti amerikai bázisok és Izrael elleni rakétacsapásokkal torolná meg a támadást, illetve lezárhatja a Hormuzi-szorost, a világ energiabiztonságának egyik legkritikusabb pontját.

Az amerikai és más nyugati hírszerző szolgálatok szerint egyre több jel utal arra, hogy Irán aktiválhatja proxyhálózatát amerikai célpontok elleni megtorló támadásokra, ha Washington nagyszabású csapást mérne Teheránra. A lehallgatott kommunikáció fokozódása támadástervezésre utal, bár konkrét merénylettervet egyelőre nem azonosítottak. Jemenben a húszik újraindíthatják a nyugati hajók elleni támadásokat a Vörös-tengeren. A Hezbollah, az al-Kaida és más kapcsolódó terrorszervezetek aktiválhatják alvó sejtjeiket Európában, és támadásokat követhetnek el amerikai bázisok vagy nagykövetségek ellen. Egy amerikai–iráni konfliktus gyorsan regionális vagy globális terrorfenyegetéssé eszkalálódhat.