Donald Trump utasítására a Pentagon vezetői rendkívüli sajtótájékoztatón próbálták cáfolni a katonai hírszerzés kiszivárgott jelentését, amely megkérdőjelezi az amerikai elnök állítását az iráni nukleáris létesítmények „totális megsemmisítéséről”. A Trump számára kínos információszivárgás következtében a kormányzat korlátozza a hírszerzési információk megosztását a kongresszussal.

„Történelmi sikernek” nevezte az iráni nukleáris létesítmények elleni bombatámadást Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, aki év eleji kinevezése óta mindössze másodszor állt a sajtó elé csütörtökön, hogy kétségbe vonja egy kiszivárgott hírszerzési jelentés következtetéseit. Ellentétben Donald Trump elnökkel, aki „totális megsemmisítésről” beszélt, a védelmi miniszternek alárendelt Katonai Hírszerző Ügynökség (DIA) úgy értékelte, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni légicsapások nem tették tönkre a perzsa állam nukleáris programját, és valószínűleg csak hónapokkal hátráltatták az Iszlám Köztársaságot az atombomba felé vezető úton.

Az amerikai sajtóba kedden kiszivárgott jelentés közlése miatt Hegseth élesen bírálta a „botrányvadász” médiát, amely szerinte nem eléggé „hazafias” ahhoz, hogy ünnepelje a „történelmi léptékű amerikai sikert”.

A DIA jelentése szerint a fordói urándúsító központ korántsem semmisült meg – ahogy Donald Trump amerikai elnök több alkalommal állította. A létesítményre hat darab 14 tonnás „bunkerromboló” bombát dobtak. Ezek képesek áthatolni 60 láb (18 méter) betonon vagy 200 láb (61 m) talajon, mielőtt felrobbannak. A Pentagon hírszerzési értékelését ismerő források azonban azt mondták, hogy az iráni centrifugák nagyrészt „érintetlenek”, és a robbanások hatása a föld feletti építményekre korlátozódott. Másrészt feltételezhető, hogy a teheráni hatóságok közvetlenül az amerikai támadást megelőzően elszállították Fordóból a közel fegyverminőségű dúsított uránt.

A Fehér Ház szerint a „teljesen téves” értékelést a hírszerző közösség „alacsony szintű vesztese” szivárogtatta ki (akit az FBI keres egyelőre). Donald Trump több alkalommal kijelentette, hogy az iráni nukleáris létesítmények „teljesen megsemmisültek”, és azzal vádolta a „fake news médiát”, hogy „megpróbálja kisebbíteni a történelem egyik legsikeresebb katonai csapását”.

Az elnök világossá tette, hogy a Pentagon az ő kifejezett utasítására tartott csütörtökön tájékoztatót az Irán elleni támadásról. Ezen Pete Hegseth és Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a korábbinál is részletesebb leírást adott a nukleáris létesítmények elleni légicsapások tervezéséről és végrehajtásáról. Ugyanakkor egyikük sem nyújtott új értékelést az iráni atomprogram állapotáról vagy a három helyszínen – Fordo mellett Natanzban és Iszfahánban – keletkezett károkról.

Caine tábornok nem volt hajlandó megismételni az elnök értékelését, hogy a helyszíneket megsemmisítették. Az ezzel kapcsolatos kérdést azzal hárította el, hogy a hadsereg nem végez „harci kárfelmérést”, az a hírszerző közösség dolga.

Paradox módon Hegseth „külső” szereplők – a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) – elemzésére hivatkozva vonta kétségbe saját hírszerzésének értékelését az iráni nukleáris létesítményekben keletkezett károkról. Ugyanakkor a CIA igazgatója, John Ratcliffe mindössze azt mondta, hogy a csapások „súlyosan károsították” Irán nukleáris programját. A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi pedig csupán azt állította, hogy a fordói létesítmény műszaki paramétereinek ismeretében az urándúsító centrifugák aligha működnek a szombati légicsapások után. A francia közrádiónak nyilatkozó Grossi nem tudott biztosat mondani a több mint 400 kilogrammnyi, 60 százalékra dúsított urán sorsáról.

Az uránkészletek holléte értelemszerűen előkerült a Pentagonban tartott tájékoztatón is, ráadásul a Trumppal szembeni elfogultsággal nehezen vádolható Fox News újságírójának felvetésére. Jennifer Griffin kérdésére Pete Hegseth nem válaszolt, helyette a Fox riporterét támadta.

Megszólalt az ügyben Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei is, aki a „tizenkétnapos” háború június 13-i kezdete óta először mutatkozott az állami televízióban. Hámenei kijelentette, hogy az amerikai támadások „nem hoztak jelentős eredményt”, miközben méltatta a Katarban található amerikai katonai bázis elleni válaszcsapást. De Irán nukleáris programjának sorsára nem tért ki.

Donald Trump csütörtöki bejegyzésében a Truth Social-ön határozottan állította, hogy „semmit nem szállítottak el” a fordói létesítményből az amerikai támadás előtt.

Az amerikai sajtó által idézett nukleáris szakértők szerint az iráni atomprogram egy időre biztosan megtorpan. Az amerikai és izraeli légicsapások ugyanis kiiktatták az iszfaháni konverziós létesítményt, enélkül pedig, ha ki is mentették a fordói bunkerekből a gázhalmazállapotban dúsított uránt, nem tudják az atombombákban hasznosítható szilárd anyaggá alakítani.

Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy Iránnak az iszfaháni volt az egyetlen konverziós létesítménye. Előfordulhat, hogy a „bejelentett”, vagyis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által ellenőrzött bázisok mellett rendelkezik más, titkos komplexumokkal. „A történelem azt mutatja, hogy egyedül a diplomácia képes tartósan leállítani egy nukleáris programot — a katonai csapások csak ideiglenes megoldások” – mutatott rá a Washington Post kommentátora.

A katonai hírszerzés értékelésének kiszivárgása által keltett politikai vihar a kongresszust is elérte. A Fehér Ház úgy döntött, korlátozza a titkosszolgálati információk megosztását a képviselőkkel és szenátorokkal, hogy megelőzze a további kínos „leleplezéseket” – írta az Axios több forrásra hivatkozva. A döntést élesen bírálta a demokrata párti ellenzék, amely hangoztatta, hogy az elnöknek törvényi kötelezettsége 48 órán belül értesíteni a kongresszust, és titkos tájékoztatást kell nyújtania a katonai akciókról a törvényhozóknak. Trump hétfőn küldött egy feljegyzést a kongresszusnak az Irán elleni támadásról, a keddre ígért részletes tájékoztatót azonban elnapolták.

A Trump-adminisztráció azért gyanakszik a kongresszusi képviselőkre, mert a CNN és New York Times részleteket közölt a katonai hírszerzés jelentéséből röviddel azután, hogy hétfőn feltöltötték a kormányzat és a törvényhozás közötti minősített adatcserét szolgáló CAPNET rendszerbe.