banner_XeiDH3Xk_970x250 (2).gif
banner_4EVo0Oj9_kuk maszol webbanner 300x250.gif

Iráni helyzet: Trump szerint „hatalmas károkat” okoztak, Moszkva szerint „a fegyverkezés folytatódhat”

Az Egyesült Államok „hatalmas károkat” okozott az iráni nukleáris létesítményekben, amelyeket bombázott – jelentette ki vasárnap Donald Trump amerikai elnök. Moszkva a műveletet a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte, és közölte, hogy a NAÜ-nek azonnal reagálnia kell. Dmitrij Medvegyev szerint a nukleáris program alig sérült, „a fegyverkezés folytatódhat”, Irán rendszere pedig csak erősebb lett. A légicsapások nyomán az ENSZ Biztonsági Tanácsában éles vita bontakozott ki: Irán szerint az Egyesült Államok „elpusztította a diplomáciát”, és katonai válaszlépést ígért, míg Izrael és Washington a támadást megelőző csapásként igazolta.

„Hatalmas károkat okoztak Irán összes nukleáris létesítményében, amint azt a műholdas felvételek is mutatják. A teljes megsemmisülés a megfelelő kifejezés” – írta Trump a közösségi médiában írja az AFP alapján az Agerpres. „A legnagyobb károk a föld alatt keletkeztek. Pontosan a célpontban!” – tette hozzá.

A Maxar Technologies által rendelkezésre bocsátott műholdas felvétel közelről mutatja a lyukakat és krátereket a Fordo földalatti urándúsító telepről az amerikai légitámadások után, június 22-én. | Fotó: Agerpres

Mint arról a Maszolon is beszámoltunk, az Egyesült Államok szombat éjjel és vasárnap hajnalban elindította a Midnight Hammer (Éjféli Kalapács) hadműveletet, amelynek keretében támadást indított az iráni urándúsító létesítmények ellen Fordóban, Natanzban és Iszfahánban. A támadásban 14 GBU-57 bunkerromboló bombát, több tucat Tomahawk cirkálórakétát és több mint 125 katonai repülőgépet használtak, köztük hét B-2 láthatatlan bombázót, amelyek a bunker elleni bombákat dobták le, és amelyek a műholdas felvételek szerint legalább hat nagy krátert okoztak a fordói üzemen.

A Maxar Technologies által rendelkezésre bocsátott műholdképen a Fordo (Fordow) nukleáris létesítmény látható Iránban, 2025. június 14-én. | Fotó: Agerpres/EPA

Mint ismert, Donald Trump egy ideje már fontolgatta az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozását az Izrael és Irán között zajló katonai konfliktusba. „Végső ultimátumnak” nevezte Donald Trump amerikai elnök szerdán az Iránhoz intézett korábbi felszólítását a feltétel nélküli megadásról.

Még csütörtökön az Iszlám Forradalmi Gárda(IRGC) egyik volt parancsnoka egy televíziós interjúban elmondta, hogy a nagy mértékben dúsított uránt már a konfliktus kezdete előtt – alig több mint egy héttel ezelőtt – elszállították a létesítményekből. 

„Miért ne lenne rezsimváltás Iránban?”

Truth Social oldalán az elnök ugyanakkor első alkalommal fejezte ki támogatását egy esetleges iráni hatalomváltással kapcsolatban. „Ha a jelenlegi iráni rezsim képtelen Iránt ismét naggyá tenni, miért ne lenne rezsimváltás?” – tette fel a kérdést, írja az MTI.

Vasárnap a Fehér Ház tisztségviselői részleteket közöltek a légicsapáshoz vezető döntési folyamatról, ami szerint Donald Trump elnök szombaton adott végleges utasítást az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására Pete Hegseth védelmi miniszternek. Pete Hegseth amerikai védelmi nyilatkozata miniszter szerint a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt a nukleáris fegyverek kifejlesztésének lehetőségétől.

Hirdetőtábla Tel-Avivban, amelyen Donald Trump amerikai elnöknek köszönetet mondanak, 2025. június 22-én az Irán elleni támadás után. | Fotó: Agerpres/EPA

Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap. A külügyminiszter a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja egy hatalomváltás kikényszerítése Iránban és továbbra is lát lehetőséget a diplomáciai rendezésre.

Irán ENSZ-képviselője: arányos katonai válasz lesz

Irán ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén azt mondta, hogy az Egyesült Államok a légicsapásokkal „elpusztította a diplomáciát”, és arányos katonai választ ígért, aminek időzítését és módját – szavai szerint - az iráni hadsereg határozza majd meg.

Amír Szaid Iravani hozzátette, országa minden „szükséges intézkedést” megtesz, és egyben megismételte, hogy az amerikai támadásnak nem volt alapja.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén éles vita bontakozott ki az Egyesült Államok Irán elleni légicsapása kapcsán. Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Danon szerint Teherán szándékosan használta ki a tárgyalásokat időnyerésre, miközben folytatta urándúsító tevékenységét, és most „áldozatot játszik”.

Az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokról szóló hírt közvetítik a televízió képernyőjén egy dél-koreai nemzetközi repülőtér egyik terminálján. | Fotó: Agerpres

Az Egyesült Államok ügyvivő nagykövete, Dorothy Shea azt mondta: „az idő végül elérkezett arra, hogy az Egyesült Államok határozottan lépjen”, és felszólította a tanácsot, hogy követelje Irántól az atomfegyver-fejlesztés leállítását.

António Guterres ENSZ-főtitkár elítélte az amerikai műveletet, és veszélyes fordulatnak nevezte azt, amely aláássa a térség stabilitását. Rafael Grossi, a NAÜ vezetője arra figyelmeztetett, hogy a támadás eszkalációt hozhat, de még van esély a diplomáciára.

E3-hatalmak: Irán tartózkodjon a további akcióktól

A brit ENSZ-nagykövet, Barbara Woodward önmérsékletre szólította fel Iránt, és hangsúlyozta: a katonai fellépés nem jelenthet tartós megoldást. Az E3-hatalmak vezetői – vagyis Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár közös vasárnapi nyilatkozatukban leszögezték: Irán nem szerezhet nukleáris fegyvert, és felszólította Iránt arra is, hogy semmiféle olyan további akciót ne hajtson végre, amely destabilizálná a térséget.

A brit ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács vasárnapi ülésén elmondta azt is, hogy David Lammy brit külügyminiszter telefonon beszélt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, és hangsúlyozta, hogy Teheránnak sürgősen vissza kell térnie a diplomáciához, emellett teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA).

Irán válasza, nemzetközi reakciók

Mint arról beszámoltunk, az iráni parlament vasárnap megszavazta a Hormuzi-szoros lezárására vonatkozó javaslatot válaszul a nukleáris létesítményei elleni támadásra. A döntés végrehajtásáról a Nemzetbiztonsági Legfelsőbb Tanács hoz majd határozatot.  A Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajexportjának mintegy 20%-a, lezárása komoly fennakadásokat és árrobbanást idézhet elő az energiapolitikában.

A támadást megköszönte Izrael, a legtöbb állam azonban diplomáciai megoldást sürget és önmérsékletre int, több ország pedig mélyen elítélte az Irán elleni légicsapásokat. Irán arra figyelmeztetett vasárnap, hogy a nukleáris létesítményeik elleni támadásnak „örökkévaló következményei lesznek”. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette, „Irán minden lehetőséget fenntart arra, hogy megvédje szuverenitását, érdekeit és népét”. A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy Moszkvába utazik és hétfőn tárgyal Vlagyimir Putyin elnökkel a kialakult helyzetről.

Medvegyev: „a fegyverkezés folytatódhat”

Az orosz külügyminisztérium élesen bírálta az Egyesült Államokat az iráni nukleáris létesítmények elleni támadások miatt. A vasárnapi közlemény szerint Moszkva határozottan elítéli a történteket, amelyek „súlyosan sértik az ENSZ Alapokmányát” és a nemzetközi jogot. A külügy rámutatott, hogy „a felelőtlen döntés, amelyet a szuverén állam területének rakéta- és bombatámadásnak való alávetéséről hoztak meg, bármilyen indokkal is támasszák alá, durván megsérti a nemzetközi jogot”, idézi az MTI.

Amerika-ellenes felirat Teheránban: "Le az USA-val" | Fotó: Agerpres

Az orosz állásfoglalás felszólít „az agresszió befejezésére” és a politikai-diplomáciai megoldások keresésére. A közlemény szerint „az ENSZ Biztonsági Tanácsának is reagálnia kell” a támadásokra, és kollektívan el kell utasítani „az Egyesült Államok és Izrael konfrontatív lépéseit”.

A nyilatkozat szerint a támadás következményei, beleértve a radiológiaiakat, még nem ismertek, de már most egy „veszélyes eszkaláció” jelei mutatkoznak, ami súlyos kockázatot jelent a közel-keleti és globális biztonságra nézve. Moszkva világos és gyors reakciót vár a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség részéről is: „az ügynökség vezetésétől mielőbbi professzionális és egyértelmű reakciót várunk, amely kerüli a homályos kifejezéseket és a politikai »egyenlő távolságtartás« mögé bújást. A NAÜ főigazgatójának objektív jelentésére van szükség, ahhoz, hogy ezt meg lehessen vizsgálni. Az ügynökség rendkívüli ülésén kell megvizsgálni a legrövidebb időn belül” – hangsúlyozták az orosz közleményben.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője megerősítette, hogy a busehri atomerőmű nem sérült meg, és kijelentette, hogy Oroszország kész technikai segítséget nyújtani Iránnak, ha nemzetközi megállapodás születik.

„Kemény válasz” feliratú hirdetőtábla az út mellett Teheránban, Iránban, 2025. június 22-én. | Fotó: Agerpres

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke azt nyilatkozta, hogy a támadások nem érték el céljukat: „az iráni nukleáris ciklus infrastruktúrája nem vagy csak kis mértékben sérült”, és a fegyverkezés is folytatódhat. „Számos ország kész közvetlenül leszállítani Iránnak nukleáris fegyverkészletét” – állította Medvegyev.

Szerinte Irán rendszere nem gyengült, hanem „nagy valószínűséggel még erősebb lett”, és a nemzetközi közösség többsége is ellenzi az amerikai–izraeli fellépést.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?