Repülőgépekkel és drónokkal fokozza a megfigyelést a NATO a Fekete-tenger térségében. A biztonságpolitikai szakértő szerint a minapi, Reni város elleni orosz támadással Romániának is üzent Moszkva, hiszen román hajók is voltak a kikötőben, ráadásul a települést románok is lakják. 

A NATO közölte, hogy fokozza a megfigyelést és a felderítést a Fekete-tenger térségében, többek között repülőgépekkel és drónokkal, miután Oroszország nem hosszabbította meg az ukrán gabonát szállító hajók biztonságos áthaladását garantáló megállapodást. A NATO-Ukrajna tanács szerdai ülésén a résztvevők elítélték az orosz lépést, valamint azt, hogy „szándékosan megpróbálja leállítani Ukrajna mezőgazdasági exportját, amelytől világszerte több százmillió ember függ". Elítélték továbbá Oroszország közelmúltbeli rakétatámadásait Odessza, Mikolajiv és más kikötővárosok ellen, valamint Moszkva „cinikus" dróntámadását az ukrán gabonatároló ellen a román határhoz közeli Reniben.

A NATO az MTI beszámolója szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy „az Oroszország által létrehozott új figyelmeztetési zóna a Fekete-tengeren, Bulgária kizárólagos gazdasági övezetén belül, új kockázatokat teremtett a félrekalkuláció és az eszkaláció szempontjából, valamint komoly akadályokat gördít a hajózás szabadsága elé". Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára hangsúlyozta: „Oroszország teljes felelősséget visel a Fekete-tenger térségében végrehajtott veszélyes és eszkalációs műveleteiért. Moszkva fellépése jelentős kockázatot jelent a NATO számára stratégiai fontosságú fekete-tengeri régió stabilitására nézve is. A szövetségesek fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást és fokozzák éberségüket. Továbbra is készen állunk arra, hogy a szövetségesek területének minden egyes centiméterét megvédjük bármilyen agresszióval szemben."

Románia annak kapcsán került kiemelten a NATO fókuszába, hogy a Duna partján található Reni ukrán kikötővárost is támadták az elmúlt napokban az oroszok. A városka mindössze méterekre fekszik Románia – és egyúttal a NATO – területétől. Reni fontos gabona-átrakóhely, több mint egy tucatnyi drónt irányítottak a településre az oroszok, amelyek közül hármat tudott megsemmisíteni az ukrán légvédelem. A támadás célpontjai, az olajtározók, a fegyverraktárak és a NATO-felszerelések mellett egy gabonaraktár is megrongálódott, négyen pedig megsérültek – írta a Radio Moldova. 

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő Facebook bejegyzésében a támadás szimbolikus jelentőségéről írt. „Ennyire közel NATO-területhez Oroszország még nem támadott. 200 méter nulla távolság, hiszen hiba bármikor történhet, vagy a légvédelem is eltéríthet egy orosz eszközt – és egyes források szerint 90 méterre román területtől is csapódott vízbe drón. Ráadásul román hajók is voltak a kikötőben, állítólag hat, lehettek volna könnyedén román halottak is. Legalább ennyire fontos, hogy a város fele moldáv (román) lakosságú – ez magyar viszonylatban olyan, mintha Beregszászt szórnák meg az oroszok. A gabonaexport akadályozásán túl ez bizony komoly üzenet Romániának és a NATO-nak is” – fejtette ki a véleményét Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a Facebookon.

Az erdélyi származású Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő úgy véli, közép és hosszú távon Oroszország kereskedelmi útvonalai kelet felé tolódnak. „Ha a Fekete- és a Balti-tengerek ellenséges területté válnak az oroszok számára, akkor valószínűleg mindent meg fognak tenni, hogy mások se használhassák ezeket. A szárazföldön már tanúi voltunk a modern aknák hatékonyságának. Nem kizárt, hogy hasonló fenyegetések megjelenését fogjuk látni Európa peremtengerein is. A tengeri aknaharcászat legjelentősebb előnyei a tagadhatóság és a hamis zászlós műveletek elviselhetetlen könnyűsége. Ezzel párhuzamosan a tengereket átszelő energia- és kommunikációs infrastruktúrák is elpusztulhatnak. Bölcsebb lenne mindkét fél számára, ha a háborút sikerülne a szárazföldi hadszíntérre korlátozni” – idézte a Magyar Nemzet Robert C. Castelt.  

A lap cikkében megjegyzi, hogy amennyiben egy rakéta vagy drón Románia területén csapódik be, az elviekben az ország elleni támadásnak minősül, ami maga után vonja a NATO-alapszerződés sokat emlegetett 5. cikkelyének alkalmazását, azaz kötelezi az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének minden tagját a megtámadott fél támogatására, miután a bármely NATO-tag elleni támadás a teljes katonai szövetség elleni offenzívával ér fel. Eddig még nem alkalmazták ezt a cikkelyt. Tavaly novemberben egy lengyel területen becsapódó rakéta halálos áldozatot is követelt, mégsem léptették életbe az 5. cikkelyt.