Pénteken kezdetét veszi a 62. Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC), amelyet idén a transzatlanti kapcsolatok körüli növekvő bizonytalanság és egy „szétesőben lévő” világrend határoz meg.

A háromnapos tanácskozáson a transzatlanti biztonságpolitika vezető döntéshozói és szakértői gyűlnek össze, miközben Európában egyre nagyobb aggodalom övezi az Egyesült Államok elkötelezettségét az európai védelem iránt.

A jelenlegi feszült hangulat gyökerei egy évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor a frissen hivatalba lépett Trump-adminisztráció a müncheni fórumra küldte JD Vance alelnököt. Beszédében éles bírálatot fogalmazott meg az európai partnerekkel szemben, különösen a bevándorláspolitika és a szólásszabadság kérdésében. Példaként említette a romániai elnökválasztás érvénytelenítését is, idézi fel a News.ro.

Azóta több vitás kérdés is terhelte az amerikai–európai viszonyt: Washington nyomást gyakorolt Ukrajnára területi engedmények ügyében Oroszországgal szemben; Trump kilátásba helyezte Grönland annektálását; emellett az Egyesült Államok protekcionista intézkedéseket vezetett be, a vámkorlátozásoktól a belföldi befektetések tilalmáig.

Kapcsolódó

Sokkolta Európát az amerikai alelnök beszéde: „Mi a fene volt ez?”

A döbbenet és a düh jellemezte a reakciókat J.D. Vance amerikai alelnök a müncheni biztonsági konferencián mondott beszéde nyomán. „Ez az egész olyan őrült és aggasztó”, „Megdöbbentem”, „Mi a fene volt ez?” – reagáltak a résztvevők.

USA alelnök biztonságpolitika konferencia München

Az idei konferencián az amerikai delegációt Marco Rubio külügyminiszter vezeti, ami a szervezők szerint azt jelzi, hogy a „bizalmi válság” ellenére Washington továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonít a transzatlanti kapcsolatoknak. A fórum elnöke, Wolfgang Ischinger közölte: több mint 50 amerikai kongresszusi képviselő részvétele várható, köztük Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselőé is.

Ischinger egy berlini sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a transzatlanti kapcsolatok jelenleg „jelentős bizalmi és hitelességi válságban” vannak, ugyanakkor üdvözlendő, hogy az amerikai fél erős érdeklődést mutat a müncheni találkozó iránt.
A szervezők tájékoztatása szerint mintegy 70 állam- és kormányfő erősítette meg részvételét az MSC 2026-on. Az európai országok többségének vezetői mellett jelen lesz a német szövetségi kormány népes delegációja is, élén Friedrich Merz kancellárral, aki pénteken hivatalosan is megnyitja a konferenciát.

A résztvevők között szerepel továbbá mintegy 140 miniszter és több mint 40 nemzetközi szervezet vezetője, köztük Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár.
Romániát Oana Ţoiu külügyminiszter és Radu Miruţă védelmi miniszter képviseli.

A konferencia napirendjén az európai biztonság és védelem kérdései, a transzatlanti kapcsolatok jövője, a multilateralizmus megerősítése, a globális rendről alkotott versengő víziók, a regionális konfliktusok, valamint a technológiai fejlődés biztonságpolitikai hatásai szerepelnek.
A várakozások szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezeti hazája delegációját, néhány nappal az orosz invázió negyedik évfordulója előtt. Oroszország – amely 2022 óta nem vesz részt a konferencián – idén sem kért meghívót.

A fórumon jelen lesznek izraeli és palesztin tisztségviselők, a venezuelai ellenzék vezetője, María Corina Machado pedig virtuálisan szólal fel. Ugyanakkor az idei konferenciára nem hívtak meg iráni képviselőket, a közelmúltban erőszakkal levert tüntetések miatt – ami jól tükrözi a jelenlegi geopolitikai feszültségeket.