Csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha az ország szuverenitása biztosított – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián. Biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt káros lenne, ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születne – áll David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter szombaton megjelent közös cikkében.

Olaf Scholz szociáldemokrata politikus leszögezte, hogy Németország soha nem fog támogatni semmilyen békediktátumot, és azt is, hogy Oroszország győzelme és Ukrajna összeomlása nem teremtene békét – számol be az MTI.

A német kormányfő szerint bármilyen, Ukrajnáról folytatott tárgyalásnak tiszteletben kell tartania az ország szuverén függetlenségét.„Ukrajnának bármilyen tárgyalásos megoldás végén olyan haderővel kell rendelkeznie, amely képes visszaverni egy esetleges újabb orosz támadást. Ez anyagilag, logisztikailag és pénzügyileg óriási kihívás” – fejtegette a német kancellár, kiemelve, hogy ehhez a harcok beszüntetése után is szükség lesz Európa és a transzatlanti partnerek támogatására. Scholz egyúttal szót emelt Európa és Amerika biztonságának különválasztásával szemben is.

Világossá tette azt is, hogy Németország a jövőben is jelentős mennyiségű hadianyagot vásárol majd az Egyesült Államoktól, de egyúttal kijelentette, hogy erős európai fegyveriparra van szükség.

A közelgő választásokkal kapcsolatban Olaf Scholz nyomatékosította, hogy a németek visszautasítják, hogy kívülről bárki is beavatkozzon az Alternatíva Németországnak párt javára.

Mint mondta: „ez nem járja, különösen nem barátok és szövetségesek között”. „Csak mi dönthetjük el, hogy a demokráciánk merre haladjon tovább” – hangoztatta a német kormányfő. „Mi és senki más!” – tette hozzá. Friedrich Merz, a konzervatív, ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje is felszólalt a konferencián, és egyértelművé tette, hogy Ukrajna esetleges tagságáról a NATO-szövetségeseknek közösen kell határozniuk.

„A legutóbbi NATO-csúcs óta konszenzus van a NATO-ban, hogy Ukrajnának meg kell adni a tagság perspektíváját. Ha ezt meg akarjuk változtatni, akkor azt közösen kell megtennünk” – szögezte le. A konzervatív politikus elmondta: nem tud egyetérteni azzal, ha valaki már a Moszkvával folytatandó tárgyalások előtt elvetné Ukrajna potenciális NATO-tagságát.

A britek a rossz békemegállapodás veszélyeire figyelmeztetnek

Biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt káros lenne, ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születne – áll David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter szombaton megjelent közös cikkében.

A munkáspárti brit kormány két minisztere a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásban leszögezi, hogy a tartós béke megteremtéséhez új biztonsági berendezkedésre van szükség.

Ennek fő elemei közé tartozik, hogy Európának többet kell tennie saját biztonságáért, de az is, hogy fennmaradjon az Egyesült Államok hosszú távra szóló elkötelezettsége NATO-szövetségesei mellett.

Lammy és Healey szerint Ukrajnában olyan erőteljes békemegállapodásra van szükség, amely visszatartja Oroszországot bármiféle jövőbeni agressziótól.

Éppen ezért nem szabad Ukrajnáról tárgyalásokat tartani Ukrajna részvétele nélkül, sőt biztosítani kell, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lehető legerőteljesebb pozícióban vehessen részt ezeken a tárgyalásokon.

Ezt az álláspontot a brit kormány többször is hivatalosan hangoztatta azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten telefonbeszélgetést tartott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel az ukrajnai háború befejezését célzó szakértői egyeztetések azonnali megkezdéséről állapodott meg.

Keir Starmer brit miniszterelnök is hangsúlyozta ezt a hivatalos londoni véleményt, amikor pénteken telefonon beszélt Zelenszkijjel. A Downing Street tájékoztatása szerint Starmer az ukrán államfővel tartott megbeszélésen egyértelműen leszögezte, hogy Ukrajnáról nem lehet Ukrajna részvétele nélkül tárgyalni.

A brit külügyminiszter és a védelmi miniszter a szombaton megjelent közös cikkben ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születik, az biztonsági és gazdasági károkat is okozna. David Lammy és John Healey kiemelte, hogy a 2022-ben kezdődött háború 1,5 százalékkal csökkentette a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) értékét, és 3 százalékpontot adott hozzá az európai inflációs rátához.

A két miniszter egyetértett azzal, hogy az Egyesült Államok nagyobb védelmi ráfordítást követel Európától.

Azt írták: Amerika valójában már évtizedek óta kéri ezt az európai szövetségesektől, és London is egyértelműen azon az állásponton van, hogy Európának többet kell költenie saját védelmére.

Ez a folyamat már el is kezdődött: 2021-ben csak az hat NATO-tagország érte el a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási célt, ma már viszont 23 ország teljesíti ezt a NATO-ajánlást – áll Lammy és Healey szombati cikkében.

A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) e héten ismertetett éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát.