Merre indul a NATO, milyen jövő vár az északatlanti katonai szövetségre? Lehet-e hatékony Európa „stratégiai autonómiája”, kivonul-e az Egyesült Államok az öreg kontinensről, s hogyan érintheti mindez Romániát? Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán Berlinben azt mondta, igaza volt Mark Rutte NATO-főtitkárnak, amikor úgy fogalmazott, hogy Európa nem képes megvédeni magát az Egyesült Államok nélkül.   

A NATO problémái részben az európai védelmi képességek leromlásából származnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán. A washingtoni diplomácia vezetője a kongresszus egy Venezueláról tartott bizottsági meghallgatásán a katonai szervezetre vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, hogy gazdag NATO szövetségesek, pontosan a katonai szervezet védőernyője által biztosított rugalmasság miatt, költségvetésük jó részét szociális programokra költötték, és nem védelemre. „Ez a trendvonal talán elkezd változni, és változnia is kell” – tette hozzá.

Az MTI által idézett Marco Rubio szerint az Egyesült Államoknak változatlanul haszna van a NATO-ból, ugyanakkor megállapította, hogy Amerika nélkül a katonai szövetség nem létezne, és hozzátette: annak érdekében, hogy „a NATO erősebbé váljon, a szövetségeseknek kell erősebbé válniuk”. Az egyik, amit NATO-n belüli szövetségeseinknek elmondunk az az, hogy az Egyesült Államok nem egyedül Európára összpontosít, vannak védelmi igényei a teljes amerikai kontinenst jelentő nyugati-féltekén, valamint az indiai- és csendes-óceáni térségben is.

Rubio nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Mark Rutte, a NATO főtitkára és Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vitába keveredett a „stratégiai autonómia” kérdése kapcsán. Míg Rutte arra figyelmeztette az európaiakat, hogy az Egyesült Államok nélküli szövetség szinte lehetetlen, addig a francia politikus ezt éles hangvételű üzenetben utasította vissza. Barrot szerint az európaiak képesek és kötelesek felelősséget vállalni saját biztonságukért. Claudiu Degeratu biztonságpolitikai szakértő – aki korábban a román NATO- és EU-politikákért felelt, valamint NATO brüsszeli képviseletének védelmi osztályát vezette – az Adevărulnak azt mondta, Mark Rutténak és Jean-Noël Barrot-nak is csak részben van igaza. 

Kapcsolódó

Európa megkésett eszmélései

Az európai politikai elit hatalmon lévő részének nagyobbik része most hisztizik. Kamalla Harrisnak szurkoltak, s még mindig sokkhatás alatt vannak Trump győzelme miatt.

Pataky István vélemény

„Míg Rutte egy nagyon hosszú, több évtizedes átmenetet lát, amelynek végén Európa abban reménykedhet, hogy önálló szereplővé válik – még a nukleáris elrettentés szintjén is –, addig a másik oldal, vagyis az európaiak, egy jóval gyorsabb projektben gondolkodnak. Franciaország és általában az európaiak azt mondják, rendben, az amerikai stratégiai képességektől való függőség állapotából indulunk ki, de már most autonóm szereplőként kell pozicionálnunk magunkat. Így gondolkodnak az európaiak, s a franciák, akik a stratégiai autonómia legfőbb támogatói közé tartoznak. Vagyis mindenkinek igaza van a maga módján” – fogalmaz Claudiu Degeratu.

A román szakértő a Mark Rutte és egyes európai szövetségesek közötti feszültségeket a védelmi beruházásokra létrehozott SAFE uniós hitelprogram elindításával magyarázza, amely bizonyos fokú eufóriát váltott ki Európában, ugyanakkor túlzott optimizmust is szült. „Egyesek a SAFE elindítását az európai stratégiai autonómia ösztönző és megerősítő tényezőjeként értelmezték, Rutte pedig megpróbálta lehűteni ezt a lelkesedést. És ebben Ruttének is igaza van” – fogalmazott Degeratu. 

Amerika jelenti a NATO központi pillérét

A szakértő kihangsúlyozta: az európaiak jelenleg gyakorlatilag minden területen az Egyesült Államoktól függenek. „Pénzügyi szempontból Amerika jelenti a NATO központi pillérét, és a teljes védelmi költségek mintegy hetven százalékát fedezi. A fennmaradó körülbelül harminc százalék a többi európai és a kanadai szövetséges pénzügyi hozzájárulása. A számok pedig még kedvezőtlenebb képet mutatnak az európaiak számára, ha az Egyesült Államok fegyverzetét és haditechnikai eszközeit hasonlítjuk össze az európai szövetségesekéivel” - fogalmazott  Claudiu Degeratu. 

Jelenleg több becslés is létezik arra vonatkozóan, hogy hány éve alatt válhatna az Európai Unió katonai értelemben is meghatározó erővé. Az optimisták ötéves időszakról beszélnek, míg a pesszimisták szerint néhány évtizedre lenne szükség. Claudiu Degeratu úgy véli, nem lehetetlen, hogy Európa egy napon katonai erővé váljon, de ehhez rengeteg idő és rendkívül komoly befektetések kellenek. „Középtávon az európaiaknak legalább tíz évre lenne szükségük céljuk eléréséhez. Nem reális arra számítani, hogy ez öt-tíz éven belül sikerülni fog” – hangsúlyozta a szakértő. 

Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán Berlinben Mark Rutte álláspontja mellett foglalt állást. Szerinte igaza volt a NATO főtitkárának, amikor azt mondta, hogy Európa az Egyesült Államok nélkül nem képes megvédeni magát. Hozzátette, fontos az európai biztonság megerősítése. „Igaza volt (a NATO főtitkárának - a szerk.). Romániában évtizedek óta a NATO garantálja a biztonságot, s az Egyesült Államok meghatározó szerepet játszik ebben a védelmi rendszerben. Tekintettel a jelenlegi eseményekre, az európai biztonság megerősítése, valamint az európai országok nagyobb szerepvállalása a védelmi költségvetésekben és az integrációs politikákban a következő időszakban szükségessé válik” – mondta Bolojan. 

George Jiglău politikai elemző a Ziare.com portálnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, ha Európa nem tud szembenézni a fenyegetésekkel, az Egyesült Államok kénytelen beavatkozni, a NATO gyengítése vagy az amerikai visszavonulás kontraproduktív lenne, különösen a már meglévő bázisokba és infrastruktúrába, köztük Romániába tett befektetések fényében. „Hatalmas befektetések történtek a NATO égisze alatt az európai katonai bázisokba, Romániában is. Senkinek sem használna, ha az amerikaiak egyszerűen visszavonulnának csak azért, mert az európaiak elkezdték kiépíteni saját európai hadseregüket” – mondta George Jiglău.

Ilie Bolojan berlini sajtótájékoztatója itt látható: