A Fekete-tengerrel határos NATO-tagok, így Törökország és Bulgária mellett Románia támogatásának erősítését is tervezi a katonai szövetség annak érdekében, hogy az orosz tengeri flotta ne kerüljön katonai túlsúlyba a térségben. James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka szerint „Oroszország fellépése a Fekete-tenger nemzetközi vizein valós kockázatot teremt a NATO és Oroszország közötti tengeri háborúvá eszkalálódására”.

„Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val azzal, hogy nemzetközi vizeken is tartóztat fel hajókat, és gazdaságilag is próbál nyomást helyezni Ukrajnára” – fogalmazott a Politico brüsszeli hírportálnak James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka. Mint hozzátette: az olyan tengeri eszkalációk, mint a vasárnap elfoglalt török hajó esete, arra kényszeríthetik Kijev partnereit, hogy beavatkozzanak azért, hogy megakadályozzák az ukrán gazdaság megbénítását. Kedden az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy figyelmeztető lövésekkel tartóztatta fel a Sukru Okan nevű, palaui zászló alatt közlekedő teherhajót, amelyet az ukrán külügyminiszter törökként azonosított. Az eset a Fekete-tenger délnyugati részén, a török partok közelében történt - emlékeztet beszámolójában a Magyar Nemzet.

Stavridis az orosz taktikát kalózkodással egyenértékűnek minősítette. „Ha Oroszország elkezdi lefoglalni a hajókat, vagy megpróbálja elriasztani őket, akkor valószínűnek tartom, hogy a NATO a hajózás humanitárius folyosójának támogatásával fog válaszolni” – fogalmazott a szövetség korábbi európai főparancsnoka. Szerinte a politikai és katonai szövetség megvédhetné az ukrajnai Odessza kikötőjébe és onnan induló hajókat a NATO harci repülőgépeivel vagy hadihajóival kísérve. Szerinte továbbá a Kreml egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az Ukrajna és Európa többi része közötti kereskedelem aláásására.

Mint arra a Magyar Nemzet emlékeztetett, a Fekete-tengeren a múlt hónapban nőtt meg újra drámaian a feszültség, miután Oroszország nem hosszabbította meg az ENSZ gabonaegyezményét, amely lehetővé tette Kijev – és Moszkva számára – a gabonatermékei eljuttatását a világpiacokra, ezzel alacsonyabban tartva az árakat és segítve afrikai és ázsiai országok élelmezését.

Oroszország  egyes jelentések szerint mintegy hatvanezer tonna élelmiszert semmisített meg az ukrán gabonaraktárakat ért támadásaival.  A NATO-tagállam Románia közvetlen közelében lévő Duna-menti ukrán kikötőkbe is indítottak rakétatámadásokat az oroszok. Kijev „háborús kockázatú területté” nyilvánította az orosz fekete-tengeri kikötők körüli vizeket, sőt egy orosz tartályhajó ellen dróntámadást is intézett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban ígéretett tett arra, hogy a szövetség „fokozza a megfigyelést és a felderítést a Fekete-tenger térségében, többek között tengeri járőröző repülőgépekkel és drónokkal”. Stavridis szerint ez a Fekete-tengerrel határos NATO-tagok (Törökország, Románia és Bulgária) támogatását jelenti, annak érdekében, hogy az orosz tengeri flotta ne kerüljön katonai túlsúlyba a térségben.