Bukarest ismét a diplomácia nemzetközi fővárosává válik azáltal, hogy a Krími Platform égisze alatt megrendezi a fekete-tengeri térség biztonságáról szóló első konferenciát, valamint a Románia–Moldova–Ukrajna háromoldalú találkozót – jelentette ki csütörtökön Bogdan Aurescu külügyminiszter.

Aurescu azt mondta, a Bukarestben megrendezett konferenciára harminc országból több mint 250 résztvevő érkezik, és vannak olyanok is, akik online csatlakoznak a rendezvényhez. A konferencia megrendezésével Románia hangsúlyozza az Ukrajna iránti szolidaritását és támogatását, valamint azt a bizalmat is, amellyel Ukrajna viszonyul Romániához. A rendezvény célja az ukrajnai konfliktus tanulságainak feldolgozása, illetve az, hogy módozatokat találjanak a háború következményeinek elhárítására Ukrajnában, valamint a régió legsebezhetőbb országaiban, mint a Moldovai Köztársaság vagy Grúzia.

„Ellensúlyozni akarjuk a hibrid, információs és kiberháború hatásait, amelyeket az Orosz Föderáció a régió, az európai és a szövetséges államok ellen indított” – mondta Aurescu. Hozzátette, olyan aktuális kérdések is terítékre kerülnek, mint a hajózás és a kereskedelem szabadsága, a régió energiaszállítási útvonalainak megkönnyítése, vagyis az, hogy „amint ez a háború Ukrajna győzelmével véget ér, amint azt mindannyian szeretnénk, a Fekete-tenger a béke és a jólét térségévé váljon”.

A román–ukrán–moldovai háromoldalú találkozón a térséget érintő biztonsági fenyegetésekről, az orosz katonai agresszió hatásainak leküzdéséről, a Moldovai Köztársaságot célzó hibrid támadásokkal való szembenézésről lesz szó – mondta Aurescu. A három ország képviselői érintik a Dnyeszteren túli terület kérdését, és egy közös nyilatkozatot is elfogadnak, amelynek üzenete, hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság biztonsága összefügg egymással, és hogy az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság biztonságának megerősítésére irányuló támogatás közvetlenül hozzájárul Románia és a román állampolgárok biztonságának megerősítéséhez – mondta még a külügyminiszter.

Kuleba: Oroszország agresszív Fekete-tenger-politikát folytat

Miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve – jelentette ki a konferencián Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki online jelentkezett be a Krími Platform elnevezésű nemzetközi fórumba. Beszédében rámutatott: Ukrajna határozottan elutasítja azt az álláspontot, miszerint a Krím-félsziget helyzete különleges, és annak nem kell ismét Ukrajnához tartoznia. „Nincs semmi különbség Szimferopol és Donyeck, Luhanszk, Herszon vagy bármelyik más ukrán város között. Ukrajnának ismét teljessé kell válnia és azzá is fog válni” – szögezte le.

Az ukrán külügyminiszter hozzátette, sokan úgy gondolták, hogy a 21. század a béke, a fejlődés és az együttműködés évszázada lesz. „Oroszország azonban sajnos az ellenkező irányt választotta, a gyarmati hódítások irányát” – tette hozzá. A Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen – mondta Kuleba, aki szerint „eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger a Balti-tengerhez hasonlóan NATO-tenger legyen”.

Az ukrán külügyi tárca vezetője kiemelte, a Fekete-tenger esete jól példázza, hogy „milyen gyors ütemben romolhat a helyzet, ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetettségeket”. „A nyugati országok egy része abban a hitben élt, hogy Oroszországnak megvan a maga igaza. Az egyetlen igazság azonban az, hogy Oroszország mindig is készült egy imperialista háborúra” – nyomatékosította. Meglátása szerint a Krím orosz megszállása „fenyegetést jelent az egész világra”. Az ukrán miniszter beszélt arról is, hogy Oroszország „minden hibrid fegyverét” felhasználja a Moldovai Köztársaság destabilizálására. Hozzátette, országa nagyra értékeli Maia Sandu moldovai elnök hozzáállását, amelynek köszönhetően rendre visszaverik a hibrid támadásokat, és támogatásáról biztosította a Moldovai Köztársaságot.

Beszélt a közelgő vilniusi NATO-csúcstalálkozóról is, amelyen – mint fogalmazott – „helyre lehet hozni a hibákat”, és országa zöld utat kaphat a NATO-tagság felé. „A világ valódi békét akar, nem pedig kibékülést. A valódi béke Ukrajna nemzetközileg elismert határainak helyreállítását jelenti” – mondta Dmitro Kuleba.