A román kikötőktől csak néhány száz méterre hajthatnak végre csapásokat az oroszok - hívta fel a figyelmet Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő. A Fekete-tenger még veszélyesebbé vált, miután Ukrajna közölte: ezentúl minden ott haladó orosz hajót „jogos katonai célpontnak” tekint. 

Az ukrán védelmi minisztérium szerint amíg az oroszok „terrorizálják a békés ukrán városokat és elpusztítják a gabonát, éhhalálra ítélve százmilliókat”, addig „nem lesznek biztonságos vizek és békés kikötők a számukra a Fekete- és az Azovi-tengeren”. Kijev egyfajta megtorlásnak szánja a lépést, amiért Oroszország nem hosszabbította meg a Fekete-tengeri gabonaegyezmény rá eső részét a múlt hónapban, sőt rakétatámadásokat indított ukrán kikötők és mezőgazdasági raktárak ellen.

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense a harmadik országokba történő gabonaszállítások kapcsán a Magyar nemzetnek elmondta, hogy „alapvetően nem lett volna gond, hiszen rekordtermés született az idén Európa keleti felén”. Hozzátette: azzal, hogy több millió tonna ukrán gabona kereskedelme nehézkessé vált, hiszen ekkora mennyiséget csak Odesszán keresztül lehet kivinni, fel fogja hajtani az árakat. A szakértő szerint éppen ez volt Moszkva célja, hiszen ezzel növeli a saját profitját is.

A kijevi fenyegetés kapcsán az NKE docense arra is emlékeztetett, hogy ez inkább az orosz olajat, mintsem a gabonát érinti, ugyanis utóbbinak nem feltétlenül kell érintenie a Fekete-tengert, hiszen Oroszország a Balti-tengeren vagy keleten, Vlagyivosztokon keresztül is tud exportálni. Az ukrán reakciót a biztonságpolitikai szakértő racionálisnak írta le, vagyis „ha ti nem hagytok minket exportálni, akkor mi is igyekszünk a ti kereskedelmeteket akadályozni.”

Kaiser Ferenc szerint „a Fekete-tenger mindenképpen veszélyesebb lett, már csak azért is, mert mindkét fél teleszórta aknákkal.” Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna már kapott olyan nyugati, távirányítású eszközöket, vízi drónokat, amelyekkel támadhatnak orosz kikötőket és hajókat. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint „a legtöbb hajó, ami a gabonaegyezmény felmondása óta még Ukrajnába megy, azt választja, hogy nem mozdul ki a NATO felségvizéből” – vagyis a tengerszorosokon való Fekete-tengeri belépést követően közel a partokhoz, bolgár és román vizeken hajózik felfelé, majd a Duna-deltán keresztül érik el az olyan dunai kikötőket, mint Izmajil. Szerinte azon túl, hogy ide csak kisebb hajók tudnak bemenni, komoly probléma, hogy ha az oroszok ezeket is megtámadják, akkor a román (NATO) kikötőktől csak néhány száz méterre hajtanak végre csapásokat.

Románia nemrég annak kapcsán került kiemelten a NATO fókuszába, hogy a Duna partján található Reni ukrán kikötővárost is támadták az oroszok. A városka mindössze méterekre fekszik Románia – és egyúttal a NATO – területétől. Reni fontos gabona-átrakóhely, több mint egy tucatnyi drónt irányítottak a településre az oroszok, amelyek közül hármat tudott megsemmisíteni az ukrán légvédelem. A támadás célpontjai, az olajtározók, a fegyverraktárak és a NATO-felszerelések mellett egy gabonaraktár is megrongálódott, négyen pedig megsérültek.