Egy nappal azután, hogy aláírta a Nyugatot aggasztó védelmi megállapodást Észak-Koreával, Vlagyimir Putyin csütörtökön Vietnámban tartózkodik hivatalos látogatáson. Az országot az oroszok évtizedek óta ellátják fegyverekkel – írja az AFP alapján a News.ro

Az orosz elnök a kormányzó kommunista párt lapjában megjelent vezércikkben köszönetet mondott Hanoinak az Ukrajnához való „kiegyensúlyozott” hozzáállásáért. Oroszország és Vietnám „hasonlóan” értelmezi az ázsiai-csendes-óceáni helyzetet is – érvelt még. A Kreml vezetője szerda este érkezett Hanoiba Phenjanból, ahol Kim Dzsong Un nagy pompával fogadta az általa Észak-Korea „legjobb barátjának” tartott vezetőt.

Mint a Maszolon is írtuk, az amerikai „hegemónia” ellen egyesült két ország „átfogó stratégiai partnerségben” állapodott meg, amely Putyin szerint kölcsönös segítségnyújtást biztosít „agresszió esetén”, és a „katonai-technikai együttműködés” lehetséges megerősítését. Az Egyesült Államok és szövetségesei attól tartanak, hogy ez a folyamatos közeledés újabb észak-koreai lőszer- és rakétaszállítmányokhoz vezethet Oroszország számára az ukrajnai háborúhoz.

A délkelet-ázsiai országba tett ötödik útja során Putyin találkozik az új elnökkel, To Lammal és a kommunista párt főtitkárával (KPV), Nguyen Phu Tronggal, akit a rezsim legbefolyásosabb személyiségének tartanak. Hanoi utcáin szerdán az orosz elnök fogadtatása a két országot összekötő, a szovjet időkig visszanyúló hosszú múltról tanúskodott. „Szeretjük Oroszországot, én szeretem az oroszokat, mert nagyon kedvesek voltak, sok éven át támogattak minket” –  mondta az AFP-nek Nguyen Thi Minh 59 éves lakos.

Moszkva a vietnámi háború idején fegyvereket szállított kommunista szövetségeseinek, és évtizedeken át segített a VKP számos káderének, köztük Nguyen Phu Trongnak a kiképzésében. Oroszország továbbra is sok fegyvert és katonai felszerelést ad el Vietnámnak a dél-kínai-tengeri feszültségek közepette, ahol Hanoi aggódik Peking expanziós céljai miatt.

A védelmi kérdések megvitatására kerül sor – figyelmeztettek elemzők. A két országnak „kölcsönös érdeke a fegyvereladások újraindítása”, amelyek 2022 óta lelassultak – mondta Carl Thayer, az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem emeritus professzora. „Vietnámot azonban megbénítja az amerikai szankciók fenyegetése” – tette hozzá. Vlagyimir Putyin fogadásával, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa van érvényben, Hanoi kiteszi magát nyugati partnerei, különösen az Egyesült Államok nemtetszésének, amely a 100 millió lakosú Vietnámot a félvezetőgyártás stratégiai helyszínének tekinti.

Tavaly Hszi Csin-ping kínai elnök és Joe Biden amerikai elnök is ellátogatott Hanoiba, amely az óvatosságot és a pragmatizmust ötvöző „bambuszdiplomácia” rugalmas szabályai szerint igyekszik egyenlő távolságot tartani a két rivális szuperhatalom között. Ezt a politikát egyre nehezebbnek bizonyulhat fenntartani, figyelmeztetett egy szakértő. Putyin látogatása „egy teszt, hogy kiderüljön, meddig mehet el Hanoi többirányú diplomáciája, és hogy a többi nagyhatalom elfogadja-e még” – mondta Huong Le Thu, az International Crisis Group ázsiai programjának igazgatóhelyettese az AFP-nek.

Vlagyimir Putyin látogatását gazdasági komponens is kíséri, az energia, a technológia, az oktatás és a turizmus terén tervezett fokozott együttműködéssel. Putyin emellett részt vesz a Ho Si Minh-vezér függetlenségi fregattjának mauzóleumánál tartott koszorúzási ünnepségen és egy banketten a francia gyarmati stílusú operaházban. Elutazását estére tervezik.