Pontosan egy hónappal ezelőtt, 2022. február 24-én hajnalban rendelte el Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna megtámadását. A Kreml következetesen „különleges katonai műveletnek” nevezi az akciót, amely a szó legszorosabb értelmében vett orosz-ukrán háborúvá nőtte ki magát. Az alábbiakban megpróbáljuk röviden összefoglalni a tudnivalókat.

Február 4-én, moszkvai idő szerint hajnali 6 órakor jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy országa „különleges katonai műveletet” indít Ukrajna területén. A két szomszédos, egykor a Szovjetunióban „baráti”, „testvéri” ország közötti konfliktus hónapok, évek óta érlelődött.

Az előzmények

Ha meg kellene adnunk egy pontos dátumot és eseményt, amelyig visszavezethetjük a háborút, akkor 2013 novemberéig mennénk vissza, amikor Kijevben tüntetések kezdődtek Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök ellen, aki visszalépett az euro-atlanti integrációtól, konkrétan az EU társulási szerződéstől, miután kedvezőbb ajánlatot kapott Putyintól. Ez robbantotta ki az Euromaidan mozgalmat, amely a következő év tavaszán elsöpörte a hatalomból az oroszbarát elnököt. Vlagyimir Putyin ezt nem nézhette karba tett kézzel: 2014 márciusában annektálta a Krím-félszigetet, és hathatós segítséget nyújtott Kelet-Ukrajnában, a Donecki és Luhanszki területeken az oroszbarát szeparatistáknak a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok létrehozásához.

A Krím bekebelezését kényszeredetten ugyan, de lenyelte a nemzetközi közvélemény. A nyugati országok kezdetben szankciókat alkalmaztak Oroszországgal szemben, de aztán idővel ezek többségét törölték. A kelet-ukrajnai fronton a kezdeti heves harcok a Minszki Egyezmények megkötésével hagytak alább, a harcvonalak megmerevedtek, állóháború alakult ki a felek között.

Változást a 2020-ban hatalomra került Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozott, aki országa új nemzetbiztonsági stratégiájának részeként ismét közeledni kívánt a NATO-hoz. Ez ismételten „felkapcsolta a vészfényeket” Moszkvában, az orosz hadsereg több elrettentő katonai gyakorlatot is tartott Ukrajna határai mellett.

Bár a nyugati vezetők többször figyelmeztették egy esetleges offenzíva következményeire, Putyin előbb, február 21-én elismerte a szakadár ukrán népköztársaságokat független államként, majd három nappal később „megsegítésükre” hivatkozva „különleges katonai hadműveletekbe” kezdett Ukrajna területén.

A háború első napjai

A harcok február 24-én, romániai idő szerint hajnali 5 óra után pár perccel indultak meg, az orosz hadsereg több fronton is – Oroszország és Fehéroroszország felől – benyomult Ukrajnába. Putyin előrebocsátotta, hogy nem tervez elfoglalni ukrán területet és felszólította az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert.

Percekkel a bejelentést követően Kijevben, Harkivban, Odesszában és Donbaszban is robbanásokat lehetett észlelni. Ukrán tisztviselők azt jelentették, hogy orosz katonák érkeztek Odesszába és Mariupolba, és több katonai támaszpontot is megtámadtak országszerte. Bejárták a világot azok a felvételek, amelyeken a Z katonai szimbólumot viselő harckocsik átlépték az orosz-fehérorosz-ukrán hármashatárt. Az ukrán határőrség támadásokat jelentett Luhanszkban, Szumiban, Harkivban, Csernyihivben, Zsitomirban és a Krímből.

Alig két órával később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihirdette a hadiállapotot. „A hadsereg működik. Mindvégig veletek leszek. Maradjatok erősek. Győzni fogunk, mert mi vagyunk Ukrajna. Dicsőség Ukrajnának” – fogalmazott videóüzenetében Zelenszkij.

Már a háború első napjára jutott egy nagy ijedtség, ugyanis orosz katonák érkeztek Csernobil határába, ahol csata kezdődött a két fél között.  Kevesebb mint két órás tűzharc után az ukránok megadták magukat, az oroszok a személyzetet és a magukat megadó ukrán katonákat túszul ejtették.  Mihajlo Podoljak, az ukrán kormány tanácsadója azt nyilatkozta, hogy „lehetetlen azt mondani, hogy a csernobili erőmű biztonságos lenne egy teljesen értelmetlen orosz támadás után. Ez az egyik legnagyobb veszély ma Európára.”

Legalább 17 civil halt meg az első napon, közülük tizenhárman Dél-Ukrajnában. Zelenszkij bejelentése szerint az első napon 137 ukrán polgár vesztette életét, késő este pedig elrendelte az általános mozgósítást, melyet másnap reggel léptettek életbe. Az intézkedés részeként megtiltották, hogy a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak elhagyják az országot. Ez a rendelkezés szívet tépő jelenetekhez vezetett a határon, ugyanis a határőrök csak a nőket és gyerekeket engedték át, a hadköteles férfiakat visszafordították. A nap végére közel 100 ezer ukránnak kellett elhagynia otthonát az ENSZ adatai szerint, amelyből több ezren Lengyelországban, Magyarországra, Moldovába és Romániába menekültek.

Az orosz előrenyomulás a következő napokban is folytatódott, Kijev külvárosaiban is megjelentek az orosz páncélosok, de előretörésüket az egyre bátrabban fellépő ukrán hadsereg megállította. Az ukrán ellenállás az oroszokat is meglephette, ezért egyre kegyetlenebb eszközökhöz nyúltak, nem riadtak vissza a lakótelepek bombázásától sem.

Az európai országok közül elsőként a balti államok és Csehország jelezték, hogy fegyvereket küldenek az ukránoknak, majd ezt követően több nyugat-európai ország – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország – is követte példájukat.

Kapcsolódó

Oroszország megtámadta Ukrajnát, robbanásokat hallottak Kijevben és több ukrán városban – Percről percre

Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.

orosz–ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország Ukrajna háború

Mindeközben Vlagyimir Putyin nyilvánosan magas készültségbe helyezte Oroszország nukleáris fegyveres erejét, a nyugat által bevezetett „barátságtalan” és „illegitim szankciók” következtében. A BBC szakértője, Gordon Corera szerint ez valószínűleg a NATO elijesztése miatt történt, nem feltétlenül azért, mert Oroszország tervezte is használni a fegyvereket, hiszen Putyin tisztában van vele, hogy a NATO-nak elegendő nukleáris fegyvere van Oroszország elpusztításához.

A háború harmadik napjára Oroszország össze tudta kapcsolna a Krímet a kelet-ukrajnai régióval, Bergyanszk és Mariupol elfoglalásával. Ez utóbbi, a közel félmilliós lakosú Mariupol stratégia fontossággal bír mindkét fél számára, így a harcok újra és újra kiújulnak, emiatt a városban rekedt civil lakosság nem tudta elhagyni a települést.

Herszon volt az első ukrajnai nagyváros, ami március 2-án az oroszok kezére került.

Enerhodar város polgármestere március 3-án jelezte, hogy a város határában súlyos harcok folynak. Itt található a zaporizzsjai atomerőmű, Európa legnagyobb ilyen létesítménye.) 4-én korán reggel jelentették, hogy péntekre virradó éjjel az oroszok nehéztüzérségi támadása miatt tűz ütött ki a zaporizzsjai atomerőműben, pontosabban az erőmű kiképzési épületének emeletein. A tüzet reggel 6:20-ra sikerült eloltani. Az erőmű valamelyik egységét lövedék találta el, de a sugárzási szint nem emelkedett. Az eset miatt a brit kormány kilátásba helyezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását, mert ez „egész Európa biztonságát” fenyegetheti. Előzőleg azt is jelentették, hogy csecsen katonák törtek be az erőmű területére, nem sokkal később az ukrán hatóságok közölték, hogy az orosz hadsereg elfoglalta az erőművet. A dolgozók folytatják a munkát.

Sikertelen béketárgyalások

A béketárgyalások már a háború negyedik napján megkezdődtek a fehéroroszországi Gomelben. A felek közötti nézetkülönbségek nem tették lehetővé a harcok lezárását, így megpróbáltak „könnyebb” ügyekben egyezségre jutni. Ilyen volt például a humanitárius folyosók megnyitásának kérdése, amit ugyancsak elpolitizáltak. Az oroszok kezdetben olyan evakuálási folyosók nyitását javasolták, amelyek Fehéroroszországba, illetve Oroszországba vezették volna a menekülőket. Ezt az ukránok elutasították, és belső-ukrajnai, illetve nyugati irányú útvonalak nyitását kérték. További gondot okozott, hogy még ezek az előzetesen leegyeztetett humanitárius folyosók se bizonyultak biztonságosnak, az oroszok több alkalommal is rakétatámadás alá vették a kivezető utakat. Mariupol polgármestere az ukrán televízióban arról számolt be, hogy a várost blokád alatt tartják, napok óta tüzérséggel lövik, az energia- és vízszolgáltatás szinte teljesen összeomlott.

Az ukrán légtér lezárásának kérdése

Mácius 8-án egy súlyos rakétatámadás – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nyolc orosz rakéta – teljesen lerombolta Vinnicja repülőterét. Az orosz védelmi minisztérium képviselője szerint „az ukrán légierő repülőterét” rombolták le Vinnicjánál, és lényegében a teljes ukrán légierő megsemmisült.

Ezt követően erősödött fel az az ukrán kérés a NATO irányába, hogy zárják le az ukrán légteret, ezzel megakadályozva az orosz légierőt abban, hogy katonai, illetve civil célpontokat támadjon.  Kérésüket Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, illetve az Észak-Atlanti Szövetséget alkotó országok vezetői arra hivatkozva utasították el, hogy ez direkt NATO–Oroszország konfrontációhoz vezetne, ami a III. világháború kitöréséhez vezetne.

Március 10-én a háború kezdete óta először találkozott egymással az orosz és az ukrán külügyminiszter. A török közvetítéssel Antalyában megtartott tárgyaláson elsősorban humanitárius kérdésekről volt szó. Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ismertette az orosz követeléseket, amelyeket ukrán kollégája, Dmitro Kuleba elfogadhatatlannak minősített, mert ezzel Ukrajna területeinek egy részéről le kellene, hogy mondjon.

Az addig biztonságosnak hitt nyugat-ukrajnai területeket, Lemberget és környékét, valamint Luck és Ivano-Frankivszk városok repülőterét március 11-én érte először támadás. Az oroszok így akarták megakadályozni, vagy legalább lassítani az Ukrajnába áramló fegyverszállítmányok érkezését, valamint az egyre növekvő külföldi önkéntesek beépítését az ukrán védelmi erőkbe.

Fegyverek helyett szankciók

A nyugati hatalmak az Oroszországgal szembeni direkt katonai konfrontáció helyett a szankciók „fegyveréhez” nyúltak. Ezek a szankciók széles körben lefedték az orosz gazdaságot, többek között az orosz elitet, bankokat, cégeket, exportokat, importokat és valutaárfolyamot célozva. Az egyik legfontosabb érvágást Németország jelentette be, amikor meghatározatlan időre lezárta az épp elkészült Északi Áramlat 2 gázvezetéket. Ugyancsak komoly nehézséget okozott a orosz vállalatok és magányszemélyek számára a SWIFT-rendszerből való eltávolítás.

Február 22-én Joe Biden amerikai elnök bejelentett tiltásokat négy orosz bank és Putyinhoz közel álló „korrupt milliárdosok” ellen. Az Egyesült Államok ezek mellett további szankciókat és exportszabályozásokat vezetett be, amelyek főleg az orosz hozzáférést korlátozták az amerikai gyártású fejlett technológiai termékekhez, szoftver-, és hardverekhez. A szankció értelmében bármely cégnek, amely informatikai eszközöket, processzorokat, félvezetőt, titkosító szoftvert, lézert vagy szenzort akar eladni Oroszországnak, engedélyt kell kérnie, amelyet alapértelmezetten elutasítanak.

Az Egyesült Királyság kitiltotta az orosz Aeroflot légitársaság gépeit és magánrepülőket a brit légtérből. Február 25-én Lengyelország, Bulgária és Csehország is követte őket, majd sorra az összes EU-s tagállam. Két nappal később az EU lezárta teljes légterét az orosz légitársaságok előtt. Ugyanezen a napon

Törökország lezárta a Boszporuszt, elvágva ezzel az orosz hadiflotta útját a Fekete-tenger irányába.

A lakosság egynegyede elmenekült

Egy hónap alatt a negyven milliós Ukrajna lakosságának egynegyede kényszerült lakhelye elhagyásása. A legtöbben országon belül kerestek biztonságot, remélve, hogy minél hamarabb visszatérhetnek otthonaikba, de több mint 3 millióra teszik a külföldre menekültek számát. Ezek derékhadát Lengyelország fogadta be, Varsó példásan vizsgázott ebből a szempontból. A harcok intenzitásának növekedésével egyenesen arányosan nőtt a menekültek száma is, Magyarország, Moldova, Románia is több százezer menekültet fogadott be. A Romániába érkezett menekültek legnagyobb része a továbbutazás mellett döntött.

Háborús bűnök

Február 25-én az Amnesty International azt mondta, hogy „cáfolhatatlan bizonyítékot” talált, hogy Oroszország megszegett nemzetközi humanitárius jogokat és, hogy támadásai esetleg háborús bűnök is lehetnek. Az Amnesty ezek mellett kijelentette, hogy az orosz hadsereg civil területeken is folytatott támadásokat, beleértve rakétatámadásokat kórházakon, amelyben négy civil meghalt és legalább tízen megsérültek. Egy, a Sky News által közzétett videóban lehet látni, ahogy egy tank áthajt egy mellette elhaladó civil autón Kijevben.

Kíméletlenül lecsaptak a háborúellenes tüntetőkre

A háború első napjaiban több, mint 5000 állampolgárt tartóztatott le az orosz rendőrség tüntetés miatt, 53 orosz városban. Az orosz kormány ezt a koronavírus miatt kiszabott szabályok megszegése indokával tette. Ezzel egyidőben világszerte tartottak, több millió embert megmozgató háborúellenes tüntetést.

Emlékezetes marad Marina Ovszjannyikovának a magánakciója, aki az orosz köztévé hiradójába berohanva tartott magasba egy háborúellenes táblát.  

This is fantastic. A brave woman interrupted Russian state TV’s live broadcast with a sign that says: “Stop the war. Don’t believe propaganda. They’re lying to you here." It was signed: "Russians against war.”pic.twitter.com/673cO668nM

— Julia Davis (@JuliaDavisNews) March 14, 2022

A NATO 7-15 ezerre becsüli a meghalt orosz katonák számát

7000 és 15000 közé tehető a háborúban meghalt orosz katonák száma a NATO becslése szerint, írja a Guardian, amely hozzáteszi, hogy az oroszok Afganisztánban 10 év alatt vesztettek el 15 ezer katonát.

A NATO a becslését az ukrán hatóságok közlésére, az orosz szándékos vagy véletlen közlésekre és hírszerzési információkra alapozza, nyilatkozta név nélkül egy illetékes.

Kapcsolódó

Putyin zsoldosokkal igyekszik pótolni az orosz katonák harci kedvét

Miközben az ukránok elenyésző számú külföldi önkéntest tudtak bevetni Oroszország ellen – pedig kérkedtek a kiterjedt nemzetközi összefogással –, addig az oroszok titokban az invázió kezdetétől használnak részben külföldi zsoldosokat.

orosz–ukrán háború zsoldos Oroszország

Mikhailo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy arcfelismerő szoftvert használnak a harcokban elesett orosz katonák holttesteinek azonosítására. Ha sikerül azonosítani az elesett orosz katonákat, akkor felkutatják a családjukat, és tájékoztatják őket a halálesetről.

Fedorov a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a New York-i székhelyű  Clearview AI  arcfelismerő-szoftverszolgáltató társaság technológiáját használják. Ezzel az eszközzel igyekeznek megtalálni az elesett orosz katonák közösségi médiás fiókjait, és ha ez sikerült, a hatóságok üzenetet küldenek a hozzátartozóknak, hogy intézkedjenek a holttest átvételéről.

Fedorov az arcfelismeréssel azonosított holttestek számáról ugyan nem beszélt, de azt mondta, hogy az értesített családok által visszaigazolt személyek aránya magas.

Kizárták az orosz sportolókat

A sport világa is megmozdult, a szakszövetségek sorra jelentették be az orosz sportolók, klubok, válogatottak eltiltását. Az UEFA bejelentette, hogy a 2022-es bajnokok ligája-döntőt áthelyezik Szentpétervárból Párizsba, a Stade de France-ba.

Az invázió miatt az orosz és fehérorosz sportolókat eltiltották a 2022-es téli paralimpián való részvételről. A Lengyel labdarúgó-szövetség február 26-án bejelentette, hogy Lengyelország bojkottálja Oroszország elleni világbajnoki pótselejtezőt, majd a cseh és a svéd csapatok is csatlakoztak a bojkotthoz. A FIFA február 28-án bejelentette, hogy az orosz válogatottat eltiltják a nemzetközi mérkőzések lejátszásától. Március 8-án a FIFA úgy döntött, hogy Lengyelország játék nélkül továbbjutott Oroszország ellen, illetve a ukránok kérésére a Skócia–Ukrajna mérkőzést júniusra halasztják.

Roman Abramovics, a Chelsea FC tulajdonosa bejelentette, hogy átadja a klub irányítását egy megbízott bizottságnak, miután szankcionálását kérték a sportban Putyinhoz köthető vagyona miatt.