FRISSÍTVE: Harkiv megye kormányzója pénteken azt közölte, hogy az orosz erők támadást intéztek egy pszichiátriai kórház ellen a kelet-ukrajnai Izjum városánál, Oleh Szinyehubov a műveletet háborús bűncselekménynek nevezte. (Az eseményeket percről percre követtük.)
A kormányzó Telegram-üzenetben azt közölte, hogy a kórházban 330 ember volt a támadás idején, többen közülük kerekesszékesek vagy mozgásképtelenek voltak. Hetvenhárom embert sikerült evakuálni, az áldozatok számáról hivatalos források egyelőre nem adtak hírt, jóllehet később ukrán mentőegységek azt közölték, hogy nem találtak halottakat.
„Ez civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmény, az ukrán nép elleni genocídium” – jelentette ki a kormányzó, és hozzátette: a nagyfokú ellenállás miatt az orosz hadsereg immár „cinikus módon a civilek ellen is támadásokat hajt végre”. A térségben heves harcok dúlnak, így a közlést nem lehet ellenőrizni független forrásokból – tette hozzá a Reuters brit hírügynökség.
Szinyehubov kormányzó arról is hírt adott, hogy az orosz erők lakónegyedeket bombáztak Harkiv városában. Az ukrán belügyminisztérium egyik tisztségviselője csütörtökön azt közölte, hogy éjszaka az orosz légierő csapást mért egy Harkivban található kísérleti nukleáris erőműre, ukrán források szerint pedig pénteken ismét tűz alá vonták a létesítményt. Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat korábban arról számolt be, hogy a nukleáris létesítmények „stabilan működnek”, de a zaporizzsjai erőmű dolgozói „pszichológiai nyomásnak vannak kitéve”, miután az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták az erőművet és környékét.
Mindeközben Denisz Kudin gazdasági miniszter-helyettes azt közölte, hogy az orosz invázió már 119 milliárd dollárnyi kárt okozott Ukrajnának. Kudin az Ukrinform ukrán hírportálnak hozzátette, hogy ez a szám – amelybe belekalkulálják a közvetlen és a nem közvetlen károkat is – minden nap csak nő.
Az EU támogatja Ukrajnát
Az Európai Unió továbbra is humanitárius, egészségügyi és pénzügyi támogatást nyújt az Ukrajnából menekülőknek és az őket fogadó országoknak – szögezték le az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői a franciaországi Versailles-ban péntek hajnalban kiadott nyilatkozatukban.
A tagállamok vezetői elismerően nyilatkoztak az Ukrajnával szomszédos országokról azért „a mérhetetlen szolidaritásért”, amellyel a háború elől menekülőket fogadták. Egyúttal megerősítették, hogy az unió védelmet nyújt minden háborús menekültnek. A nyilatkozatban az EU arra szólította fel Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi humanitárius szabályokhoz, azaz biztosítson biztonságos kijutást az országot elhagyni kívánó civileknek, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson az áldozatokhoz és az Ukrajnán belül menedéket keresőkhöz is.
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
21:30
Lengyel államfő: „Soha nem egyezünk bele egy új Jaltába”
A regionális együttműködés különféle formái megerősítik Közép-Európa biztonságát, a térségbeli országok hangja ennek köszönhetően egyre jobban hallható a NATO-ban és az Európai Unióban – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken a lengyel parlament két házának együttes ülésén.
A NATO-csatlakozás 23. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen Duda felidézte: 1999. március 12-én Lengyelország mellett Csehország és Magyarország is az észak-atlanti szövetség tagja lett. Az ukrajnai háborúra utalva a lengyel elnök aláhúzta: az évforduló a második világháború óta a legnagyobb biztonsági válság idejére esik. Az egész szabad világ előtt álló kihívásnak nevezte a harcoló ukrán nép támogatását.
Kiemelte a térségbeli együttműködés, ezen belül a Bukaresti Kilencek és a Három Tenger Kezdeményezés fontosságát. Mint mondta, mindegyik regionális formátum „rendkívül fontos (...) Lengyelország és az egész térség számára”. Hangsúlyozta a NATO és az Európai Unió egységének szerepét is. Úgy fogalmazott: Ukrajna orosz megtámadásának napján „új valóságban ébredtünk fel”, amely lerombolta a NATO „idejétmúltságáról” szóló mítoszokat.
Ukrajna esetleges NATO-tagságáról elmondta: erről az ukránoknak és az ukrán vezetőknek van joguk dönteni, nem pedig Oroszországnak. „Soha nem egyezünk bele egy új Jaltába” – tette hozzá. Az Ukrajnával szembeni orosz támadás Duda szerint „a népirtás jegyeit viseli magán”, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy a nemzetközi törvényszékek felelősségre vonják az orosz vezetőket. (MTI)
21:19
Stoltenberg: a NATO felelőssége a „nyílt háború” elkerülése Oroszországgal
A NATO felelőssége elkerülni, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus Oroszország és a NATO közötti „nyílt háborúvá” fajuljon – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken az AFP francia hírügynökségnek adott pénteki törökországi interjújában.
„Az a felelősségünk, hogy elkerüljük, hogy a konfliktus Ukrajna határainál eszkalálódjék, és nyílt háborúvá váljék Oroszország és a NATO között” – szögezte le Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón. A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azon döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amellyel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.
Egy ilyen lépés „azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni a (légtérsértő) orosz repülőgépeket” – tette hozzá –, „és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne” – érvelt a NATO főtitkára.
„Támogatjuk Ukrajnát, Oroszországgal szemben pedig büntetőintézkedéseket vezettünk be, de egyúttal arra kértem (a NATO-tagországokat), hogy jelentsék ki: nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg. (MTI)
20:55
Az orosz hadsereg a polgári lakosság elleni erőszakkal vádolja az ukrán „nacionalistákat”
Felrobbantották ukrán „nacionalisták” a Harkivi Fizikai és Technológiai Intézet egyik épületét, hogy eltüntessék az ott végzett nukleáris kutatások bizonyítékait – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője pénteken Moszkvában.
A tábornok szerint az intézetnek akár 50 alkalmazottja is a romok alatt rekedhetett. Állítása szerin a harkivi művészeti iskola pincéjébe polgári lakosok holttestét rejtették el, akiket azért öltek meg, mert nem támogatták az ukrán rendszert.
Mizincev azzal vádolta meg az ukrán „nacionalistákat”, hogy elzárták a polgári lakosok elől a Mariupolból kivezető utakat, a város összes hídját felrobbantották, és az utakat aláaknázták. Állítása szerint fegyveresek járják az utcákat, és válogatás nélkül tüzet nyitnak, hogy otthonmaradásra kényszerítsék a civil lakosságot.
Mint mondta, a donyecki fegyveres alakulatok az erős tűzben nem tudják aknamentesíteni az útvonalakat. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese korábban azt mondta, hogy péntek reggelig csak mintegy 70 ember tudta elhagyni a több mint 400 ezres kikötővárost. (MTI)
20:38
Amerika és szövetségesei újabb kereskedelmi szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben
Az Egyesült Államok és szövetségesei lépéseket tesznek, hogy visszavonják Oroszország „legnagyobb kereskedelmi kedvezményes” (Most Favored Nation, MFN) státuszát, és egyben betiltsák az orosz tengeri termékek, alkoholos italok és gyémántok importját – jelentette be pénteken, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
A lépéshez, amelyet a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportjához (G7) tartozó országokkal és az európai uniós nemzetekkel egyeztettek, kongresszusi intézkedésre lesz szükség, de a törvényhozás mindkét házának képviselői jelezték támogatásukat. Oroszország megfosztása a „legnagyobb kereskedelmi kedvezményes” státusztól megnyitja az utat az Egyesült Államok és szövetségesei előtt, hogy vámokat vessenek ki az orosz áruk széles körére, ami tovább növelné a nyomást a már amúgy is mély recesszió felé tartó gazdaságra.
Ez az összehangolt lépés „újabb megsemmisítő csapást mér az orosz gazdaságra” – fogalmazott az elnök. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy „agresszor, akinek meg kell fizetnie tetteiért” – tette hozzá Biden. „Miközben Putyin folytatja könyörtelen rohamát, az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei továbbra is szorosan együttműködnek, hogy fokozzák a Putyinra nehezedő gazdasági nyomást, és még jobban elszigeteljék Oroszországot a globális színtéren” – mondta az elnök. (MTI)
20:15
Az EU kész újabb súlyos szankciókat elfogadni Oroszország ellen
Emmanuel Macron francia államfő pénteken megerősítette, hogy az Európai Unió kész „újabb masszív szankciókat” elfogadni Oroszországgal szemben, amennyiben folytatja a háborút Ukrajna ellen.
„Ha a dolgok folytatódnak katonai téren, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) folytatja a bombázásokat, ostrom alá veszi Kijevet, ha folytatja a háborús jeleneteket, újabb szankciókat fogadunk el, beleértve a masszív szankciókat is” – jelentette ki pénteken a francia elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóját lezáró sajtótájékoztatón Versailles-ban.
„Készen vagyunk a büntetőintézkedésekre, azokon túl is, amelyeket eddig foganatosítottunk. (...) Semmi sem tilos és semmi nem tabu” – tette hozzá.
Emmanuel Macron megerősítette, hogy az EU a végsőkig támogatja Ukrajnát. Hozzátette: „Folytatjuk a nyomásgyakorlást Oroszországra, folytatjuk a párbeszédet (Olaf Scholz) német kancellárral karöltve”. Jelezte azt is, hogy néhány óra múlva beszélnek ismét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon, a tűzszünet elérése érdekében, valamint kérni fogják az orosz csapatok kivonását Ukrajnából.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a tagállami vezetőktől mandátumot kapott az orosz gazdaságot sújtó újabb szankciós csomag kidolgozására, ami a negyedik ilyen csomag lesz.
„Ahogy a francia elnök mondta, eltökéltek vagyunk a szörnyű agressziónak megfelelően válaszolni, és határozottak leszünk a válaszunkban” – mondta Ursula von der Leyen. Emmanuel Macron elmondta, hogy szándékosan „őrzi meg a stratégiai kétértelműséget” a jövőbeni szankciókat illetően. Azt is megerősítette, hogy az Európai Unió előkészíti azon javaslatát, amely alapján 2027-ig leválhat az orosz fosszilis energiákról. (MTI)
19:29
Az ukránok szerint orosz gépek mértek csapást fehérorosz területre, Minszk cáfol
Orosz repülőgépek Ukrajna területe felől visszafordulva egy fehérorosz településre mértek csapást – állította pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán légierő parancsnoksága, a fehérorosz védelmi minisztérium szóvivője viszont cáfolta a hírt.
Az ukrán légierő közleménye szerint pénteken 14 óra 30 perckor az ukrán határőrszolgálattól kaptak tájékoztatást arról, hogy orosz repülőgépek léptek be Ukrajna területére, megfordultak a nyugat-ukrajnai Rivne megyében lévő Horodiscse és Tumeny települések fölött, majd csapást mértek a Fehéroroszország területén lévő Kopani településre. A határőrségtől származó információk szerint a fehérorosz települést orosz csapatok szállták meg.
.jpg)
A légierő arra figyelmeztetett, hogy a fehérorosz területre mért csapással Oroszországnak az a szándéka, hogy bevonja Minszket az Ukrajna elleni háborúba. A hírportál szerint nem sokkal korábban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyancsak előrejelezte: az orosz erők Ukrajna területéről készülnek lőni fehérorosz területeket, hogy bevonják Fehéroroszországot a háborúba.
Ezzel szemben Inna Gorbacseva, a minszki védelmi minisztérium hivatalos képviselője a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint határozottan cáfolta és „badarságnak” nevezte, hogy orosz gépek mértek volna csapást egy fehéroroszországi falura. (MTI)
18:44
Az Instagramhoz való hozzáférést is korlátozzák Oroszországban
Korlátozta az Instagramhoz való oroszországi hozzáférést pénteken az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor), miután a közösségi hálózat tulajdonosa, az amerikai Meta Platforms a szóvivője szerint engedélyezte a felszólítást az oroszokkal szembeni erőszakra.
A Roszkomnadzor a főügyészség követelése alapján döntött a blokkolásról, miután az bírósági keresetet nyújtott be a Meta Platforms szélsőséges szervezetnek minősítése és tevékenységének betiltása érdekében, gyűlöletkeltés, ellenségeskedés szítása és erőszakkal fenyegetés címén.
„A vállalat vezetőségének ilyen lépései nemcsak azt a benyomást keltik, hogy a terrorista tevékenység megengedhető, hanem arra is irányulnak, hogy gyűlöletet és ellenségeskedést szítsanak az Oroszországi Föderáció polgáraival szemben” – közölte a főügyészség.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) gyilkosságra és erőszakra történő nyilvános bujtogatás és terrorista tevékenységben való részvétel címén büntetőeljárást indított. Orosz politikusok és hivatalos intézmények pénteken tömegesen jelentették be, hogy feladják Instagram-profiljukat, és helyette a VK-t fogják használni.
A TASZSZ hírügynökség úgy értesült, hogy az ugyancsak a Meta Platforms tulajdonában álló WhatsApp messenger működését az oroszországi korlátozás nem érinti. (MTI)
17:44
Ukrán hírszerzés: Putyin terrortámadásra utasított a csernobili atomerőmű ellen
Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítást adott arra, hogy az Ukrajnában harcoló orosz katonák készítsenek elő terrorcselekményt a csernobili atomerőmű ellen, amiért utóbb majd Ukrajnát teszik felelőssé – állította pénteken az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva az UNIAN ukrán hírügynökség.
A nukleáris létesítmény egészében – az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint – továbbra sincs áramellátás, annak ellenére sem, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön még azt ígérte, országának szakemberei megoldják ezt a problémát. Lekapcsolták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megfigyelőrendszeréről is.
„Az orosz csapatok által ellenőrzött csernobili atomerőműben technogén katasztrófát terveznek, amiért a megszállók Ukrajnára próbálják áthárítani a felelősséget. Azaz, miután a szárazföldi hadművelettel és a közvetlen tárgyalásokkal nem sikerült elérni a kívánt eredményt, Putyin kész a világközösség nukleáris zsarolásához folyamodni” – írta az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.
A közlemény szerint az orosz erők nem engednek be az atomerőmű területére ukrán szerelőbrigádokat. Helyettük Fehéroroszországból érkeztek úgynevezett szakemberek, akik nukleáris energiával foglalkoznak, de velük együtt orosz szabotőrcsoportok is beszivárogtak a területre. Az ukrán hírszerzés úgy értesült, hogy az Antonov repülőgépgyár hostomeli légibázisának területén az orosz csapatok hűtőkocsikba gyűjtik az elesett ukrán katonák holttesteit. Állítólag azt tervezik, hogy a csernobili atomerőműbe viszik a holttesteket, ahol majd „meggyilkolt szabotőrökként” állítják be a propagandájukban őket. (MTI)
17:04
Ukrán miniszterhelyettes: 119 milliárd dollár a kár
Denisz Kudin gazdasági miniszter-helyettes azt közölte, hogy az orosz invázió már 119 milliárd dollárnyi kárt okozott Ukrajnának. Kudin az Ukrinform ukrán hírportálnak hozzátette, hogy ez a szám – amelybe belekalkulálják a közvetlen és a nem közvetlen károkat is – minden nap csak nő.
Mindeközben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette pénteken, Moszkva állítása szerint ugyanis az Egyesült Államok vegyi fegyvereket állít elő Ukrajnában. Kijev és Washington az állítást cáfolta. Az ENSZ pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy már több mint két és félmillióan menekültek el Ukrajnából, becslések pedig további kétmillióra teszik a belső menekültek számát. „Emberek milliói kényszerülnek otthonaik elhagyására emiatt az értelmetlen háború miatt” – fogalmazott Twitter-üzenetében Filippo Grandi, a világszervezet menekültügyi főbiztosa.
Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes pénteken azt közölte, újabb buszok és teherautók indultak az ostrom alatt lévő Mariupol felé, és reményét fejezte ki, hogy sikerül evakuálni a civil lakosokat. Megkísérlik Volnovaha evakuálását is – tette hozzá. (MTI)
16:47
Lezuhant egy katonai drón Zágrábban, több NATO-tagország légterén áthaladhatott
A magyar hatóságok is vizsgálják a Zágrábban lezuhant pilóta nélküli robotrepülő ügyét – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. Szakértők szerint – a roncsok alapján – egy feltehetően Ukrajnából elindított, TU-141 típusú szovjet hadműveleti-harcászati felderítő robotrepülőgép zuhant le a horvát főváros területén. (hirado.hu)
15:37
Kemény fellépést ígért a Kreml a Metának, ha nem blokkolja az oroszok elleni erőszakra felbujtást
Moszkva a lehető leghatározottabb intézkedéseket fogja meghozni, ha a Meta által működtetett Facebook és Instagram nem blokkolja az oroszok, köztük a katonák elleni erőszakra történő felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak pénteken Moszkvában „Ez olyan információ, amely nagyon-nagyon alapos megerősítést és tanulmányozást igényel” – mondta Peszkov, azt a hírt kommentálva, hogy a Meta bizonyos országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást. „Biztos vagyok benne, hogy az illetékes szerveink ki fogják deríteni, hogy ez valóban így van-e. Reméljük, hogy ez nem igaz, mert ha igen, akkor a leghatározottabb intézkedésekre lesz szükség e cég tevékenységének megakadályozására” – mondta Peszkov. (MTI)
14:45
Illetéktelenek használják a Magyar Vöröskereszt emblémáját?
A Magyar Vöröskereszt pénteki közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a vöröskereszt embléma jogosulatlan használata háború idején bűncselekménynek számít.
A szervezet azt közölte az MTI-vel, hogy a Magyar Vöröskereszt, illetve a Vörösfélhold Nemzeti Társaságok emblémájának használatát nemzetközi szerződések és nemzeti jog szabályozza. Ennek megfelelően nevesített azoknak a köre, akik jogosultak a használatára. Fontos, hogy békeidőben, illetve konfliktus idején a használat szabályai különböznek egymástól - tették hozzá.
Békeidőben az embléma használata jelzésértékű: a vöröskereszt nemzeti társaságok tevékenységeik során használhatják. Konfliktus esetén viszont már erős védelmi funkciója is van: a genfi egyezményeknek megfelelően védelmi célokra kizárólag a honvédség egészségügyi alakulatai, személyzete és felszerelésük, illetve a vöröskereszt társaságok használhatják - emelték ki.
A közlemény szerint a védelmi cél azt jelenti: az embléma jelzi azt, hogy a nemzetközi jog ezek részére védelmet ír elő. Használhatják még polgári kórházak, illetve olyan polgári egészségügyi egységek (például kórházak), amelyeket az illetékes hatóságok ilyenként elismertek és az embléma viselésére felhatalmaztak. „Mindazok, akik a vöröskereszt vagy vörös félhold emblémákat utánozzák, jogosulatlanul alkalmazzák, vagy éppen így akarnak harcosokat vagy katonai alakulatokat védeni, súlyosan megsértik a nemzetközi humanitárius jogot" - szögezték le a közleményben. (MTI)
14:18
Putyin: „pozitív fejlemények” történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon
„Pozitív fejlemények történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon, erről tájékoztattak a mi oldalunkat képviselő tárgyalók” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök péntek délelőtt, amikor fehérorosz kollégáját, Aljakszandr Lukasenkát fogadta Moszkvában.
A Kremlben megtartott megbeszélésen Putyin arról is beszélt, hogy a nyugati szankciók jó hatással is lehetnek az orosz, fehérorosz gazdaságra, ugyanis így „felgyorsíthatják a gazdasági és technológiai szuverenitásunk elérését”. (BBC)
13:29
Aggódnak a német ipari vezetők a szankciók gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt
A német gazdaságban széleskörű támogatást élveznek a szigorú szankciók, mert a háború nem kedvez az üzletnek, de már az eddigi kivetett korlátozások is kezdik éreztetni negatív hatásukat - mondta Martin Wansleben, a DIHK (Deutscher Industrie- und Handelskammertag e.V.), a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége ügyvezető igazgatója a Rheinische Post pénteki számában.
A hatás „nemcsak az energiaárak további emelkedésére vonatkozik, hanem különösen az ellátási láncokban bekövetkező, a gazdaságra széleskörű hatást gyakorló fennakadásokra” – figyelmeztetett.
Egyre több közepes méretű ipari vállalat már nem engedheti meg magának, hogy ilyen költségek mellett Németországban termeljen tovább. „Ehhez jön még az az aggodalom, hogy az energiahordozó-hiány miatt legalább ideiglenesen le kell állítaniuk saját erőműveiket. Minden európai politikusnak figyelembe kellene vennie ezt a gazdasági következményt” – mondta Wansleben. (MTI)
13:16
Már két és fél millió ember menekült el Ukrajnából
Az ENSZ pénteki adatai szerint már több mint két és fél millió ember menekült el Ukrajnából a háború miatt.
Mint arról beszámoltunk, a menekültek zöme, mintegy másfél millió ember Lengyelország felé vette az irányt, a második tranzitországnak Magyarország számít több mint 200 ezer menekülttel. Egyedül Varsóban 300 ezer menekült gyűlt össze, ami a város lakosságának körülbelül 15 százalékát teszi ki. A városi önkormányzat egyik szóvivője emiatt arra kérte a többi országot – köztük a nyugat-európaiakat is –, hogy ők is fogadjanak be menekülteket.
Az ENSZ azt is közölte, hogy a menekültek közt körülbelül 116 ezer olyan ember van, akik egy harmadik ország állampolgáraként menekültek át Ukrajnából valamelyik szomszédos országba. (UNHCR)
13:06
Brüsszel megduplázza az Ukrajnának szánt fegyverekre biztosított összeget
Az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján Versailles-ban.
Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: „javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”. „Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” – mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt. (MTI)
12:11
Reznyikov: több civil meghalt, mint katona
A betörő orosz csapatok támadásainak ukrán oldalon több civil esett áldozatául, mint ahány katona – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. „Szeretném, ha erről mindenki tudna a világon” – fogalmazott.
Mint korábban írtuk, az oroszok pénteken több, eddig a háború által elkerült települést támadtak meg nehéztűzérségi fegyverekkel. (BBC)
11:07
Víz nélkül maradt Csernyihiv városa
Az észak-ukrajnai Csernyihiv víz nékül maradt, miután az orosz hadsereg tűzérségi támadás alá vette a városi vízműszolgáltató létesítményeit. A helyi tanács tájékoztatása szerint az egész városban nincs víz, de dolgoznak a rendszer javításán. „Az éjszakai csapások során a vízellátó hálózat megsérült, a szivárgások miatt a város vízellátása megszűnt” – áll a bejegyzésben. Arra kérik a lakosokat, hogy ahol szivárgást tapasztalnak, azt jelentsék nekik. (BBC)
10:59
Közel-keleti önkéntesek érkeznek orosz oldalra?
A BBC úgy tudja, hogy Vlagyimir Putyin rábólintott arra, hogy az orosz reguláris hadsereg mellett külföldi önkénteseket is bevessenek Ukrajában.
Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén Szergej Sojgu védelmi miniszter arról besélt, hogy 16 ezer közel-keleti harcos áll készen arra, hogy az oroszok oltalán harcoljon. (BBC)
10:22
A YouTube és a Google Play felfüggeszti fizetős szolgáltatásait Oroszországban
A YouTube és a Google Play áruház felfüggeszti az összes fizetős szolgáltatását Oroszországban, beleértve az előfizetéseket is, mivel a nyugati szankciók banki nehézségeket okoznak az országban – írja a Reuters alapján a G4media.
A Google az oroszországi hirdetőknek szánt reklámokat is megszünteti hálózataiban világszerte – közölte a vállalat, azon túl, hogy korábban már felfüggesztették a hirdetések megjelenítését Oroszországban.
10:16
Volnovaha bevételéről számolt be az orosz hadsereg
Volnovaha ukrajnai város bevételéről számolt be pénteki hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint a járásközpontot a donyecki „népköztársaság” erői „szabadították fel”. Volnovaha a háború előtt 21 ezer lakosú település volt, a városban korábbi jelentések szerint súlyos károk keletkeztek.
A tábornok szerint a szakadár hadsereg még három települést az ellenőrzése alá vett, és szorosabbra vonta Mariupol ostromgyűrűjét. Azt mondta, az orosz haderő nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel üzemképtelenné tette a lucki és az ivano-frankivszki katonai repülőteret. Beszámolt továbbá újabb három ukrán Mi-24-es helikopter és nyolc, pilóta nélküli légijármű - köztük öt Bayraktar -, valamint 107 katonai objektum megsemmisítéséről.
Összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők a katonai infrastruktúra 3213 létesítményét, 98 repülőgépet, 118 pilóta nélküli légijárművet, 1041 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 113 rakéta-sorozatvetőt, 389 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 843 darab speciális katonai járművet vesztettek.
A Volnovaha elfoglalását megelőzően kiadott közleményében az orosz védelmi tárca közölte, hogy a körülvett ukrán városokból péntek reggeltől 14 humanitárius folyosó megnyitását javasolta, amelyek közül Kijev háromba egyezett bele. A minisztérium kifogásolta, hogy az ukrán fél szerinte elutasította az orosz és fehérorosz területekre vezető utat.
A tájékoztatás szerint a civilek és a külföldi állampolgárok evakuálására vonatkozó javaslatok Kijevre, Csernyihivra, Szumira, Harkivra, Enerhodarra, Volnovakára, és Izjumra vonatkoztak. (MTI)
09:38
Lövik Ivano-Frankivszk repülőterét
A román határtól 180 kilométerre fekvő nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk környékén is harcok dúlnak. A helyi média robbanásokról számolt be.
Az orosz védelmi minisztérium péntek reggel megerősítette, hogy támadást indítottak Ivano-Frankivszk és Luck térségében. Moszkvai védelmi tisztviselők állítása szerint „nagy pontosságú, nagy hatótávolságú támadásaik” két katonai repülőteret céloznak. Ivano-Frankivszk polgármestere, Ruszlan Marcinkiv a Facebookon erősítette meg, hogy a várost megtámadta az orosz tüzérség. „Az ellenség csapást mért Frankivszkra” – mondta.
08:50
Először érte támadás Luckot és Dnyiprot
Először érte rakétatámadás pénteken reggel az eddig biztonságosnak hitt Luckot és Dnyiprot. Ezek a városok korábban nem álltak tüzérségi vagy rakétatűz alatt.
A hajnali órákban Ukrajna több városában megszólaltak a légvédelmi szirénák.
08:43
Prága megroggyant a menekültnyomás alatt
Prága fő menekülteket regisztráló központját kénytelenek voltak egy napra lezárni a hatóságok, mert nem tudta kezelni az Ukrajnából érkezők tömegét - írja a Radio Praha. Az érkezők négyötöde nő, 55 százaléka gyermek. A belügyminisztérium az óriási terheléssel magyarázza a váratlan döntést.
A regisztrációs központ naponta maximum 8-10 ezer érkezőt tud kezelni, ha ennél többen állnak sorba a bejáratánál, az gondot jelent. A bezárást az indokolta, hogy egyszerűen leültetni sem tudták az embereket, hogy kitöltsék a regisztrációs kérelmüket, illetve nem tudták ellátni őket étel- és italcsomagokkal.
A háború első napjaiban még kevés menekült érkezett, ám ezt követően március első hétvégéjén 100 ezren érkeztek a Lengyelországon és Szlovákián keresztül a cseh fővárosba. A kormány most a vasúttársasággal és magán-személyszállítókkal tárgyal arról, hogy vidéki városokba szállítsák a menekültek egy részét, hogy tehermentesítsék Prágát. (BBC)
08:22
Ukrajnába érkezhetett a világ egyik legjobb mesterlövésze
A kanadai CBC információ szerint három másik volt katonával együtt Ukrajnába érkezhetett a világ egyik legjobbjának tartott mesterlövésze, akit katonai berkekben csak Walinak neveznek. A 40 éves mesterlövész nemrég még Afganisztánban harcolt, azt megelőzően pedig Irakban az Iszlám Állam ellen.
Ha minden igaz, több mint 3 kilométerről is képes eltalálni az ellenséges katonákat. Wali annak a közel 20 ezer önkéntes katonának lehet az egyike, akik az elmúlt napokban Zelenszkij ukrán elnök felhívására csatlakoztak az orosz agresszorok elleni háborúhoz. (CBC)
08:17
Paralimpia: visszalép a versenytől az ukrán biatlonos, mert fogságba esett az apja
Visszalép a versenyektől az egyik ukrán induló a pekingi téli paralimpián – jelentette a CBC. A biatlonos Anasztaszija Laletina azután döntött így, hogy apja, aki az ukrán hadseregben szolgál, orosz fogságba esett.
Az ukrán paralimpiai csapat sajtósa annyit közölt a helyi tudósítókkal, hogy Laletina egészen a játékok végéig marad a helyszínen, majd azt követően Lengyelországba utazik – egyelőre nem opció számára a hazatérés. Hozzátette: a versenyző apjáról nincs egyéb információjuk azon kívül, hogy az oroszok elfogták.
Az ukránok egyébként a hazájukban zajló, oroszokkal való háborús konfliktus ellenére kifejezetten jól szerepelnek Pekingben. Küldöttségük Kína és Kanada mögött harmadik helyen áll az éremtáblán. A pekingi paralimpián – az orosz támadás után életbe léptetett NOB-szankciók miatt – sem orosz, sem fehérorosz versenyzők nem vehetnek részt. (CBC)
07:54
Zelenszkij: Ukrán földön nem fejlesztettek ki sem vegyi, sem más tömegpusztító fegyvert
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élő Facebook bejelentkezésben reagált azokra az orosz vádakra, amelyek szerint Ukrajna az Egyesült Államok segítségével biológiai fegyvereket állít elő a válság sújtotta országban. Zelenszkij szerint Oroszország azzal vádol másokat, amit ő maga tervez végrehajtani, ennek fényében pedig fel is tette a kérdést az oroszoknak címezve: „Hová fogjátok lőni a vegyi fegyvereiteket?”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként azt tanácsolta Ukrajnának, hogy semmisítse meg a közegészségügyi laboratóriumokban tárolt veszélyes kórokozókat, nehogy a laborok megsérüljenek egy orosz támadásban, és rászabaduljon a lakosságra egy veszélyes baktérium vagy vírus – közölte a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben Ukrajnát vádolja azzal, hogy épp az Egyesült Államok segítségével biológiai fegyvereket állít elő. (Híradó.hu)
07:51
Véget kell vetni az orosz energiához való függőségnek
Liz Truss brit külügyminiszter szerint véget kell vetni a stratégiai léptékű függőségeknek is, mivel ez rosszhiszemű világpolitikai szereplőkkel szemben teszi kiszolgáltatottá a nyugati országok gazdaságait és biztonságát.
Európa továbbra is mélységesen rá van utalva az orosz energiahordozókra, és ez alapvető fontosságú bevételekhez juttatja Putyint, tehát ennek véget kell vetni. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már bejelentette, hogy megszünteti az orosz nyersolaj importját, és üdvözlendő, hogy az Európai Unió is még az idén kétharmadával akarja csökkenteni az Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségét – mondta a brit külügyminiszter.
Hozzátette: a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportja (G7) közös menetrendet alakít ki arra, hogy e függőséget egyszer és mindenkorra felszámolja.
Truss szerint „az Ukrajna elleni orosz invázió megrázkódtatást okozott a globális biztonsági struktúrában”, és olyan léptékű paradigmaváltást jelent, amely csak az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokhoz mérhető.
Ebben a helyzetben csak a minimumnak tekinthető az a célkitűzés, hogy a NATO-tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, különös tekintettel arra, hogy sok tagország még ezt a célt sem teljesíti – mondta a brit külügyminiszter, felidézve, hogy a hidegháború idején ez az arány öt százalék felett volt.
07:50
Brit külügyminiszter: Még tovább kell erősíteni a Moszkva elleni szankciókat
A nemzetközi közösség „hatalmas horderejű intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt”, de az eddig megtett lépések sem elégségesek, tovább kell fokozni a Moszkvára gyakorolt nyomást – mondta Liz Truss brit külügyminiszter csütörtökön.
Truss, aki az Atlantic Council nevű washingtoni elemzőműhely és tanácskozó fórum hallgatósága előtt szólalt fel, a londoni külügyminisztérium által ismertetett beszédében kijelentette: további szankciókkal el kell érni Oroszország teljes kizárását a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, be kell fagyasztani minden orosz banki vagyoneszközt, és még több országot kell arra biztatni, hogy csatlakozzon ehhez az erőfeszítéshez.
A brit külügyminiszter szerint London olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez, nem tudja elvégezni fizetési tranzakcióinak elszámolását, nem tudja fenntartani kereskedelmi forgalmát, hajói nem tudnak kikötni és repülőgépei nem tudnak leszállni.
Truss elmondta: a brit kormány az ország történetének eddig legkeményebb szankciós intézkedéscsomagját léptette érvénybe Moszkvával szemben, kétszáznál több személyt és vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A brit szankciók 300 milliárd font értékű orosz banki vagyoneszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói.
A brit külügyminiszter szerint együttműködésre van szükség annak érdekében is, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) igazságot szolgáltasson, és ennek módja Vlagyimir Putyin felelősségre vonása. (MTI)
07:44
Az EU a nemzetközi humanitárius szabályok betartására szólította fel Oroszorságot
Az Európai Unió továbbra is humanitárius, egészségügyi és pénzügyi támogatást nyújt az Ukrajnából menekülőknek és az őket fogadó országoknak – szögezték le az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői a franciaországi Versailles-ban péntek hajnalban kiadott nyilatkozatukban.
A tagállamok vezetői elismerően nyilatkoztak az Ukrajnával szomszédos országokról azért „a mérhetetlen szolidaritásért”, amellyel a háború elől menekülőket fogadták. Egyúttal megerősítették, hogy az unió védelmet nyújt minden háborús menekültnek.
A nyilatkozatban az EU arra szólította fel Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi humanitárius szabályokhoz, azaz biztosítson biztonságos kijutást az országot elhagyni kívánó civileknek, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson az áldozatokhoz és az Ukrajnán belül menedéket keresőkhöz is.
07:38
Az amerikai szenátus is jóváhagyta a Kijevet segítő 13,6 milliárd dolláros támogatást
A képviselőház után az amerikai szenátus is megszavazta, hogy az Egyesült Államok 13,6 milliárd dolláros humanitárius és gazdasági segélyt nyújtson az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának. A washingtoni Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden elnök is aláírja a jogszabályt.
Az amerikai támogatásnak a humanitárius segítségnyújtás mellett az is a célja, hogy Ukrajna katonailag is meg tudjon erősödni a támadó orosz haderővel szemben. Chuck Schumer, a demokraták frakcióvezetője a szavazás után kiemelte az ukrán gazdaságnak és a menekülteknek jutó támogatást is. A republikánus Mitch McConnell pedig azt hangoztatta, hogy Ukrajna mellett az országot és a menekülteket segítő NATO-tagállamoknak is szükségük van a gyors támogatásra.
A szenátus jóváhagyta az 1500 milliárd dolláros teljes állami költségvetést is. Ennek elmulasztása a kormányzat működésének részleges leállásával fenyegetett volna. (MTI)
.jpg)
.jpg)
