A NATO felelőssége elkerülni, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus Oroszország és a NATO közötti „nyílt háborúvá” fajuljon – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken az AFP francia hírügynökségnek adott pénteki törökországi interjújában.

„Az a felelősségünk, hogy elkerüljük, hogy a konfliktus Ukrajna határainál eszkalálódjék, és nyílt háborúvá váljék Oroszország és a NATO között” – szögezte le Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón. A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azon döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amellyel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.

Egy ilyen lépés „azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni a (légtérsértő) orosz repülőgépeket” – tette hozzá –, „és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne” – érvelt a NATO főtitkára.

„Támogatjuk Ukrajnát, Oroszországgal szemben pedig büntetőintézkedéseket vezettünk be, de egyúttal arra kértem (a NATO-tagországokat), hogy jelentsék ki: nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

A főtitkár pénteken a szintén NATO-tagállam Törökországban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, az orosz és ukrán külügyminiszter első hivatalos találkozóját követő napon a dél-törökországi Antalya tengerparti üdülővárosban.  Jóllehet, az első orosz–ukrán közvetlen külügyminiszteri megbeszélések kudarcba fulladtak, Jens Stoltenberg üdvözölte Törökország közvetítő szerepét, és úgy vélte, „fontos a politikai megoldás elősegítése” a február 24-e óta tartó háborúban.

A NATO-főtitkár felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget ennek az értelmetlen háborúnak, és találjon „politikai megoldást” a konfliktusra. Putyin elnök pénteken találkozott szövetségesével, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, és ekkor azt nyilatkozta, hogy „pozitív előrelépést” látott az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon.

Törökország egyrészt Ukrajna szövetségese: korábban pilóta nélküli harci drónokat is szállított Kijevnek, ezzel párhuzamosan azonban fenntartja szoros kapcsolatát Moszkvával is.

Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője pénteken a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában megerősítette, hogy Törökország nem tervezi a nyugati büntetőintézkedések alkalmazását.

A Turkish Airlines török nemzeti légitársaság továbbra is üzemelteti moszkvai járatait, bár a szintén török Pegasus nevű fapados légitársaság bejelentette, hogy március 13-27. között felfüggeszti oroszországi légijáratait, hogy „újraértékelje” a térségbeli helyzetet. Az antalyai diplomáciai fórumra több mint 80 miniszter, miniszterhelyettes és más kormányzati tisztségviselő gyűlt össze Törökországban.