A világ óceánjainak védelméhez szükséges intézkedések végrehajtását fel kell gyorsítani – figyelmeztettek az óceánok védelmével foglalkozó ötnapos lisszaboni ENSZ-konferencia résztvevői pénteken elfogadott nyilatkozatukban.

A konferencián több mint 120 ország mintegy hatezer kormányzati képviselője, tudósa és aktivistája vett részt. A zárónyilatkozatban a küldöttek hangsúlyozták, hogy „mélységesen aggódnak az óceánok globális vészhelyzete miatt”, és leszögezték, hogy az óceánok fenntarthatósága kritikus fontosságú a bolygó számára.

A dokumentumban kiemelték, hogy az óceánok védelmével kapcsolatos lépések nem haladnak elég gyorsan és olyan mértékben, amilyenre szükség lenne a kitűzött célok elérése érdekében.

Az óceánokat a globális felmelegedés, a szennyezés, a savasodás és más problémák fenyegetik.

„Minden szinten nagyobb ambícióra van szükség ahhoz, hogy az óceánok szörnyű állapotát kezeljük” – állapították meg a nyilatkozatban.

Az egyik legfontosabb lépés a biológiai sokféleségről szóló új nemzetközi megállapodás, más néven a nyílt tengerekről szóló szerződés lenne. Ennek célja, hogy átfogó jogi keretet hozzon létre a Föld felszínének mintegy 70 százalékát borító, több milliárd ember számára élelmet és megélhetést biztosító nyílt tengerekre vonatkozóan.

Ebben a kérdésben azonban tízévnyi tárgyalás után még mindig nem jutottak dűlőre, ami miatt a környezetvédelmi aktivisták bírálják a tárgyaló országokat. A tárgyalások ötödik fordulóját augusztusra tervezik New Yorkban.

A Greenpeace szerint a szavak nem elégségesek. Laura Meller, a nemzetközi környezetvédelmi szervezet Protect the Oceans (Védjük meg az óceánokat) kampányának munkatársa szerint „ha a nyilatkozatokkal meg lehetne menteni az óceánokat, akkor nem állnának az összeomlás szélén”.

Az augusztusi tárgyalások kulcsfontosságúak, mert akkor akarják véglegesíteni azt a globális óceánügyi egyezményt, amely 2030-ig legalább az óceánok 30 százalékának védelmét kívánja biztosítani. „Ennél kevesebb egyszerűen nem elég” – hangsúlyozta Meller.

A konferencia egy részén Emmanuel Macron francia elnök és António Guterres ENSZ-főtitkár is ott volt. Guterres egyes országok „egoizmusát” okolta azért, hogy eddig nem sikerült megkötni az óceánokkal kapcsolatos globális egyezményt.